Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán fejtette ki, miért tartja brutális megszorításnak a vállalkozásokra és az önkormányzatokra nézve a kormány rezsicsökkentést érintő változtatásait.
Ukrajna, forint, USA, benzinkutasok, olajembargó, banki szuperappok. Változatos témákban jelentek meg podcastjeink a héten, össze is gyűjtöttük közülük a legjobbakat, legnépszerűbbeket.
Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?
A 2008-as pénzügyi válság óta több mint 70 százalékkal emelkedett egy korsó sör ára Londonban. Így ma már 8 fontot (mintegy 3600 forint) kell fizetni az italért – írja a Financial Times a CGA piackutató cég alapján.
Másodlagossá váltak az orosz-ukrán háború és a nyugati világ Oroszországot célzó szankciói, valamint ezeknek a gazdasági következményei a befektetők számára, helyette a világ nagy jegybankjainak lépésére figyelnek – írják friss Portfólió-ajánlóikban a hazai portfóliómenedzserek. Mivel az inflációs félelmek továbbra is központi helyen vannak, mindenki azt lesi, le tudják-e törni az inflációs várakozásokat a jegybanki szigorítások úgy, hogy mindeközben ne taszítsák recesszióba a világgazdaságot.
Loretta Mester, a Cleveland Fed elnöke pénteken kijelentette, hogy nem lát elegendő bizonyítékot arra, hogy az infláció tetőzött volna, és ezért támogatja, hogy a jegybank a továbbiakban agresszíven emelje a kamatokat.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk első részében a hazai bankokat sújtó különadóról, valamint a bankszektor első negyedéves eredményeiről lesz szó. Az adás második felében témánk az amerika-szaúdi viszony lesz, melyben hamarosan radikális változás állhat be, aminek köszönhetően pedig még az energiaárak is mérséklődhetnek.
A technológiai ágazatban működő amerikai cégek májusban közel kilencszer több munkahelyet szüntettek meg, mint az év első négy hónapjában, mivel a növekvő infláció és a lassuló kereslet a vállalatokat megszorító lépésekre kényszerítette.
Az ÁKK friss tájékoztatása szerint június 9-től kezdik el értékesíteni az új, az eurózóna inflációját követő Prémium Euró Magyar Állampapírt, de az előzőnél már alacsonyabb kamatprémiummal.
Az elmúlt időszakban sokszor felmerült, hogy a valós inflációnál magasabb pénzromlást érzékelnek sokan a mindennapi életben, a témával kapcsolatban volt egy ütésváltás a KSH és a GKI között is. Mivel az érzékelt és a valós infláció közötti különbség az elmúlt időszakban valóban megnőtt, ezért a Portfolio heti podcastjében egy asztalhoz ültettük Quittner Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói árak osztályának vezetőjét és Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját.
Marko Kolanovic, a JP Morgan sokak által követett kvantitatív elemzője szerdán az ügyfeleknek írt elemzésében azt jósolta, hogy az amerikai részvények 2022 második felében nagyot emelkedhetnek, a szakember több tényezőt is kiemelt, amik hozzásegíthetik a vezető indexeket a további emelkedéshez. Emellett azt is elárulta a guru, hogy jelenleg melyik szegmensekben lát fantáziát.