A közbeszédbe hirtelen visszajött a gazdasági recesszió témája. Mint annyi latin eredetű szakszó, fokozhatja az aggodalmakat. Elhangzik gyakorta a tanács, hogy ne beszéljünk ok nélkül a recesszió esélyéről, mert a várakozások romlásán keresztül önbeteljesítő jóslattá válhat. Ám előbb a nyilvánosságot kedvelő publicisták, előrejelző guruk kezdték emlegetni a tavasszal, majd idővel a nagy modellező apparátust felhasználó kutatóhelyek, nemzetközi intézmények forgatókönyvei között is megjelent az átmeneti gazdasági visszaesés.
Széles tartományban mozgott idén az aranyár, az orosz-ukrán háború kitörésekor rövid időre 2000 dollár felett is volt az árfolyam március elején, majd a kezdeti pánik mérséklődésével, és a jegybankok egyre agresszívabb monetáris politikájából fakadó extrém dollárerősödés következtében azonban visszatért az árfolyam az év elején látott 1800-as árfolyamszintek alá. Miközben a recessziós félelmek ugyanúgy velünk maradtak.
A szigorú kínai koronavírus-lezárások feloldása után a kínai gyártók nem tapasztalták a kereslet jelentős visszapattanását, amely elsősorban a csökkenő amerikai kereslet miatt történhetett - számol be a CNBC. Ez erősíti az érkező recesszióval kapcsolatos feltételezéseket.
Kevés jó hírrel szolgálnak az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb agrárpiaci jelentései: tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a gabona és az ipari növények termelői ára, ezáltal drágult a liszt és az olaj. A termények árának emelkedése magával rántotta a húsok drágulását is, így a termelők magasabb áron kínálják a sertést, a marhát és a csirkét is, ráadásul a tojás termelői ára is magasabbra rúg már. Mindezek mellett emelkedett a tej előállítása és a drágulást nem ússzák meg a tejtermékek sem, ezért ne lepődjön meg senki, ha többe kerül a trappista sajt vagy a tejföl. Habár nyáron általában mérséklődik a gyümölcsök és zöldségek ára, azonban a hazai termesztésű gömbparadicsom június végén 25 százalékkal magasabb áron volt jelen tavalyhoz képest a Nagybani Piac Kínálatában, valamint kígyóuborka is felülmúlta a tavalyi időszakhoz képesti árát. Számottevő áremelkedést észleltek a magyar zöldborsónál, amelynek leggyakoribb ára 750-ről 1000 forint/kilogrammra emelkedett egy hét alatt. Van ám egy-két jó hírünk is: alacsonyabb áron értékesítették a belpiaci sárga húsú sárgadinnyét, a meggyet és a kajszit is.
Lassan 10 éves csúcs közelébe érnek a magyar kötvényhozamok, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tesz jót. Tavalyhoz hasonlóan tehát idén sincsenek kedvezőbb helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejűeknek nehéz a hozamszerzés. Köszönik szépen, jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyeket az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából kezdenek most újra magukhoz térni.
Az orosz-ukrán háborúnak nem lesz gyorsan vége, hiszen minden háború tárgyalással ér véget, és ezeknek egyelőre nyomát sem látjuk - mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A külgazdasági és külügyminiszter a déli határra nehezedő migrációs nyomásról és a magyar-lengyel kapcsolatokról is beszélt a lapnak.
Júniusban tovább emelkedett az infláció Magyarországon, a 11,7%-os áremelkedésnél magasabbra legutóbb 1998 októberében volt példa. Továbbra is az élelmiszerek mutatják a legnagyobb drágulást, de lassan csatlakoznak hozzájuk a tartós fogyasztási cikkek is a gyenge forint miatt. A legnagyobb áremelkedéseket összesítő toplistán továbbra is szinte kizárólag élelmiszerek szerepelnek, csak elvétve tud befurakodni egy-egy más termék vagy szolgáltatás.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai kiemelt témánk volt, hogy magyar idő szerint péntek hajnalban meggyilkolták Abe Sinzó, korábbi japán miniszterelnököt, aki 2006 és 2007 között, valamint 2012 és 2020 között volt hatalmon. A hajnali merénylettel kapcsolatban vendégünk volt Ferber Katalin, közgazdász, gazdaságtörténész, aki 1993 és 2010 között több japán egyetemen is tanított, valamint Sűdy Zoltán, Magyarország korábbi japán nagykövete is. A mai műsor második részében foglalkoztunk még a ma publikált új hazai inflációs adattal, amely témában Beke Károly, a Portfolio Makro rovatának elemzője volt a vendégünk, majd pedig a csütörtökön lemondott Boris Johnson politikai pályájáról beszéltünk Pintér Károly egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-amerikai Intézetének vezetőjével.
