Megszólalt a Fed egykori elnöke: a következő kamatemelés lesz az utolsó
A Fed jövő heti, már széles körben beárazott kamatemelése lehet az utolsó ebben a szigorítási ciklusban – mondta Ben Bernanke, a Fed korábbi elnöke.
A Fed jövő heti, már széles körben beárazott kamatemelése lehet az utolsó ebben a szigorítási ciklusban – mondta Ben Bernanke, a Fed korábbi elnöke.
Gulyás Gergely szerint "most már látszik a fény az alagút végén", a kormány most már biztosan teljesíteni tudja azt a vállalását, hogy év végéig egyszámjegyűre törje az inflációt, ez már októberre, novemberre bekövetkezhet.
Nem véletlenül tekintik sokan időzített bombának az amerikai diákhiteleket: az egy főre jutó adósság már a 12 millió forintot is meghaladja, miközben a magas infláció miatt a megélhetési költségek is emelkedtek. Joe Biden amerikai elnök elengedéssel sietett volna a hitelesek megsegítésére, terve azonban kudarcba fulladt: eredeti javaslata szerint az adósok mintegy felének szűnt volna meg a törlesztési kötelezettsége, a Legfelsőbb Bíróság a tervet viszont elkaszálta. A kormány múlt héten egy részleges elengedést jelentett be, ez azonban a számok alapján is jóval kevésbé jelentős, mint amilyen az eredeti ötlet lett volna.
Egyelőre még nincs szükség az idei költségvetés módosítására, de szeptemberben felülvizsgáljuk a helyzetet, „és ha szükséges, a kormány intézkedéseket fog hozni" – jelentette ki a Reutersnek adott interjúban Varga Mihály. Azt is hozzátette a pénzügyminiszter "szeretném érintetlenül hagyni a (3,9%-os) hiánycélt". A tárcavezető, megerősítve a Portfolio minapi forgatókönyv elemzését, azt vázolta, hogy decemberre 7-8% körülig eshet az éves infláció Magyarországon, és elárulta, hogy az MNB-törvény módosítását kezdeményezik azért, hogy 3-5 évig is negatív tőkével működhessen, azaz ne kelljen például a 2024-es költségvetésben az MNB-veszteség egyötödét kipótolni. A jegybanki működés kapcsán azt jelezte, hogy a gyenge forint stratégiája az exportélénkítés érdekében „már a múlté”, azaz igencsak rímeltek a szavai egy minapi tabudöntögető MNB-tanulmányra, és azt hangsúlyozta, hogy stabil forintra van szükség ahhoz, hogy a gazdasági szereplők tervezni tudjanak. A tárcavezető bizakodásának adott hangot, hogy idén megindul majd az új EU-források folyósítása Brüsszelből, így reményei szerint nem kell majd új devizakötvényt kibocsátani.
Az euróövezet gazdasága végül is elkerülte a téli recessziót, mivel a felülvizsgált adatok szerint az év elején stagnált, nem pedig zsugorodott, mint korábban gondolták - írja a Bloomberg.
A török központi bank 250 bázisponttal 17,5%-ra emelte irányadó kamatlábát, ami Tayyip Erdogan elnök alacsony kamatpolitikájától való további eltávolodást jelent. A lépés azonban elmaradt a várakozásoktól, miközben az infláció erőteljes emelkedését jósolták az elemzők, tehát ez az eltávolodás kifejezetten óvatos.
Az amerikai jegybank várhatóan 25 bázisponttal, 5,25%-5,50% közötti sávba emeli az egynapos irányadó kamatlábat július 26-án - derül ki a Reuters 106 közgazdász körében végzett felméréséből. A vita azonban továbbra is folyik arról, hogy szükség lehet-e további kamatemelésekre a folyamatos dezinfláció biztosításához, vagy a további intézkedések szükségtelen gazdasági károkat okozhatnak.
Az Eurostat közétette a júniusi rangsort a tagállami inflációkról, amelyben még mindig toronymagasan a magyar infláció a legnagyobb az egész EU-ban. Az európai, harmonizált módszertan szerint mért index (HICP) viszont már 20% alatt van, szemben a KSH által mért fogyasztói árindexszel (CPI). A magyart követő második legmagasabb infláció még mindig messze elmarad az itthon tapasztalt áremelkedéstől.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
Jelentős emelkedés történt a fővárosban a lakásbérleti díjakban az elmúlt három év során, de a drágulás nem egyformán érintette az egyes városrészeket, az új és a régebbi építésű otthonokat, illetve az egy- és a többszobás lakásokat. A pesti panelek messze infláció alatt drágultak, míg a belvárosi, új építésű stúdiók és a zöldövezeti családi otthonok jó befektetésnek bizonyultak – egyebek mellett ez is kiderül a Cordia és az ingatlan.com közös adatgyűjtéséből.
