Októberben 15,1 százalékra esett vissza az éves infláció Csehországban a szeptemberi 18 százalékról - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal csütörtökön Prágában. A drágulás ütemének lassulása jóval nagyobb, mint amit az elemzők vártak, akik néhány tized százalékpontnyi fékezésre számítottak. Az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 1,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
Sokaknak rémlik közgazdasági tanulmányaikból, hogy az infláció a megtakarítóknak rossz, a hiteladósoknak viszont jó, hiszen a megtakarítások és az adósságok (reál)értékét egyaránt csökkenti a drágulás. Utánagondoltunk, miként érvényesülhet ez az összefüggés a hazai lakossági hitelek esetében, és milyen megszorításokkal érvényes az állítás.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerda este megjelent közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a november 9-én késő este megjelent új árstop-rendelet november 10-én lép hatályba, kiterjesztve az árstopot a tojásra és a burgonyára. Tájékoztatásukban a vásárlók megértését kérik, mivel a november 10-i reggeli üzletnyitásokra lehetetlen felkészülni az éjszaka során.
Szerda este a kormány a várakozásoknak megfelelően kihirdette a közlönyben az árstop kiterjesztéséről szóló rendeletét. A kereskedőknek csupán néhány órájuk maradt alkalmazkodni a kormánydöntéshez, vagyis a tojás és a burgonya esetében a szeptember 30-i szintekre visszaállítani az árakat.
Csütörtöktől már életbe lép a tojás és az étkezési burgonya árstop - áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.
A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP szakszervezetei sztrájkot hirdettek csütörtökre és tüntetést is tartanak a francia fővárosban, magasabb bérért és munkakörülményeik javításáért.
A lengyel jegybank szinten tartotta az irányadó kamaton szerdai kamatdöntő ülésén, miközben változtatott az inflációs és GDP-előrejelzésén.
Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint az infláció a jövő év első felében csökkenésnek indulhat, 2024-re pedig elérheti a jegybank által kitűzött 2-4%-os célsávot – számol be a hírről a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében a szerdai Kormányinfón bejelentett új, árstopos élelmiszerekről, és az intézkedések várható hatásairól lesz szó. A témával kapcsolatban Braunmüller Lajos, a Portfolio agrár-ssakújságírója volt a Checklist vendége. Az adás második részében a KSH legfrissebb inflációs jelentésével foglalkoztunk, mivel 1996 óta nem látott szinten van az árdrágulás mértéke, élen az élelmiszerek áraival. A friss adatokról, és arról, hogy mikor várható az infláció tetőzése, Beke Károlyt, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. A műsor harmadik részében az amerikai félidős választásokról volt szó, az eddig levonható tanulságokkal kapcsolatban vendégünk volt Kaló Máté külpolitikai szakértő.
A meglévő hat élelmiszer mellé a kormány két újabb élelmiszer, a tojás és a burgonya esetében döntött az árstop alkalmazásáról, idén szeptember végi, a jelenleginél alacsonyabb árakon rögzítik ezeknek az árát. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a döntésnek milyen makrogazdasági és piaci hatásai vannak, valamint hogy mit üzent ezzel a kormány.
Egekbe szökő infláció és erre válaszul érkező agresszív monetáris szigorítások, háború és energiaválság, recessziós félelmek: nem csoda, hogy idén az eladók domináltak eddig a világ tőzsdéin, komoly eséseket láthattunk a vezető részvényindexeknél, különösen igaz ez a technológiai szektor vállalataira. Egy ilyen környezetben előtérbe kerül a költségoptimalizálás és a tőkekiadások csökkentésének a fontossága, ami durva elbocsátási hullámhoz vezetett az elmúlt évek sztárjainál, munkavállalóinak felét rúgta ki például Elon Musk a Twitternél, de a Coinbase kriptotőzsde és a Snapchatet működtető Snap is jelentős leépítést hajtott végre. A legfrissebb hírek pedig nem másról, mint a Facebook anyacégéről szólnak, a 11 ezer munkavállalójától megváló óriáscég bejelentése apropóján összefoglaltuk, hogy pontosan hogyan alakultak a számok a tíz, legnagyobb mértékű elbocsátást végrehajtó amerikai tőzsdei vállalatnál, illetve megnéztük ezeknek a cégeknek a kilátásait is.
