infláció

Kissé gyorsult az infláció

Júniusban 1,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelentette ma reggel a KSH. Az elemzők azt várták, hogy a májusban is mért 1,8%-on marad az infláció, ehhez képes minimálisan lett csak magasabb az árindex.

Döntött a japán jegybank, megszólalt az elnök is

A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.

A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.

Mit várhatunk a japánoktól?

A japán jegybank várhatóan szinten fogja tartani jelenlegi eszközvásárlási programjának a mértékét és továbbra is 0,1 százalékon az irányadó rátát. A ma kezdődő két napos tanácskozás után, holnap hajnali öt órakor lát napvilágot a döntés. A sajtótájékoztatón elhangzó kijelentésekre figyelhet igazán majd a piac, ugyanakkor ennek az időpontja még nem ismert, vélhetően a döntést követően pár órán belül kerülhet rá sor.

Így drágul az élet az év második felében

A májusihoz hasonlóan júniusban is 1,8 százalékos lehetett az egy évre visszatekintő drágulás a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Az év második felében az infláció alakulását az újabb várhatóan 10%-os rezsicsökkentés határozhatja meg, felfelé hat viszont a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve az inflációs folyamatokban egyre inkább szerepet kaphat a fogyasztói kereslet élénkülése és a vállalati költségszint miatti árnyomás.

A japánok még szigorúbbak lennének az inflációval kapcsolatban

A japán kormány még szigorúbb inflációs célt határozna meg a Bank of Japan számára - számolt be róla a Reuters. Amennyiben a jelenlegi tervek szerint az energiaárak (volatilisebb) hatását is kiszűrnék az élelmiszerárak után, akkor ez által az új definíció szerint célzott (mag)infláció nehezíthetné a két éven belülre meghirdetett 2 százalékos szint elérését. Ugyanakkor azon túl, hogy a lépés miatt definíciószinten tovább maradna deflációban Japán, ez további politikai töltettel is szolgálhatna a kormányzati programhoz.

Még mindig alacsony a német infláció

Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája ellenére inflációs nyomás továbbra sincs jelen a valutaövezet legerősebb tagjának számító Németországban. A német statisztikai hivatal adatai szerint júniusnban 1,9 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás (HICP), ami bár az előző havi 1,6 százalékos szinthez képest emelkedést jelent, továbbra is az inflációs cél alatt van. Az eredmények a konszenzussal teljesen összhangban vannak, aminek fényében piaci reakciót sem látunk.

Növeljük a minimálbért is, csak legyen már infláció

Japánban a minimálbérek emelését fontolgatják amellett, hogy a vállalati szférát is béremelésekre próbálják ösztönözni. Eddig mindez nem volt túl sikeres, az elmúlt egy évben szinte semmi nem történt, pedig ez kulcsfontosságú lehet mind a reflációs stratégia, mind a recesszió leküzdése szempontjából.

Ció, áció, infláció!

Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.

A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.

Gyorsult a kínai infláció

Nőtt az inflációs nyomás Kínában - derül ki a statisztikai hivatal által frissen közzétett adatokból. A 12 havi fogyasztói árindex a májusi 2,1 százalékot követően 2,7 százalékos drágulást jelzett, és lassult a termelői árak csökkenése is. Elemzők szerint a gyorsuló infláció miatt csökkenhet a további monetáris lazítás valószínűsége.

Magyar adatok miatt izgulhatunk a héten

Ezen a héten külföldről sokkal kevesebb adat érkezik, mint ahogy az elmúlt napokban megszokhattuk. Amire érdemes figyelni, az a Fed legutóbbi kamatmeghatározó ülésének jegyzőkönyve és a japán jegybank kamatmeghatározó ülése. A hazai naptárban több fontos esemény szerepel. Napvilágot látnak a júniusi államháztartási és inflációs adatok.

Miért is drágul ennyire a cigaretta?

A kiskereskedelmi árrés szélesítése növeli a cigarettára kivetett adók mértékét, így egy átlagos doboz dohánytermék 16 százalékkal drágulhat. Ekkora drágulás már az inflációs mutatóban is jelentkezik, a teljes hatás 0,6 százalékpontos lehet.

