Nem változtatott az idei és jövő évre vonatkozó inflációs és növekedési előrejelzésén a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentésében. A jegybank így 2018-ra továbbra is 4,4%-os GDP-növekedést, illetve 2,8%-os inflációt vár.
Az amerikai jegybank kamatemelési ciklusának negatív következményeit már most érzik a fejlődő piacok, az argentin peso vagy a török líra kiemelkedően veszélyeztetett, ezeken felül a dél-afrikai rand és a brazil reál lehet a következő dominó a sorban. A piacok túlfűtöttsége és a geopolitikai kockázatok mellett is folytatódhat azonban a kelet-közép-európai régió szárnyalása, a nagy kérdés az lesz, hogy a termelékenységbővülés lépést tud-e tartani azzal a béremelkedéssel, amit már most is látunk, különösen Magyarországon. A fejlődő piacokra leselkedő veszélyekről, a magyar gazdaság és a forint jövőjéről, és az ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségekről beszélgettünk Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő alapkezelési üzletágvezetőjével és Czifra Gábor portfóliómenedzserrel.
Augusztusban az előző év azonos időszakához képest 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. A Portfolio által megkérdezett szakértők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt arra számítottak, hogy a júliusi 3,4%-os öt és fél éves csúcsról lefordulhat az árindex, ez azonban nem történt meg, így az adat kisebb meglepetést okozott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a maginflációs index értéke 2,4%-ról 2,2%-ra csökkent, ami továbbra is azt jelzi, hogy nincs komoly árnyomás a magyar gazdaságban.
Öt hónapja tartó emelkedő trendet követően a júliusi 3,4%-ról 3,3%-ra lassulhatott augusztusban az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi azért különösen fontos adat, mert a Magyar Nemzeti Bank is arra számít, hogy júliusban tetőzhetett a pénzromlás üteme, innentől kezdve pedig enyhülhet az árnyomás a gazdaságban. Ha igaza lesz a jegybanknak (és az elemzőknek), akkor erősödhet az MNB hitelessége a piaci szereplők szemében, miszerint neki van igaza az infláció jövőbeli pályájával kapcsolatban, így szó sincs arról, hogy inflációs mandátumát figyelmen kívül hagyva indokolatlanul laza monetáris politikát tart fenn. Ellenkező esetben viszont - amennyiben nem áll meg az infláció emelkedése - újra megüthetik a forintot a befektetők, ezzel nyomást helyezve az MNB-re.
Az emberek mellett a cégek is egyre nagyobb számban hagyják el Venezuelát, mivel az embereknek lassan semmire nincs pénzük - derül ki a Reuters körképéből. A nagy multinacionális cégek közül páran még kitartanak, de csökkentették gyáraik termelését.
Áremelkedés várható a baromfiágazatban Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója szerint, aki tíz százalékos áremelést tart indokoltnak - olvasható a Magyar Hírlap csütörtöki számában.
Nicolas Maduro venezuelai elnök bejelentése szerint aranyrudakkal fedezett értékpapírok értékesítésébe kezdenek a szeptemberben induló új megtakarítási program keretében - számol be a hírről a Bloomberg.
Milliószámra menekültek már el az emberek az egyre nagyobb gazdasági és társadalmi válságba csúszó Venezuelából. Egészen mostanáig a szomszédos országok szívesen fogadták a menekülőket, mostanra azonban az egész régió elérte teljesítőképességének határát, így egyre komolyabb katasztrófa fenyeget. Közben a menekülő venezuelaiak egyre durvább történeteket mesélnek országukról, ahol a pénz értéke gyakorlatilag már nulla, örülhet az, akinek van annyi megtakarítása, hogy útra keljen valahova.
Változatlanul hagyta a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a mai ülésen, összhangban a Portfolio által megkérdezett elemzők prognózisával. Az MNB közleménye sem tartalmazott új információt: fenntartják a laza monetáris kondíciókat.
A csütörtök esti kereskedésben tovább fokozódott a török líra zuhanása: már 5% feletti a mozgás mértéke tegnap estéhez képest a dollárral szemben. Ekkora egynapi esésre 2008 óta nem volt példa, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a rendkívül begyorsuló mozgás már a gazdasági összeomlás előjele, pontosabban a válság kialakulásához nagyban hozzájárul. A forint is 321-ig esett az euróval szemben a líra mélyrepülése hatására az esti kereskedésben.
Júliusban éves alapon 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak - derült ki a KSH ma közzétett adataiból. A Portfolio által megkérdezett szakértők 3,3%-os, a Magyar Nemzeti Bank 3,4%-os éves árindexet várt, így az adat az elemzői várakozásokhoz képest kisebb meglepetést okozott, a jegybank viszont telibe találta.
Júliusban 3,1%-ról 3,3%-ra, új öt és fél éves csúcsra gyorsulhatott a hazai infláció, erről számolhat be holnap a KSH - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ugyan elsősorban az üzemanyagárak hajtották felfelé az árakat, a következő hónapokban a szokásosnál nagyobb figyelem övezi majd a hazai inflációs statisztikákat. Ennek oka, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a 3% feletti árindex mellett fent kell tartania hitelességét, miszerint neki van igaza az infláció jövőbeli pályájával kapcsolatban, ezért egyelőre nincs szükség a laza monetáris politikától való elmozdulásra. Annak fényében, hogy a tényleges adat meglepetést okoz-e majd, a forint árfolyamára is érdemes lesz figyelni, hiszen továbbra is jelentős spekulatív tőke várja, hogy ki kerülhet ki az MNB és a piaci szereplők párharcából győztesen.
A héten magyar szempontból elsősorban a szerdán megjelenő inflációs adatra lehet érdemes figyelni, ez ugyanis a forint sorsát is eldöntheti a következő időszakban. Külföldről amerikai inflációs statisztika érkezik a hét végén, illetve brit és japán GDP-adatra figyelnek a befektetők.
Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek hosszabb távon is befolyásolhatják az árak alakulását. Jelen cikkünkben egy újabb tényező, a demográfia inflációs hatásait vizsgáljuk. A demográfia már az elmúlt évtizedekben és napjainkban is összességben inkább az alacsonyabb globális infláció irányába hatott. Ez a hatás az elkövetkező évtizedekben azonban a korösszetétel változása következtében akár meg is fordulhat. Amennyiben a robotizáció képes ellensúlyozni a munkaképes korú lakosság csökkenéséből eredő kínálatcsökkenést, a demográfiából eredő alacsonyabb infláció tartósan érvényre juthat.
A héten jelentette be az ÁKK, hogy 50 bázisponttal megemeli a kétéves vagy annál rövidebb futamidejű lakossági állampapírok kamatát. A lépés az emelkedő kamat- és inflációs környezetet, valamint a késlekedő EU-s pénzeket nézve logikus, de szembemegy az ÁKK többször hangoztatott tervével, miszerint a hosszú lejáratú papírok felé terelnék a lakosságot, ráadásul egy sok éves folyamat végét jelenti. Utánajártunk, hogy az elmúlt években egy-egy kamatemelésnek vagy kamatcsökkentésnek milyen hatása volt a lakossági papírok keresletére, hogy áll most a rövidebb és hosszabb futamidejű papírok közötti "verseny" és mi állhat az ÁKK kamatemelési lépése mögött.
Sokrétű infogratikát tett közzé az Eurostat, ahol a legkülönbözőbb uniós gazdasági adatok között böngészhetünk. Magyar szempontból a 2000 és 2017 között végbement egészségügyi áremelkedések szembetűnők.