Véleményt mondott az olasz jegybankelnök a Európai Központi Bankról
Az Európai Központi Bank a jelenlegi körülmények között a megfelelő monetáris politikát alkalmazza, bár talán lehetne fokozatosabb is Ignazio Visco, a Bank of Italy elnöke szerint.
Az Európai Központi Bank a jelenlegi körülmények között a megfelelő monetáris politikát alkalmazza, bár talán lehetne fokozatosabb is Ignazio Visco, a Bank of Italy elnöke szerint.
A diszkontok 30% körüli mértékben növelték a forgalmukat tavaly, miközben a hiper- és szupermarketek fele ekkora bővülést sem tudtak elérni. Van olyan külföldi lánc, amelyiknek csak nagyon szerény mértékben emelkedett az árbevétele, ami azt jelenti, hogy volumenben (eladott mennyiségben) náluk drasztikus a visszaesés. A hazai cégek kifejezetten gyenge évet zártak, ami nem csoda a kevéssé mérethatékony működés és a magas árak miatt. Az évtizedek óta nem látott infláció közepette olyan gyorsan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit még a Covid-válságot a hátunk mögött hagyva is nehéz volt elképzelni. Mostanra az is világossá vált, hogy egyrészt a kiskereskedelmi láncok nem emeltek szükségtelenül árakat (nincs "profitinfláció" a kereskedelemben), másrészt az előbbi következményeképp nem volt "extrapofit" sem a rendszerben, amire hivatkozva a kabinet megemelte tavaly a különadót. Az évtizedek óta nem látott drágulás okai sokkal mélyebben gyökereznek: az ár-bér spirálban, a forint vesszőfutásában, a megemelt különadókban, az energiaválságban, a magyar gazdaság és az élelmiszeripar versenyképtelenségében, amit egyáltalán nem fog javítani, ha a kormány kiszorítósdija sikerrel jár. Sőt, attól függően, hogy melyik lánc dobja be a törölközőt, még egy árrobbanás áll előttünk.
Matolcsy György szerint előbb-utóbb csatlakozni kell az eurózónához, de ez 2030 előtt aligha érhető el. A jegybankelnök a Kossuth Rádióban azt is elmondta, hogy szerinte Európa sikeres lesz a következő évtizedben, és ebből az európai sikerből Magyarországnak nem szabad kimaradnia.
Bár jelenleg úgy néz ki, hogy sikerül elkerülni az amerikai államcsődöt, azonban így is rengeteg globális bizonytalansági tényező árnyékolja be a rövid és hosszabb távú kilátásokat a tőzsdéken, lehet itt gondolni az OPEC-olajhatalmak közelgő termelési döntésére, az amerikai regionális bankok körüli komoly problémákra, a lassuló, de továbbra is makacsan magasan alakuló inflációra vagy akár az elhúzódó orosz-ukrán háborúra. Ebben a környezetben hiába láthatunk egyre robosztusabb, tech-fókuszú ralit a piacokon, több befektetési guru is kongatja már a vészharangot, hogy bizony ennek nem lesz jó vége - most Jim Rogers, a Soros György féle Quantum Fund 80 éves társalapítója osztotta meg a véleményét a tőkepiaci kilátásokat illetően, a guru jóslataiban nincs sok köszönet.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1%-ról 4,5%-ra emelték 2024-re. Ez az intézkedés súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket - írja az OKSZ közleménye.
Az első negyedéves GDP-adatok részletes adatiat közölte csütörtökön a KSH, de különösebben ez sem befolyásolta az árfolyamot. Meghatározó volt, hogy kedvező inflációs adatok jöttek az euróövezetből, de az EKB megnyugtatta a piacokat, hogy nem áll le a szigorítással. Az amerikai munkaerőpiaci és feldolgozóipari adatok viszont felemásra sikeredtek, ami még este befolyásolhatja a kereskedést. Hektikus napja van a forintnak.
Patrick Harker, a Philadelphiai Federal Reserve elnöke csütörtökön azt mondta, hogy bár a magas infláció "kiábrándítóan lassú" ütemben csökken, az amerikai jegybanknak talán nem kell sokat emelnie a kamatokat, hogy siettesse a folyamatot. Véleménye szerint a júniusi ülésen szinten kell tartani a kamatokat, majd megvizsgálni, a magas kamatok hogyan hatnak az inflációra.