Hiába a rezsicsökkentés, az árszint alig mozdul majd

Rezsidíjak, dohánycikkek, bankolási költségek - egy sor olyan lépése volt a kormányzatnak az elmúlt hónapokban, melyek az év hátralévő részében jelentősen megmozgatják az árakat. Bár az rezsicsökkentések több mint egy százalékponttal mérsékelhetnék azt inflációt, az egyéb intézkedések nagyjából vissza is hozzák azt.

Kezd beindulni az infláció az eurózónában

Az előzetes eredmények szerint az eurózónában 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júniusban. Az érték az előző havi 1,4 százalékos szinthez képest egyértelmű növekedést jelez, ami az előző havi trendforduló után már biztosítja a dezinfláció végét. Elmondható, hogy deflációs veszélyről a továbbiakban szó sincs. Az érték a piaci várakozásokkal összhangban van, így piacmozgató hatása nem várható.

Varga: nem volna bölcs döntés a fiskális ösztönzés

Magyarország háromból immár kettő, az inflációra és az államháztartási hiányra vonatkozó eurócsatlakozási feltételt teljesít - mondta Varga Mihály a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának (NVMT) közgyűlésén, csütörtökön Budapesten.

MNB: a kormányzati intézkedések miatt ugrik jövőre az infláció (3.)

Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte a ma teljes terjedelmében közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Az anyagból kiderül, hogy a jövő évi megemelt inflációs előrejelzés jórészt a március óta bejelentett kormányzati adóemelő lépéseknek köszönhető. A piacokat mostanában kiemelten foglalkoztatja, hogy mi késztetheti a kamatcsökkentési sorozat megállítására, esetleges megfordítására az MNB-t. A mai inflációs jelentés kockázati forgatókönyveket bemutató része erre is választ ad. Eszerint a Monetáris Tanács úgy látja, hogy "A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása és legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna recessziójának elhúzódása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet, ami szigorító monetáris politikai reakciót indokolhat".

Még tovább pörgetheti a pénznyomdát a japán jegybank

Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza.

Nem akarnak árat emelni a japánok - ez pedig nagy baj

Japánban több meghatározó vállalatvezető is rendkívül szkeptikus a japán gazdaságpolitika eredményeivel kapcsolatban. Sok vállalat számára egyedül a külföld felé fordulás kecsegtet növekedési lehetőséggel. Mindez pedig erőteljesen meglátszik beruházásaik irányán is - írja a Bloomberg. Gyenge belföldi keresletet érzékelnek továbbra is, aminek folytán nem emelnek árakat. Még a jen gyengüléséből eredő költségeiket sem hárítják át a fogyasztókra. Ezek fényében, egyelőre nem tűnik sikeresnek Japán reflációs stratégiája. Talán még várni kell a monetáris politika (modell szinten és késleltetett) hatásainak a gazdaságba való begyűrűzésére.

Fordul az infláció az eurózónában

Az eurózóna májusi aggregált inflációs mutatója 1,4 százalékot mutat éves szinten. Az érték az előző havi 1,2 százalékos szinthez képest újra növekedést jelez, de a piaci várakozásokkal teljesen összhangban van, így pedig piacmozgató hatása mérsékelt lehet. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ezen legfrissebb adat az első 2012 augusztusa óta, ami emelkedő inflációt jelez a régióban. Jelen érték viszont még mindig jelentősen az Európai Központi Bank 2 százalékos középtávú célja alatt van, így pedig a monetáris politikai döntéshozatal továbbra is nagyobb szabadságot élvezhet.

Nyoma sincs a magyar inflációnak

A keresletérzékeny termékek árváltozása, illetve az adóhatásoktól szűrt index alakulása is arra utal, hogy igen kicsi az inflációs nyomás Magyarországon. Úgy tűnik, a várakozások megtörtek.

A vártnál kisebb az emelkedés az inflációban

Májusban 1,8% volt az éves drágulás üteme - jelentette ma reggel a KSH. A piaci elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az áprilisi 1,7%-ról 1,9%-ra gyorsul a pénzromlás, vagyis a fogyasztói árindex emelkedése kisebb lett a vártnál.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.