Recep Tayyip Erdogan török elnök aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai fejlemények miatt szombaton az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közös isztambuli sajtótájékoztatóján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint francia és német kollégája, Jean-Yves Le Drian és Heiko Maas pénteken felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel csapatai ukrán határra vezénylésével és támogatásáról biztosította Kijevet a Moszkvával való szembenállásában - közölte az amerikai külügyminisztérium.
Egy újabb ukrán katona vesztette életét csütörtökön tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton - jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság.
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Az Egyesült Államok már lassan két évtizede próbálja lezárni legrégebb óta tartó háborúját Afganisztánban. Bár Donald Trump kormánya tavaly megállapodott a tálibokkal, a jelenlegi helyzet fényében ennek sikere minimum kérdéses. Joe Biden lesz tehát sorban a negyedik amerikai elnök, aki megpróbálja megszüntetni a „gordiuszi csomót” és véget vetni a harcoknak, amelyek 2300 amerikai életet követeltek és hatalmas mennyiségű pénzt emésztettek fel. Ehhez kapcsolódóan megvontuk az afganisztáni háború eddigi mérlegét és megvizsgáltuk a Biden-kormány lehetőségeit a helyzet rendezésére.
Egyre több vezető amerikai katonai tisztségviselő beszél arról, hogy nagyon valószínű, hogy Kína megpróbálja fegyveresen az ellenőrzése alá vonni Tajvant még a 2020-as évtizedben. Ezek a döntéshozók rendszerint azt is szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvan de facto függetlenségét, ha kell, fegyveres beavatkozással. Ha ez megvalósul, globális méretű konfliktusra kerülhet sor.
Az Egyesült Államok és más nyugati országok pszichológiai hadviselést folytatnak Vlagyimir Putyin orosz elnök aláaknázása céljából – mondta Andrej Ilnyicki, az orosz védelmi minisztérium tanácsadója a Reuters beszámolója szerint.
Továbbra sem sikerült megoldani a keresztbe fordult teherhajó problémáját a Szuezi-csatornában, a mentőcsapatok 5 vontatóhajóval igyekeznek megoldani a problémát, ami miatt nagy számban torlódik a forgalom. Ugyanakkor nem ez a legnagyobb csapás, ami érte a csatornát, ugyanis volt idő, amikor nyolc évig tartott egy konténerhajó-fiaskó.
A kínai haderőben rendszeresített új technológiák támadó jellegűek, Kína arra készül, hogy kiszorítsa az Egyesült Államok katonai erejét Ázsiából – véli Philip Davidson tengernagy, az Egyesült Államok haderejének indiai–csendes-óceáni régiós parancsnoka. A szenior katonai vezető úgy látja, Kína 2027-ig megpróbálhatja fegyveresen az irányítása alá vonni Tajvant, melyet az Egyesült Államoknak minden eszközzel meg kell akadályoznia. A számok azt mutatják, hogy Kína tényleg nagyon rákapcsolt a fegyverkezésre: az elmúlt tíz évben duplázták a védelmi költségvetésüket és gőzerővel modernizálni kezdték haderejüket.
Az Egyesült Államok az utóbbi 12 évben több milliárd dollárt elherdált Afganisztánban, ugyanis azoknak az épületeknek, járműveknek egy jó részét, amelyeket az amerikai adófizetők pénzén építettek fel ott, vagy vásároltak oda, lerombolták, illetve elhagyták. Erre a megállapításra jutott az afganisztáni újjáépítést felügyelő amerikai kormánybiztos, aki hétfőn hozta nyilvánosságra jelentését.