Az idei év valóságos Kánaán a befektetők számára, hiszen mind az USA-ban, mind pedig Európában kétszámjegyű emelkedésen vannak túl az irányadó indexek. Ugyan volt mit behozni a tavalyi év siralmas teljesítménye után, felmerülhet a kérdés, hogy mi hajtja az idei ralit, valamint meddig tarthat?
Gazdasági körökből származó benyomásai alapján csak 1,5-2%-os kamatemelés lehet majd csütörtökön Törökországban – ezt írta ma a Hürriyet egyik rangos publicistája kedden és erre beszakadt a líra, ugyanis a piac 500 bázispontos emelésre számít a Reuters konszenzusa szerint.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője nemrég azt hangsúlyozta, hogy szerinte a diverzifikáció a sikeres portfólióépítés kulcsa a tőzsdei befektetés során. Cramer a Cathie Wood által menedzselt ARK és a Larry Fink vezette BlackRock stratégiáját hasonlította össze azzal a céllal, hogy érzékeltesse, szerinte miért a diverzifikáció általában a legjobb stratégia a hosszú távú profit eléréséhez.
Egyre nagyobb a félelem, hogy a kínai gazdaság a defláció szélén tántorog, miután a gazdasági adatok újabb bizonyítékot szolgáltattak a növekedés stagnálására – írja a CNBC.
Újabb részletek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a bankoknak hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak azzal, hogy betétben, és nem állampapírban tartották a megtakarításaikat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy hiába vagyunk még csak épphogy túl az év első felén, már most nagy bizonyossággal lehet tudni, hogy mekkora lehet az infláció az év egészében. A trend biztató, de ettől még szükség lehet idén újabb nyugdíjemelésre, ami nem jó hír a költségvetésnek. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a felsőoktatási ponthatárok közelgő kihirdetése miatt hamarosan megélénkülő albérletpiacról beszéltünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzőjével.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bizakodóan nyilatkozott az inflációcsökkentésben elért eredményeikről, és kijelentette, hogy nem számít recesszióra.
Nagyon érdekes tanulmány jelent meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A jegybank szakértői a forintárfolyam változásának gazdaságra kifejtett hatását vizsgálják, ami már önmagában is pikáns, hiszen az MNB többnyire szemérmes szokott lenni az árfolyam monetáris politikai szerepét illetően, ezért a hatásokat sem szokták mélyebben értékelni - legalábbis nyilvánosan. A tanulmány azonban eredményeit tekintve még érdekesebb a mai helyzetben, amikor a gazdaságpolitikának látszólag az az Európa-rekord infláció letörése és a recesszióban lévő gazdaság élénkítése között kell választani. Balatoni András és Soós Gábor Dániel elemzése ugyanis arra a következtetésre jut, hogy a megváltozott gazdasági környezetben a forint gyengülésének nincs gazdaságélénkítő hatása (sőt), miközben az infláció erősödésére a korábbiaknál fokozottabban hat. Ez akár üzenetnek is tekinthető a gazdaságpolitika másik ága (a kormányzat) felé, miszerint a forint leértékelése nem segít a gazdaságpolitika egyetlen célján sem. Az alábbiakban a tanulmány szerkesztett változatát közöljük, az eredeti itt (pdf) érthető el.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nyitottságát fejezte ki a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel való találkozóra, annak ellenére, hogy elutasította a török csapatok szíriai területről való kivonását mint előfeltételt. A bejelentésre akkor került sor, amikor Erdogan háromnapos látogatásra indul Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe, azzal a céllal, hogy befektetéseket és pénzügyi támogatást biztosítson Törökország kimerült gazdaságának.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy Németország gazdasági teljesítménye az energiaár-sokkok és a szigorodó pénzügyi feltételek hatására idén enyhén csökkenhet, és a potenciális növekedési pálya is jelentősen mérséklődött.
Az EKB továbbra is óvatos maradhat.
Kiterjeszthetik az alkalmazását.
A Reuters értesülései szerint.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
