Kedden megint összeül a Monetáris Tanács, mely várhatóan tovább emeli majd az alapkamatot, aztán csütörtökön pedig az egyhetes betéti rátát is. A jegybankon kicsit enyhült a nyomás azzal, hogy a forint visszakapaszkodott 400 környékére az euróval szemben, de korai lenne fellélegezni, jöhetnek még nehéz napok a következő időszakban.
Rohamosan esik a jen árfolyama, a dollárral szemben már negyven éves mélypontra esett a jegyzést. Azt nem lehet mondani, hogy a japán döntéshozók vállat vonnak a jen leértékelődése láttán, lépéseket mégsem tesznek. A japán jegybank nemhogy kamatot nem emel, még fokozta is a mennyiségi lazítást az előző hónapokban, és azt ígérik, hogy a laza monetáris politika marad. Japán egyértelműen szembe akar menni a globális trendekkel és a piacokkal, de a piac bőven megfizetteti a különutas politika árát. A végeredmény az lehet, hogy a jegybank végül nem tudja elkerülni az eddig politikája feladását - ha pedig mégis megússzák, annak sem feltétlenül fognak örülni.
Az évtizedes csúcson lévő infláció és csökkenő reálbérek miatt tömeges sztrájkok jöhetnek az Egyesült Királyságban – írja a CNBC. Vagyis miközben az ország épp a sosem látott hőhullámmal küzd, hamarosan a munkavállalók fűthetnek be.
Az IHS Markit közzétette a júliusi európai beszerzésimenedzser-indexet, és a két legnagyobb európai gazdaságban, valamint az eurózónában. Az index minden gazdaságban alulmúlta a várakozásokat, és a recessziós küszöb alatt van.
A francia kormány nagy lépést tett egy kulcsfontosságú újraválasztási ígéretének megvalósításában, mivel a nemzetgyűlés pénteken elfogadta a nyugdíjak emeléséről és a lakbéremelések ideiglenes befagyasztásáról szóló törvényjavaslatot. A cél a háztartások vásárlóerejének növelésére volt a szárnyaló infláció közepette.
Hullámzó teljesítményt nyújt idén az arany, a háború kitörését követően március elején még a történelmi csúcsokat ostromolta az árfolyam, és hiába a több évtizedes csúcsokon lévő infláció, valamint az óriási, főként energiapiaci bizonytalanság, a jegybankok egyre agresszívabb monetáris politikája és a felerősödő recessziós félelmek mellett sem emelkedik a nemesfémek, így az arany ára.
Tusnádfürdőn vett részt a "Vihar előtt, vihar után? - Infláció, energiaár, recesszió" című panelbeszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter, ahol az árstopokról is beszélt.
Döntően a rövid futamidejű, dollárban denominált kötvényeket és az ezekhez kapcsolódó befektetési eszközöket célszerű tartani a portfóliókban, és ez a márciusban megfogalmazott véleményünk továbbra is változatlan” – hangzott el az SPB Befektetési Zrt. ma délelőtti online befektetői rendezvényén, ahol a cég szakértői arra kerestek választ, mibe érdemes fektetni a mostani időszakban.
Bár hosszabb távon, 2015-höz képest a lakások átlagos bérleti díja országos szinten közel 66 százalékkal, Budapesten pedig 57 százalékkal nőttek júniusban, az inflációval korrigált adatok szerint jóval visszafogottabb 26 és 19 százalékos a drágulás. A júniusi átlagos - nominális - lakbérek 23,4 százalékos, a fővárosban pedig 24 százalékos emelkedést mutattak, így a fővárosban közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt a téglaépítésű kiadó lakások átlagos bérleti díja 125-350 ezer forint, a paneleké 130-290 ezer forint között volt, a kiadó szobákat pedig közel 35,5-118,5 ezer forintért kínálták.
A félvezetőkből az elmúlt két év nagy részében hiány volt a globális ellátási láncok problémái miatt. A Volvo, Európa egyik vezető autómárkája szerint a vállalat már túl van a chiphiány okozta rendkívüli helyzet nehezén, amely óriási nyomás alá helyezte többek között az autógyártókat is.
A teljes összeget nem, de egy részét magyarázza a Magyar Állampapír Pluszból kifolyó milliárdoknak a lombardhitelek láthatóan leépülő állománya. A MÁP+ indulásakor még ezen nyerészkedő, elsősorban privátbanki ügyfelek egy része a mostani magasabb kamatok mellett inkább a lombardhitelek visszatörlesztése mellett döntött, ehhez viszont a fedezetül szolgáló MÁP+-állományok egy részét használták fel. Még kérdés, meddig folytatódik a hajdani szuperállampapír leépülése, de a nyáron még hátravan több száz milliárd forintnyi papír és hitel kamatfordulója is. Mindeközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír állománya jelentős mértékűre duzzadt. Azt már most is látni, hogy az ÁKK idénre tervezett lakossági állampapír-értékesítése nem fog megvalósulni, az új terveket szeptember magasságában mutathatják be. Úgy tudjuk, december környékén pedig egy új, fix kamatozású lakossági állampapír konstrukciót is piacra dobnak.
A jegybank erős, 200 bázispontos alapkamat-emelésére majdnem az összes pénzintézet kamatemeléssel reagált. A Bankmonitor által vizsgált 9 bank közül ma nyolcnál drágábban vehetünk fel lakáshitelt, mint egy hónappal ezelőtt.
Bár az általános piaci vélekedés szerint a bankoknak kedvező a kamatok emelkedése, az európai bankindex mégis jelentős esés szenvedett el az idei év első felében. Utóbbi részben visszavezethető a háborúra, de a magasabb kamatok alacsonyabb hitelnövekedéshez is vezetnek, ráadásul az eszközminőség romlását okozzák. Felmerül tehát a kérdés: tényleg jó a bankoknak a kamatemelés?
Andrew Bailey, a Bank of England elnöke elmondta, hogy a központi bank fontolóra vette, hogy egy éven belül 50-100 milliárd fonttal (60-120 milliárd dollár) csökkenti brit államkötvény-állományát - írja a Reuters.
Az egyre szigorúbb monetáris politikát folytató jegybankok, a magas infláció, a háború, és a recessziós félelmek mellett az ellátási láncok problémái is igencsak megnehezítik a vállalatok helyzetét, egy ilyen nehéz gazdasági környezetben egyre nehezebb profitábilisnek maradni. Mutatjuk, hogyan állja meg a helyét 3 különböző szektor vállalata a mostani gazdasági környezetben.
A vártnál erősebb első negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,9%-ról 5,7%-ra, míg a 2023-ra vonatkozót 4,2%-ról 2,7%-ra csökkentettük az elhúzódó háború, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt - jelzik friss előrejelzésükben a Magyar Bankholding szakértői.
David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója szerint az infláció mélyen beágyazódott a világgazdaságba, és egyáltalán nem biztos, hogy a helyzet javulni fog-e idén. Mindeközben banki leépítéseket is kilátásba helyezett – számol be a hírről a CNBC.