Joe Biden személyesen adott utasítást elnökségének első légicsapására, melyet pénteken reggel hajtottak végre Szíriában, az Irán által támogatott Népi Mozgósítási Erők két alszervezete ellen. A csapás válaszlépésként született meg a két héttel ezelőtti kurdisztáni Erbilben található repülőtéri támaszpontot ért támadás miatt, mely során egy koalíciós alkalmazásban lévő ember is meghalt. Három opció közül választott Biden egy „arany középutas” megoldást, ami azt jelenti, hogy az asztalon volt egy durvább forgatókönyv is. Az elemzők megosztottak a támadás következményeit illetően: van, aki szerint zseniális húzás volt az erős üzenet Irán részére, mások szerint pedig elrettentheti a tárgyalóasztaltól az országot, mellyel épp nukleáris megállapodást akar az elnök tető alá hozni.
Joe Biden bő egy hónapja tartó elnöksége alatt látványosan feltekerte az Oroszországot célzó katonai, gazdasági és verbális nyomásgyakorlást, olyannyira, hogy vannak, akik már attól félnek, háborús cselekményre is sor kerülhet a két ország közt. Fontos tudni, hogy ilyen drasztikus akció egyik félnek sem áll érdekében, mindössze politikai kardcsörtetésről van szó, mellyel Joe Biden egyszerre üzen az orosz hackerektől rettegő szavazóbázisának és a nemzetközi közösségnek is. Vlagyimir Putyin pedig az orosz választópolgárok és a szövetséges országok szemében próbál kemény, határozott vezetőként tetszelegni, aki nem retten meg a NATO nyomásgyakorlásától. Az eddigi "drámai összecsapásoknak" nagyobb volt a füstje, mint a lángja és bár várhatóan hűvös és konfrontatív lesz az orosz-amerikai viszony a következő négy évben, nincs reális esély a nyílt katonai összecsapásra.
Újfajta katonai stratégia kidolgozásába kezdett a NATO, melybe beemelik a digitális teret és az űrt is, mint lehetséges hadszíntér az összfegyvernemi hadviselésben. A stratégia implementációja még évek kérdése, de Oroszországban máris „egzisztenciális fenyegetésként” értékelik a Szövetség törekvéseit és megelőző csapásra vonatkozó haditerv-javaslatot dolgoztak ki a légierő szakértői. Az orosz doktrínában újdonság, hogy a nukleáris fegyverek használatát mellőznék, inkább hiperszonikus rakétákkal és a légierővel támadnának kritikus NATO-célpontokat, mintegy „elrettentő jelleggel.” Túlzás lenne azt mondani, hogy háború van készülőben a NATO és Oroszország közt, de aggasztó, hogy olyan rossz a viszony a két szervezet közt, hogy mindkét fél tart a másik nyílt katonai agressziójától.
Joe Biden elnök hamarosan bejelenti azt, hogy az Egyesült Államok minden támogatást felfüggeszt a Jemenben zajló „támadó hadműveletek” részére – mondta el Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
Frissítette Izrael azt a hadműveleti tervcsomagot, melyet egy esetleges, Irán elleni háború esetén alkalmaznának – jelentette be Aviv Kohavi altábornagy egy tel-avivi egyetemen tartott előadáson. Arról is beszélt, hogy szerinte hibás lépés, hogy az Egyesült Államok visszatérne a 2015-ös iráni atomalkuhoz.
Figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnök a világot: úgy látja, a koronavírus csak fölerősítette a globális problémákat és egyenlőtlenségeket, melyek további romlása esetén „mindenki mindenki ellen” harc robbanhat ki a világon – írja a CNBC.
Néhány nappal azután, hogy utasítást kapott a USS Nimitz repülőgép-hordozó arra, hogy hagyja el a Perzsa-öblöt, Christopher Miller védelmi miniszter parancsot adott a hadihajónak, hogy maradjon a régióban, mivel Irán fenyegetést jelent „Donald Trump elnökre és más amerikai tisztségviselőkre nézve" - írja a CNN.
Izrael provokációra készül Irakban állomásozó amerikai erők ellen, hogy így rántsa Irán elleni háborúba az Egyesült Államokat, de Washingtonnak nem szabad felülnie ennek a provokációnak - figyelmeztetett szombaton a Twitteren Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.