A Penny-Market Kft. bevétele az élelmiszerinflációval megegyezően emelkedett, ahogy a beszerzett áruk értéke is. Hosszú évek után először azonban nem tudott nyereséget termelni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy még nem biztos, hogy a maginfláció elérte a csúcspontját az euróövezetben, és hangsúlyozta, hogy a hitelfelvételi költségek további emelésére van szükség. Ez azt mutatja, hogy a kedvező adatok ellenére sem valószínű, hogy leáll az EKB a szigorítással.
Az euróövezet éves inflációja 2023 májusában várhatóan 6,1% lesz, szemben az áprilisi 7,0%-kal a gyorsjelentés szerint. Az elemzői konszenzus 6,3 százalékos áremelkedésre számított.
2022 számtalan rekordot hozott a hazai brókercégeknél, a szolgáltatók működésére és jövedelmezőségére is pozitívan hatott a magas piaci volatilitás, az ukrajnai háború és a magas inflációs környezet, annak ellenére, hogy a magas állampapírkamatok kiszorító hatást gyakorolnak a befektetési eszközökre. A három vezető magyarországi befektetési szolgáltató, az Erste Befektetési Zrt., a Concorde Értékpapír Zrt. és az Equilor Befektetési Zrt. bevétele és profitja is új rekordot ért el, a cégek pedig korábban soha nem látott mértékű osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak.
Az, hogy egy kiskereskedelmi cégnek nagyot nőtt az árbevétele, az egy olyan inflációs környezetben, mint a magyar nem ad megfelelő képet a valós helyzetükről. Sok vállalkozásnak csökkent a nyeresége, vagy lett veszteséges - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Áprilisban csökkent a belföldi vendégéjszakák száma a szálláshelyeken, miután a lakosságnak súlyos kiadáscsökkentéseket kell végrehajtani a visszaeső reálbérek miatt. A külföldi vendégek száma ugyanakkor emelkedik, ami "menti" a turizmust.
Idén az első negyedévben tovább zsugorodott a gazdaág: az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a teljesítmény, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 1,1 százalékkal volt kisebb a GDP. A friss adatok csaknem megegyeznek az előzetesen közölt számokkal, a különbség annyi, hogy az előzetes jelentésben szereplő 0,2%-os negyedéves visszaesést kicsit még lejjebb húzta mai jelentésben a KSH.
Magyarországnál csak Dél-Koreában érzik jobban az emberek a recessziót – derül ki az Ipsos friss felméréséből. A kutatás szerint a magyarok elhúzódó inflációra számítanak, ugyanakkor nem hisznek abban, hogy ez az orosz-ukrán háborúnak köszönhető elsősorban.
Philip Jefferson, a Federal Reserve kormányzótanácsának tagja jelezte, hogy a központi bank valószínűleg nem változtat a kamatlábakon a következő, júniusi ülésén, hogy lehetővé tegye a gazdasági kilátások további értékelését. Eközben Larry Fink, a Blackrock vezérigazgatója viszont további szigorításra számít.
Bár az energiahordozók árai, valamint a legfontosabb ipari alapanyagok árai egyre gyorsabban csökkennek, szakértők szerint korai az öröm, számos kockázat miatt indulhat újra a drágulás.
A viszonylag nyugodt április után a májusi hónap sem tartogatott magában nagy veszélyeket, a befektetések piacát az amerikai hírek és a mesterséges intelligencia mozgatta leginkább. Az európai piac azonban még nincs teljesen biztonságban, egyre nő ugyanis annak az esélye, hogy a kontinens gazdasága recesszióba süllyed. A magyar piacon az MNB kamatcsökkentése volt a legjelentősebb esemény, kérdés azonban, hogy a jegybank hogyan fog hozzáállni a későbbi intézkedésekhez. A modellportfólióban tovább csökkent a pénzpiaci eszközök aránya, az alapkezelők az előző hónapokhoz hasonlóan inkább a kötvényeket részesítették előnyben.
Az átlagos élelmiszerinfláció felett nőtt az Aldi bevétele 2022-ben, nyeresége csökkent, de a 6 milliárd forintot így is elérte - derül ki a cég friss beszámolójából.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