Szerdán 10 órakor tartotta a kormányülést követő Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A legfontosabb bejelentés két újabb árstop bevezetéséről érkezett: az étkezési burgonya és a tojás árát legfeljebb a 2022. szeptember 30-i áron értékesíthetik a boltok. A kisboltoknak az árstopok miatt támogatást fizetnek ki a tervek szerint még idén, erről hétfőn tudhatunk meg további részleteket. Bejelentették azt is: az energia rendszerhasználati díjakat a most rögzítettről nem lehet emelni, és megadóztatják azokat az erőműveket, amelyektől a kiegyenlítő energiát vásároljuk. A lakossági rezsidíjak kapcsán kiderült: év végéig nem változnak a mértékek, jövőre azt szeretnék, ha alacsonyabb lenne, de ezt garantálni nem tudják egyelőre. UPDATE: korábban Gulyás Gergely miniszter azt mondta, az M-es tojásiokra vonatkozik az árstop, de nemrégiben pontosított: mindegyik méretre vonatkozik majd, a burgonya esetében pedig az "étkezési burgonya" lesz árstopos.
A ma reggeli, vártnál magasabb inflációs adat kapcsán a Magyar Nemzeti Bank is közzétette a saját értékelését, amiből nem rajzolódik ki szebb kép az árak alakulását illetően, mint a KSH jelentéséből, ám több dolgot tisztábban láthatunk.
A szeptemberi 20,1 százalékról októberben 21,1 százalékra emelkedett a magyar inflációs ráta, ez továbbra is 1996 óta a legmagasabb érték – közölte a KSH szerda reggel. Az élelmiszerek áremelkedése elérte a 40%-ot, továbbra is ez húzza az inflációt felfelé, és várhatóan még a következő hónapokban sem jön fordulat.
A különféle statisztikákban már mutatkoztak a jelei, de most az MNB számai is megerősítették: egyértelműen a befektetési alapokra kattant rá a magyar lakosság, az állampapírokból pedig áramlott ki a pénz a friss, szeptemberi számok szerint. A pénzáramlások azt mutatják, hogy sosem volt még ilyen rossz negyedéve az állampapíroknak, és sose volt még ilyen jó három hónapja a befektetési alapoknak.
Szerdán 10 órakor tartja a szokásos, kormányülést követő Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A napokban elhangzott jelzések alapján szinte biztosra vehető, hogy a kormány dönt az árstop kiterjesztéséről és nagyon valószínű, hogy ezt mostanában ismertetik.
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,3%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Ezzel a vásárlások nyár óta stagnáló, minimálisan emelkedő pályán vannak, a fő hajtóerő az ársapkával könnyített üzemanyagforgalom, míg a gyorsan dráguló élelmiszerek körében már nem látható emelkedés.
A Deutsche Bank a gyorsuló infláció hatásainak leküzdése érdekében arra készül, hogy plusz fizetéskiegészítést adjon a németországi dolgozóinak – számol be a hírről a Bloomberg.
Orbán Viktor miniszterelnök 1,5 héttel ezelőtti kijelentése, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfő esti mondatai alapján biztosra vehető, hogy újabb élelmiszerek esetében jön árstop. A tárcavezető olyan új szempontokat is közölt, ami alapján jól körülhatárolható azon termékek köre, amelyek esetében kormányzati beavatkozás jöhet, vagyis hatósági ár.
Várhatóan tovább emelkedett októberben a magyar infláció, a Portfolio által megkérdezett szakemberek átlagosan 20,7 százalékos értékre számítanak. Decemberig pedig még további emelkedés jöhet, így az évet akár 22 százalék körül is zárhatja az áremelkedés, mielőtt 2023-ban csökkenni kezd a nyomás. Októberben talán már a forint erősödése is segíthetett, viszont a csökkenő inflációhoz az árstopok fenntartására is szükség lehet.
A kormánykoalíció szélsőjobboldali pártjai léptek akcióba.
Egyre gyakoribbá válik ez a jelenség.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
