Sheikh Hasina bangladesi miniszterelnök szerint összeesküvést szőttek Banglades és Mianmar egyes részeinek felosztására egy új keresztény állam létrehozására. Állítása szerint januárban könnyű újraválasztást ígértek neki cserébe egy külföldi ország légi támaszpontjának engedélyezéséért Bangladesben – tudósított a The Hindustan Times.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy nem kizárt, hogy Lengyelország a jövőben katonákat fog küldeni Ukrajnába - írja a Reuters.
Az Oroszország területét támadó terroristák, szabotőrök és fosztogatók elszámolták magukat, kemény megtorlásra számíthatnak Moszkvától – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ma, az orosz határőrség teljesítményét méltatva.
Mostanra biztosra kijelenthető, hogy megindult az orosz hadsereg „nyári offenzívája,” a kezdő lendület után pedig érezhetően lelassult a hadjárat üteme. A War Mapper friss térképeket publikált, melyen az elmúlt egy hét harctéri eseményei láthatók.
Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amelyről 10 évvel talán úgy beszélnek majd, mint a harmadik világháború előeseményeiről - mondta Orbán Viktor a Patrióta YouTube csatornáján.
Oroszország tegnap önkényesen navigációs bójákat távolított el az észt-orosz határon. Lengyelország fontolgatja, hogy saját légvédelmi eszközeivel elkezdi lelőni az orosz rakétákat Ukrajna felett. Az orosz hadsereg három szektorban is nyomul előre. Az FSzB megvádolta Ukrajnát azzal, hogy ők követték el a Crocus City Hall elleni terrormerényletet. Vlagyimir Putyin orosz elnök bennfentesek szerint már komolyan lezárná a háborút. Az orosz védelmi minisztériumban folytatódik a tisztogatás. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
A Rheinmetall német hadi- és járműipari vállalat csaknem 300 millió euró (115,6 milliárd forint) értékű tüzérségi lőszer legyártására kapott megrendelést egy NATO-tagállamtól - jelentette be a vállalat pénteken.
A Gazprom, az orosz állami tulajdonban lévő gázipari óriás, igazgatótanácsa azt tanácsolta, hogy a vállalat ne fizessen osztalékot a tavalyi eredmény után - írja a Reuters.
Több mint két évvel azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a Nyugat feltűnő módon még mindig nem rendelkezik egységes stratégiával. Bár szállított fegyvereket és lőszereket, amelyekre igen nagy szüksége van Ukrajnának, ezen kívül mást alig tett az ország szükségleteinek orvoslása terén.
Hétfőn letette az esküjét Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke, aki még január elején szoros küzdelemben nyerte meg a választásokat, ráadásul a parlamenti többséget nem is érte el. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetőjének beiktatására számos elemző úgy tekintett, mint a lehetséges választóvonalra Tajpej és Peking között, amely elhozhatja azt a háborút, amelytől a fél világ félt a Dél-kínai-tengernél. Bár a ceremónia nem zajlott diplomáciai csatározás nélkül, az összecsapások egyelőre elmaradtak.
Németország nyitott arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna háborús erőfeszítéseinek segítésére fordítsa, írja német pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a Reuters.
Ma is kiadta szokásos, napi jelentését a brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról. Ezúttal a fekete-tengeri gabonaexportról írnak.
Vasárnap adott interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Reutersnak, amelyet az Ukrajniszka Pravda szemlézett. A beszélgetésben az államfő kitért arra is, hogy pontosan mi akadályozza a tárgyalásokat az oroszokkal.
A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd aláhúzta: a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, tudatos stratégia szerint halad előre. Meglátása szerint az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Európa gazdag, de már gyenge, a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban, a régi képletet kidobták, de még nincs helyette új megoldóképlet és rémisztőnek nevezte, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel. Az interjú során szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei, a várható szimbolikus jelentőségű beruházások a szűk költségvetési keretek közepette. Jelezte azt is a miniszter, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája. Annak a reményének adott hangot, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. Az interjúban Lázár János elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, szerinte ez legitim mód volt, ugyanis stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Ezen a ponton azonban az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.
Az oroszok Harkivban nyomulnak előre, szombaton egy falu elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Közben Ukrajna lőszerhiánnyal küzd, és a harkivi frontról több ezer civilt evakuáltak. Tegnap életbe lépett az új törvény, amely átalakítja a hadsereg mozgósításának módját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Emmanuel Macron francia elnök javaslatát az Oroszország és Ukrajna közötti ideiglenes tűzszünetre a párizsi olimpia alatt. Szombaton ebben a cikkünkben számolunk be a háború legfontosabb eseményeiről.
Legalább tizenegy halálos áldozatuk és harminchat sebesültjük van a Harkiv régiót ért orosz rakétacsapásoknak - közölték a helyi hatóságok vasárnap.
A NATO most már a közvetlen konfliktusokra készül fel, nem pedig a határain túli válságkezelésre. A katonai szövetség egy új logika szerint kezdi meg a felkészülést a háborús fenyegetésekre, amelyek az igazgatás minden szintjénél átalakítást követelnek – mondta el Christopher Cavoli amerikai tábornok, az európai szövetségesek legfőbb parancsnoka (SACEUR) és az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetője.
Több mint 20 év után először szenvedett el veszteséget a Gazprom: tavaly 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a vállalat. A Kreml számára ez súlyos válságot jelez előre, mivel az állami gázcég bevételei jelentős részét fedezték eddig a háborús kiadásoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz csapatok azért tudtak betörni Harkiv megyébe, mert a védőknek nem volt elég modern, nyugati légvédelmi rendszere. Mindeközben Moszkva is elismerte, hogy a korábbiakhoz képest lelassult a harkivi offenzíva, a vezérkar szerint ugyanakkor ez szándékos tervezés miatt történt így. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Érdekes cikket közölt a brit The Sun nevű bulvárlap egy bulvárnak aligha nevezhető témáról: két nyugalmazott brit tábornok és egy professzor arról beszélt elég részletesen, hogy szerintük milyen módon vezethet harmadik világháborúhoz az, ha az orosz hadsereg gyorsan előretör Ukrajnában. Az elemzésben kitérnek Magyarország helyzetére is: szerintünk hazánk megállapodást köt az oroszokkal és semleges lesz.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
