Az amerikai gazdaság számára kedvező jel, hogy a gyárak üzleti berendezésekre vonatkozó megrendelései augusztusban újra emelkedtek, ami a megemelkedett hitelköltségek ellenére a beruházások rugalmasságát jelzi.
Évtizedeken keresztül a dollár árfolyama és az amerikai reálhozamok szintje volt a két legmeghatározóbb tényező az arany árfolyamában – pár hónapja azonban megváltoztak a dolgok, és most úgy fest, hogy már nem egészen működik ez a dinamika. Az egyre hevesebb jegybanki aranyfelvásárlások következtében hiába emelkedtek ugyanis az inflációval korrigált amerikai kamatlábak a 2008-as gazdasági világválság óta a legmagasabb szintre, az aranyár ezzel párhuzamosan egyáltalán nem szakadt be, sőt: jelenleg nincs messze a májusban elért történelmi csúcstól az árfolyam. Adódik a kérdés: az aranyár és a reálkamatlábak közötti kapcsolat felbomlása paradigmaváltást jelent a nemesfém számára? Mostantól máshogy árazódik a nemesfém? És ami talán a legfontosabb: befektetőként izgalmas lehet a sztori?
Többek között a nemesfémekhez köthető befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Az egyhangú elemzői konszenzussal összhangban a Cseh Nemzeti Bank ma változatlanul hagyta a kamatlábakat.
2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára, a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten az értékpapírokban lévő megtakarítások visszaestek, a bankbetéteknél pedig erőteljes növekedés látható, Magyarországon éppen fordított trend következett be: a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy fontos gazdasági kérdésekről, valamint a novemberi nyugdíjemelésről is tárgyaltak a szerdai kormányülésen. Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt állítja, hogy a magyar függetlenséget érintő kérdések is napirendre kerültek.
Szinte teljesen leállt a hitelezés az eurozónában augusztusban, miközben a gazdaság továbbra sem növekszik, és a térség a recesszió szélére került – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett adataiból.
Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
A mai 100 bázispontos újabb kamatvágással és a monetáris eszköztár átalakításával párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből az derült ki, hogy mind az idei, mind a jövő évi inflációs előrejelzéseit megemelte júniushoz képest a jegybank, amellyel párhuzamosan mind az idei, mind a jövő évi GDP-növekedési előrejelzéseit rontotta. Az idei évre így már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban a jegybank.
A háború és a szankciók miatt felértékelődött a kiszámíthatóság, egyre nagyobb fontossággal bír a stabilitás, ezért az ellenállóképesség erősítésére lehetőség az Európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés Varga Mihály szerint – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Ennek célja, hogy az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam-ingadozást.
A török központi bank nettó nemzetközi tartalékai több mint 6 milliárd dollárral, mintegy 24 milliárd dollárra emelkedtek - írja a Reuters. Ezt a növekedést annak jeleként tekintik, hogy a hatóságok hajlandóak lazítani a líra ellenőrzésén, amely Tayyip Erdogan elnök újraválasztása óta 28%-ot zuhant..
A Magyar Telekom a BÉT oldalán jelentette be, hogy a Scope Ratings a hitelminősítés éves felülvizsgálata eredményeként pozitívra javította a társaság kibocsátói hitelkockázati besorolásának kilátását, valamint megerősítette a kibocsátói hitelkockázati besorolását és a nem alárendelt, nem biztosított adósságához tartozó BBB+ minősítést.
A nyugati közvélemény összeomlást, a független közgazdászok két számjegyű visszaesést vártak Oroszországban a nyugati szankciók bevezetése után. Hamar kiderült, hogy egyik várakozás sem teljesül, de arra alighanem még az oroszok sem számítottak, hogy nemcsak az összeomlás marad el, hanem a tartós recesszió is: jövőre az orosz gazdaság teljesítménye már elérheti a háború előtti szintet. Oroszország meglepően ellenálló, de a kiváló teljesítmény nem felfoghatatlan, a GDP-növekedés helyreállása mögött jól azonosítható okok vannak. Ezek az okok arra is rámutatnak, hogy a növekedés fenntarthatósága legalábbis kérdéses, és az is egyértelmű, hogy a kedvező adatok ellenére az orosz kilátások továbbra sem jók. A stabilitási problémák már jelentkeztek is, és láthatóan aggasztják az orosz gazdaságpolitikai vezetést.
A jelenlegi kamatlábak elértek egy olyan szintet, amelyet hosszú ideig fenntartva elérhető a jegybank inflációs célja, hiszen közben a munkaerőpiacon is már a lassulás jelei látszanak – többek között ezeket üzente az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtti hétfői meghallgatásán az Európai Központi Bank elnöke. A relatív kamatkülönbség, és esetleges tágulása miatt az euró esni kezdett a dollárral szemben és az 1,06-os szint alá bukott, így egy kulcsfontosságú technikai szint is elesett a legfontosabb devizapárban.
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai, és főleg az amerikai kamatszintekhez képest, és közben minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek most a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és mi lesz a forinttal.
François Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, korai még kamatcsökkentésre fogadni az eurózónában. A piaci szereplők jelenleg épp azt vizsgálják, hogy az Európai Központi Bank elérte-e már a kamatcsúcsot.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
Az ősz beköszöntével a lakosság és a vállalkozások is kissé rosszkedvűbbek lettek, írja felmérése eredményeit kommentálva a GKI Gazdaságkutató. Szeptemberben a fogyasztói az és üzleti várakozások is romlottak valamelyest, a GKI konjunktúraindexe szűk 2 ponttal csökkent augusztushoz képest. Az első őszi hónapban a cégek viszonylag kedvező foglalkoztatási várakozásai érdemben nem változtak augusztushoz képest, de az áremelési szándékok kicsit erősödtek.
Jelentősen drágul hamarosan a 3,5 tonna össztömeget meghaladó lakóautók útdíja, miután átkerülnek az e-matrica-rendszerből az e-útdíjba, ami azt jelenti, hogy nem lehet rájuk éves matricát venni, hanem minden gyorsforgalmi úton és minden fizető főúton fizetni kell a használat és a környezetvédelmi besorolás függvényében, illetve arányában. Mindez egy olyan időszakban, amikor a HU-GO rendszerben több hullámban emelkednek majd a díjak, és jelenleg még pontosan nem is lehet tudni, mennyivel. A lakóautó-bérlés eddig is a tehetősek utazási formája volt, így a szektor vélhetően kiheveri majd a drágulást.
Farkas András az Inforádiónak elmondta, a KSH adatai és a kormány becslése alapján 3,6 százalékos nyugdíjemelésre számít idén.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
