Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.
A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.
Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.
Elfogadhatatlannak tartja az Ukrajnával való háború gondolatát Oroszország – nyilatkozta Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője a CNN beszámolója szerint.
Akár Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni személyes szankciók is elképzelhetők, ha Oroszország valóban megtámadja Ukrajnát – mondta Joe Biden amerikai vezető kedden a Bloomberg tudósítása szerint.
Egyre aggasztóbb a helyzet az orosz-ukrán határon, a csapatösszevonások után bármelyik pillanatban invázióba kezdhet Oroszország, úgy tűnik, hogy egyre kisebb az esély a helyzet tárgyalásos rendezésére. Ha kirobban a háború, akkor pedig a gazdaság is megérezheti annak hatásait. Ebből a szempontból kevesebb a veszítenivalója az Egyesült Államoknak, Európa sokkal nehezebb helyzetben lehet.
Bár az enyhébb időjárás és a felpörgött LNG-szállítások fundamentálisan is javították az európai gázpiaci helyzetet az utóbbi napokban, az orosz-ukrán háború növekvő kockázata jelentősen rontotta azt és emiatt hétfőn mintegy 15%-kal 90 euró/MWh fölé ugrott az Európában irányadó holland gáztőzsdén a februári kontraktus ára.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Joe Biden amerikai elnök mérlegeli, hogy több ezer katonát telepítsen Kelet-Európába és a balti NATO-tagállamokba – írja a New York Times. A lap úgy tudja, hogy nem csak szárazföldi csapatokról, hanem hadihajókról és légierőről is szó van a kormányzati tervekben. Kérdés, mit szól ezekhez a tervekhez Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a múlt héten éppen az orosz befolyási övezet sérthetetlenségét, illetve azt követelte az amerikai-orosz tárgyalásokon, hogy Bulgáriából és Romániából vonják ki a NATO-csapatokat.
Az amerikai külügyminisztérium minden állampolgárának azt javasolja, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát a biztonsági kockázatok erősödése miatt – írja a CNBC a minisztérium vasárnapi bejelentése alapján. Külön kiemelték, hogy a kijevi külképviselet dolgozóinak családját hazarendelik.
Ne lepődjön meg senki, ha Oroszország provokál vagy incidenst okoz Ukrajnában, majd megpróbálja felhasználni azt a katonai beavatkozás igazolására abban a reményben, hogy mire a világ rájön a cselre, már túl késő lesz - jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Berlinben. Ez 24 órán belül a második magas rangú amerikai figyelmeztetés Joe Biden elnök után arra, hogy tényleg reális az oroszok ukrajnai hadművelete. Közben az oroszok arról beszélnek, hogy az ukrajnai polgárháború kiújulását provokálhatja ki Biden azon kijelentése, hogy az orosz bankokat eltiltják a dollárban végrehajtott tranzakcióktól, ha Oroszország intervenciót hajt végre Ukrajna ellen.
Megkezdődött az orosz katonai erők és eszközök áthelyezése Fehéroroszországba, készülve a február 10-12 között esedékes hadgyakorlatokra. Mindeközben egyre nő az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség Ukrajna miatt. Szakértők szerint egy Ukrajna elleni teljes körű invázió során egyes orosz csapatoknak Fehéroroszország felől kéne támadniuk.
Ukrajna készen áll arra, hogy meghozza a szükséges döntéseket, melyek a donyeci háború végéhez vezetnek – áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnök frissen kiadott közleményében, melyet röviddel azelőtt publikált, hogy sor kerül az újabb csúcstalálkozóra országa, Németország, Franciaország és Oroszország közt.
Valóságos a konfliktus kirobbanásában veszélye Oroszországgal, az ukrán határ közelében végzett katonai tevékenysége veszélyt jelent a biztonságra - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően pénteken.
Több nyugati ország azzal ostorozta Szíriát az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy már nyolc éve nem hajlandó tisztázni a vegyi fegyverkezésével kapcsolatos kérdéseket - derül ki közép-európai idő szerint csütörtöki New York-i nyilatkozatokból.
Családja szerint karácsony napján, 81 éves korában halt meg Richard „Dick” Marcinko, aki a haditengerészet SEAL Team 6 nevű csapatának első parancsnoka volt. 2011-ben az elitkommandó magasan képzett harcosai ölték meg Oszama bin Ládent - írja az NBC.
Bár a 2021-es évet is főként a koronavírus-járvány elleni küzdelem határozta meg, a világ több pontján feszült pattanásig a helyzet diplomáciai szempontból. Az orosz-ukrán határ mentén több ízben vontak össze nagyszámú orosz haderőt, ma pedig sokan úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin a 2022-es évet egyenesen Ukrajna megtámadásával kezdi. Ázsiában Kína borzolta a kedélyeket különböző, egyre látványosabb katonai villongásokkal Tajvannal szemben, amelyre már az Egyesült Államok is felkapta a fejét. A nukleáris fenyegetés sem múlt el, hiszen a világ nagyhatalmai majdnem egy egész éven keresztül próbálták újraéleszteni az Iránnal kötött nukleáris megállapodást. Jelen állás szerint azonban van esély rá, hogy mégis atomfegyverhez jut a perzsa állam, amely az egész régiót destabilizálhatja. De vajon vezethetnek-e ezek problémák világméretű konfliktushoz? Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Peking számára nehézségbe ütközne egy Tajvan elleni széleskörű invázió, a csapatok szállítása és az utánpótlás miatt - áll a tajvani védelmi minisztérium által a parlament elé hétfőn beterjesztett jelentésben.
Nyugati hírszerzők és politikusok szerint Oroszország készen áll arra, hogy megtámadja Ukrajnát, nemrég az ukránok az állítólagos inváziós tervek részleteit is ismertették. Ha hitelesek ezek a tervek, ha nem; amennyiben valóban sor kerül egy ilyen invázióra, kulcsfontosságú szerepet játszanának benne az orosz deszantosok, vagyis a VDV. Az orosz „kéksapkások” több szempontból is sajátos formációnak számítanak, hiszen önálló haderőnemként funkcionálnak, jól képzettek, magas szinten gépesítettek, de még saját állami ünnepnapjuk is van. Bár Zelenszkij-elnök szerint Ukrajna könnyedén kivédene egy orosz támadást, a számok nem éppen ezt mutatják.
A hidegháború során vadabbnál vadabb ötletek születtek mind szovjet, mind pedig amerikai részről arra vonatkozóan, hogy tudnak minél nagyobb geopolitikai, stratégiai előnyre szert tenni egymással szemben a nagyhatalmak. Amerikának különösen fájó seb volt, amikor a hozzájuk földrajzilag és politikailag is igencsak közelálló Kubában átvette a hatalmat Fidel Castro, aki gyorsan a szovjet érdekszférába tolta az országot. A kudarcos Disznó-öböli invázió után az amerikai katonai vezérkar azt fontolgatta, hogy nyílt támadást indít Kuba ellen, ehhez pedig annyira abszurd tervet dolgoztak ki, hogy Kennedy elnök inkább menesztette az akkori vezérkari főnököt, mintsem hogy megvalósítsa az öntámadással, hamis zászlós hadművelet kivitelezésével járó hadműveletet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
