Oroszország elmondta, mit tervez Ukrajnával
Oroszország nem szándékozik megtámadni Ukrajnát, nincsenek agresszív tervei - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Oroszország nem szándékozik megtámadni Ukrajnát, nincsenek agresszív tervei - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfői közlése szerint az ukrán határon jelenleg kialakult helyzet hasonlít a 2008-as grúz háborúhoz vezető eseményekre – írja a Reuters.
Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a hétvégén a Military Times egy cikke, melyben ukrán hírszerzési források arról beszélnek, hogy 92 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határon, akik arra készülnek, hogy január végén, február elején támadást indítanak Ukrajna ellen. Az ukránok még egy térképet is készítettek arról, hogy nézne ki az invázió. Hasonló aggályokat az Egyesült Államok vezetése is megfogalmazott, akik összes EU-s szövetségüket figyelmeztették a támadás lehetőségégre és elküldték nekik az állítólagos inváziós terveket. Vlagyimir Putyin és a Kreml továbbra is tagadja, hogy invázióra készülne és inkább a Nyugatot vádolta destabilizációs tevékenységgel, miközben a múlt héten arról beszélt, hogy a NATO és a nyugati országok nem veszik elég komolyan Oroszország vörös vonalait.
Nem a Fehér Halál néven is emlegetett finn Simo Häyhä a világ leghalálosabb mesterlövésze, hanem egy iráni ruhabolt-tulajdonos, aki az Irán-iraki háború során több mint 700 emberrel végzett egy távcsöves öntöltő puskával - állítja ezt a súlyos kül- és belpolitikai krízissel küzdő perzsa állam, ahol nemrég filmet is bemutattak a halálosztó Abdorrasul Zarrin életéről. Zarrinról nem nagyon lehetett eddig hallani Iránon kívül, így igencsak kétségbe vonható katonai teljesítményének legendája, ettől függetlenül elég valószínű, hogy egy tehetséges mesterlövészről van szó, aki egy olyan háborúban dolgozott, mely során nagyon súlyos véráldozattal fizetett mindkét fél a győzelemért.
Szinte már közhely, hogy jelentősen romlott az elmúlt években a globális biztonsági környezet; rendszeresen figyelmeztetnek a biztonságpolitikai elemzők arra, hogy nagyon megnőtt egy katonai konfliktus esélye, még a fejlett világban is. A nagyhatalmak és a kisebb országok is fegyverkeznek, a politikai vezetők bizalmatlanok, mindenki a konfliktus-prevenció fontosságáról beszél, miközben a rivális katonai hatalom agressziójától tart. Sajnos számos olyan gyújtópont van most a világon, amely felelőtlen döntések esetén fegyveres eszkalációhoz vagy akár globális konfliktushoz vezethet, összeszedtük azt az öt potenciális gyújtópontot, amely nemzetközi katonai konfliktushoz vezethet.
Egy jó mesterlövész akár egy komplett csata menetét meg tudja változtatni, hiszen képes beszivárogni az ellenséges vonalak mögé, felderíteni, kulcsfontosságú katonai vezetőket likvidálni. Több olyan mesterlövész is élt a történelem során, aki olyannyira hatékonyan végezte a munkáját, hogy egy ütközet során komplett lövészrajokat tett harcképtelenné, katonai karrierje alatt pedig ellenséges katonák százait tette el láb alól. De mit sem ér egy jó mesterlövész egy megbízható és precíz fegyver nélkül. Nézzünk tíz olyan mesterlövész fegyvert, amely csatákat döntött el, vagy a maga nemében kiváló fegyvernek minősül.
Interjút készített a Wall Street Journal több olyan tajvani állampolgárral is, akik sorkatonaként vagy tartalékosként szolgáltak a szigetcsoport haderejében. A nyilatkozók szinte egyöntetűen azt közölték, hogy a tajvani haderő rossz állapotban van, a katonák demoralizáltak és hiába a hadkötelezettség és a hatalmas tartalékos állomány, nem sok érdemi hadászati tudással rendelkeznek ezek a katonák.
Tajvant többen emlegetik egyfajta puskaporos hordóként az Egyesült Államok és Kína viszonyában, főleg, ha figyelembe vesszük az utóbbi hetek katonai villongásait. A kínai vezetés régi álma, hogy egyesítse az anyaországgal a saját részének tekintett, de önálló kormányzattal rendelkező szigetet. Katonai képességeit tekintve azonban Kína csak mostanra ért el arra a szintre, hogy komolyan vehető lenne a részéről egy ilyen kísérlet. Valószínű azonban, hogy nem egy katonai megszállás lenne a legnehezebb a kínai vezetés számára, hanem az, ami utána következik. Az ebből fakadó következmények ugyanis meglepően sok téren hátráltatnák a kínai vezetést mást területeken, ambiciózus céljainak elérésében.