A Tesco és a Kraft Heinz megállapodást kötöttek arról, hogy az amerikai élelmiszeróriás termékeit visszahozzák az áruházlánc polcaira, és a következő napokban online vásárlásra is elérhetővé teszik - közölték a vállalatok pénteken.
„Ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt nem pénzt keresni…” – írtuk még fél éve a hazai részvényalapokról szóló éves összefoglalónkban. Az elmúlt félévben azonban nagyot fordult a kocka, ez a mondat most inkább úgy hangzana, hogy „ez az a befektetés, amivel szinte lehetetlen volt pénzt keresni”. Csodálkozni mondjuk nem kell, az év első felében szinte a világ összes tőzsdéje siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. A féléves hozamokat nézve mindössze négy olyan forintos sorozat volt, amely 10% felett hozott, összesen pedig 9 olyan alap, amely nulla százalék felett teljesített. Szerencsére (vagy sajnos?), még nincs vége az évnek.
Egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti lakásbérleti-díjak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban. A felpörgő infláció és a jegybanki alapkamat emelése ugyanakkor már most megágyaz a következő év bérlakáspiaci viszonyainak – állítja a Rentingo.com, legfrissebb elemzésében. A bérleti díjból realizálható 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen alatta marad az inflációnak és a lakossági állampapírhozamoknak, így bérbeadói oldalról várhatóan érdemi kínálatbővüléssel nem lehet számolni, ugyanakkor a fizetőképes kereslet is csökkenhet.
Sportból átemelt lózunggal élve: a bevált taktikán ne változtass. Kénytelen vagyok én is ismét azzal indítanom az amerikai negyedéves jelentési szezonra szánt gondolataimat, amivel az előző szezon előtt. Akkor így kezdtem: “úgy tűnik, túl sok pozitívumra nem számíthatnak a piaci szereplők”. Sajnos a megállapítás továbbra is áll, sőt: a makrogazdasági folyamatok azóta nem hogy javultak, de még romlottak is. Hatalmas meglepetés, hogy mindezek ellenére az amerikai piaci eredményvárakozások érdemben nem változtak.
Mélypontról mélypontra szakadt a forint árfolyama ezen a héten, és a forintgyengülés, valamint az MNB arra adott válasza visszaköszönt a kötvénypiacon is. A magyar kötvényhozamok az MNB szigorítása és a növekvő kockázat miatt meredeken emelkednek, és rövid távon további emelkedés benne van a pakliban. A forint gyengélkedése a kormány szerint a nemzetközi helyzetre, elsősorban a gázárak emelkedésére, valamint a nyugati orosz szankciókra vezethető vissza. Ebben kétségkívül van igazság, de az előző napok meredek esése már nem fogható erre: miközben a magyar eszközökből folyik el a pénz, nyugaton, de még a szűkebb régiónkban sem látunk emelkedő hozamkörnyezetet. Így tehát ez egyértelműen arra utal, hogy magyarspecifikus okai is vannak a szenvedő magyar eszközáraknak.
A befektetők az aranyat és a részvényeket hátrahagyva készpénzben és amerikai állampapírokban keresnek menedéket, mivel a jelenlegi piaci kondíciók igencsak kiszámíthatatlannak bizonyulnak a jegybankok agresszív monetáris politikájának és a recessziós félelmeknek a következményeképpen. - írta pénteki elemzésében a BoFA Securities.
Bár az egyre hosszabb és forróbb nyarak miatt a forgalom várhatóan növekedni fog, az energia- és klímaválság, a geopolitikai konfliktusok, az akadozó ellátás, a minden jégkrémre, így a cukormentesre is kivetett NETA és a forintgyengülés következtében elszálló árak miatt a jégkrémválaszték szűkülhet, az innováció pedig lassulhat - ismerteti a Magyar Édességgyártók Szövetségének közleménye.
Júniusban 11,7%-ra emelkedett az éves inflációs Magyarországon, a maginfláció pedig egészen 13,8%-ig szárnyalt – közölte a KSH péntek reggel. Délelőttre a jegybank is publikálta szokásos alapmutatóit, melyek szintén minden téren további emelkedést mutatnak.
A Fednek júliusban is jelentős kamatemelést kell végrehajtania, és talán még szeptemberben is, még abban az esetben is, ha a gazdaság lassul - mondta két Fed döntéshozó tegnap.
A májusi 10,7%-ról júniusban 11,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél nagyobb áremelkedési ütemet 1998 októbere óta nem láttunk – derül ki a KSH péntek reggeli tájékoztatójából. Továbbra is elsősorban az élelmiszerek áremelkedése húzza a drágulást, de már látszik a gyenge forint hatása is a tartós fogyasztási cikkek árában.
Az eurózóna egyes kamatdöntő testületi tagjai szerint az Európai Központi Banknak a tervezettnél agresszívabb kamatemelésre lehet szüksége – ez derül ki a múlt havi kamatdöntő ülésről szóló beszámolóból.
