A kőolaj 114 dollár közelébe esett, miután a Financial Times arról írt, hogy Szaúd-Arábia kész több olajat kitermelni, ha az Oroszországgal szemben hozott EU-s szankciók miatt jelentősen csökkenne az orosz kitermelés.
Az Egyesült Államok nagy részén csak "enyhe vagy szerény" gazdasági növekedés volt tapasztalható az elmúlt mintegy két hónapban - derül ki a Federal Reserve szerdán közzétett jelentéséből, amelyet a CNBC szemlézett.
Az ukrajnai háború és a késlekedő zöld átállás miatt is emelkedő olajárak hozzájárulnak a gazdaságban hamarosan kialakuló hurrikánjához - mondta szerdán Jamie Dimon, a JPMorgan Chase & Co JPM.N vezetője.
Németországban az üzemanyag árára rakodó úgynevezett energiaadó csökkentését vezették be három hónapos időtartamra. Az intézkedés hatására - amelyet az Ukrajna elleni orosz támadás révén felgyorsult drágulás ellensúlyozására vezettek be - szerdán jelentősen csökkent az üzemanyagok ára Németországban.
A következő években a várható inflációs pályát nem fogják ezek a különadó-lépések befolyásolni, nem lesz tartós inflációs hatásuk - vélekedett az Inforádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Szerdán a kanadai jegybank 50 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte irányadó kamatát és bejelentette, hogy kész "határozottabban fellépni" az infláció visszaszorítása érdekében.
A részvénypiacon tapasztalt idei masszív eladási hullám és a tartósan magas inflációs környezet ellenére bár Dawn Fitzpatrick nem aggódik a közeljövőben bekövetkező recesszió miatt, azonban elkerülhetetlennek nevezte a gazdasági visszaesést a guru.
A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog - így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal szerdai részletes adatközlését.
Idén átlagosan 10 százalék lehet az infláció Magyarországon, ami jövőre elsősorban a bázishatásoknak köszönhetően 5% környékére csökkenhet – mondta az Inforádió Aréna című műsorában kedden este Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint „jelenleg a recessziótól jobban kell félni, mint az inflációtól”. Ennyire magas inflációs pályát eddig a piaci szakemberek közül is csak kevesen vártak, elképzelhető, hogy a kormány már számol a múlt héten bejelentett különadók áthárításából fakadó inflációs többlettel.
Kirobbanó formában volt a magyar gazdaság az idei év első három hónapjában. A KSH az előzetes GDP-adatokhoz képest nem módosította a növekedési számokat, a részletekből azokban kiderült, hogy a mezőgazdaságon kívül a gazdaság minden ágazata hozzájárult a bővüléshez. Érdemben nőtt az ipar, az építőipar, és a szolgáltató szektor is. Az év második felében már borúsabb lesz a helyzet, nemcsak a háború és a magas infláció, hanem a költségvetési kiigazítások miatt is.
Szinte mindenütt a világban tombol az infláció. A koronavírus-járvány utóhatásai, az ellátási láncok problémái, az orosz-ukrán háború következményei és az energiakrízis fűti az árak emelkedését. A jegybankok pedig már reagálnak erre a helyzetre. Egy ilyen helyzetben a befektetők természetes módon keresik az olyan lehetőségeket, amelyek megvédik megtakarításaik értékét. Ezekről lesz szó június 3-i befektetői klubunkon, amely Signature-előfizetőink számára érhető el. Közben a meghívott szakemberek segítségével az aktuális, magyar tőzsdei cégeket is érintő fejleményekre is reagálunk. A kormány legújabb különadó-elképzelései ugyanis jelentősen érintenek pár hazai, tőzsdén jegyzett vállalatot is.
Gyengüléssel kezdte a napot és ezzel alulteljesítő volt a régióban a forint, majd erősödésbe kapcsolt, és 395 alá került az indirekt jegyzés az euróval szemben. A nap második felében az MNB a vártnak megfelelően lassított az alapkamat-emelési tempón, amire gyengüléssel reagált a forint, majd az alelnök szavaira fordult megint a hangulat. Az erősödés viszont nem tartott sokáig, ismét gyengülésben a forint.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában beszélt többek között arról, hogy az olajembargó után a következő lépésként a gázembargó is felmerülhet az EU-ban, ami viszont Magyarországnak még nagyobb csapás lenne. A miniszter beszélt arról is, hogy az „extraprofitadónak” azért van létjogosultsága, mivel az érintett vállalatok az extra profitot nem érdemlik meg, hiszen nem dolgoztak meg érte.
Kijöttek az MNB friss statisztikái a magyar nyugdíjpénztárak első negyedéves adatairól, ezek pedig kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyeket a koronavírus-válság idején láttunk: jókora befektetési veszteség, mínusz 5%-ot meghaladó hozamok, jelentős vagyonvisszaesés. A számok azt mutatják, hogy közel akkora sokként élte meg a hazai nyugdíjpénztári vagyon az orosz-ukrán háborút és az azt követő piaci és ellátási problémákat, mint 2020 tavaszán a koronavírus-válságot.
Az eurózóna inflációja májusban 8,1%-ra nőtt az áprilisi 7,4%-hoz képest. Az elemzők számítottak az emelkedésre, de annak mértéke meglepőnek tekinthető.
Tovább nőttek a lakbérek áprilisban: országosan és Budapesten egyaránt 2,0%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A fővárosban a kínálati díjak átlagosan 20%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (23%) emelkedés. Áprilisban a járvány előtti, 2020. januári csúcsnál országosan 6,9, Budapesten 3,2%-kal magasabb díjért kínálták a kiadó lakásokat - derül ki a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Áprilisban tovább gyorsult az ipari termelői árak emelkedése: a belföldi értékesítés árszintje immár 42,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A lendületet továbbra is az energiaintenzív ágazatokban megfigyelt óriási drágulás adja, de immár a magasabb feldolgozottságú termékekbe is egyre inkább utat tör az árnyomás.
Christopher Waller, a Fed kormányzótanácsának tagja szerint a semleges kamatszint fölé kell emelni a kamatot az Egyesült Államokban - írja a CNBC. A semleges kamatszint az a szint, ahol a monetáris politika nem támogatja, de nem is lassítja a gazdasági növekedést.
A vártnál sokkal nagyobb mértékben nőtt a német infláció májusban - derül ki a Destatis friss közléséből.
A 2021-es évben, amikor hirtelen négy százalék fölé emelkedett az amerikai infláció, a Fed döntéshozói hónapokon át az „infláció átmeneti” mantrával, egyfajta ráolvasással próbáltak meg küzdeni a jelenséggel. A sikertelenséget követően az idei év egészen a múlt hétig a technológiai papírok vezetésével masszív részvénypiaci zuhanáshoz vezetett, amit egyre több befektető abbéli aggálya táplált, hogy a gazdaság recesszióba taszítása nélkül nem lehet megküzdeni majd az inflációval. Az elmúlt hetekben pedig már meg is érkezett a piacra az idei mantra, ami arról szól, hogy az „infláció tetőzik”.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Alaposan tanulmányozták az ukrán mérnökök.
Mindenkinek megvan a preferált jelöltje.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