Hszi Csinping kínai elnök a múlt héten arról beszélt, hogy újra szeretné egyesíteni Kínát, ami azt jelenti, hogy Peking uralma alá hajtaná a de facto független országként működő Tajvant is. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy látja, hogy Hszi elnöknek céljai elérése végett nincs szüksége katonai erő alkalmazására.
Kína hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szoros mellett, most pedig elismerték, hogy a háborús gyakorlat a „Tajvan hivatalos függetlenségét támogató erők” ellen irányult – írja a Reuters.
Kína már összeállította a Tajvan elleni invázió terveit és rendszeresen gyakorolja ezek kivitelezését. Hiába viszonylag kis terület a de facto önálló országként funkcionáló szigetcsoport, egy ilyen háború során milliós lélekszámú hadseregek csapnának össze, ami rég nem látott intenzitású katonai konfliktust hozhat. Peking gyors győzelemben reménykedik, Taipeinek viszont az az érdeke, hogy minél inkább elhúzza a harcokat és lassan „véreztesse ki” a kommunista Kínát. Így nézhet ki egy testvérháború a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság közt.
Partraszállási műveletek kivitelezését gyakorolta a kínai haderő a Tajvani-szoros kontinentális oldalán található Fucsien-tartomány partszakaszán – írja a CNN.
Észak-Koreának fejlesztenie kell védelmi képességeit az Egyesült Államok ellenséges politikája és Dél-Korea fegyverkezése miatt, ami destabilizálja a Koreai-félszigetet - jelentette ki kedden Kim Dzsongun észak-koreai vezető a phenjani állami hírügynökség tudósítása szerint.
Egyre több befolyásos politikai vezető, katonai döntéshozó és biztonságpolitikai elemző figyelmeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság katonai akcióra készül Tajvan ellen. Eltérnek a vélemények arról, hogy erre mikor kerülhet pontosan sor – van, aki az évszázad második felét jósolja, de Amerika és Tajvan vezetői már egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a 2020-as évek második felében sor kerülhet az összecsapásra. Kína eddig azért ódzkodott a „renegát tartomány” erőszakos visszaszerzésétől, mert a nehéz terep miatt súlyos veszteségeket szenvedtek volna az offenzíva során, most már viszont kezd révbe érni a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációja, melynek egyik elsődleges célkitűzése egy Tajvan elleni inváziós erő kiépítése volt. Mindettől függetlenül egy kínai testvérháború a jelenlegi erőviszonyok mellett mind emberi, mind gazdasági oldalról súlyos áldozatokkal járna a két félnek, amely miatt továbbra is alacsony az esélye egy nyílt háborúnak a következő években.
Megtartotta első ülését az Afganisztánban hatalomra került tálibok kormánya, a hétfői tanácskozáson új útlevelekről és személyi igazolványokról született döntés - közölte Zabihullah Mudzsáhid, a radikális iszlamisták szóvivője.
Újranyitották szombaton a rendszámtábla-vita miatt Koszovó és Szerbia között korábban lezárt határátkelőket, miután az átkelőket napok óta blokkoló teherautókat és személygépkocsikat elvitték. A jarinjei határátkelőnél a forgalom lassanként helyreállt a nap folyamán.
Úgy tűnik, ismét nő a feszültség Koszovó és Szerbia közt. Készültségbe helyezte a koszovói határ mentén állomásozó katonáit a szerb vezetés, illetve a térségben békefenntartói missziót teljesítő NATO-erők is fokozzák a határhoz közeli őrjárataik intenzitását. A mostani feszültséget gépjárművek rendszámaival kapcsolatos vita váltotta ki. Szerbia vezetése azt nyilatkozta, hogy nem akarnak háborút, de nem tűrik a megaláztatást, koszovói szerb aktivisták viszont már akcióba is lendültek és önkormányzati épületeket támadtak.
Jelentősen növeli védelmi költségvetését Tajvan a következő öt évben és nekiállnak számos újfajta fegyverrendszer hazai fejlesztésének is. A kvázi független szigetország vezetése attól tart, hogy a Kínai Népköztársaság vezetése a következő években erőszakkal próbálja meg az uralma alá hajtani a területet.
Újabb, összesen több mint 250 külföldi hagyhatta el Afganisztánt az elmúlt három napban - írta szombati Twitter-üzeneteiben Zalmay Khalilzad, az amerikai kormány afganisztáni különmegbízottja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem zárja ki annak az esélyét, hogy Oroszország teljes körű háborút indít Ukrajna ellen. Az államfő a pénteken Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián kijelentette, hogy 2014-ben Oroszország "tett egy lépést ebbe az irányba, de az ukránok megakadályozták". Zelenszkij arra célzott, hogy 2014-ben Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében az ottani szakadárok támogatásával. Utóbbit a Kreml váltig tagadja, a válságot pedig Ukrajnán belüli "polgárháborúnak" nevezi.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
