A Nemzeti Hurrikán Központ szerint az Ida hurrikán a louisianai Port Fourchon közelében érte el a szárazföldet, mint rendkívül veszélyes, 4. kategóriájú hurrikán, 150 mérföld/órás széllökésekkel.
Négyes fokozatúra erősödött az Egyesült Államok déli partvidékéhez közeledő Ida hurrikán vasárnap hajnalban a trópusi ciklonok szélsebességét mérő, ötfokozatú Saffir-Simpson-skálán - jelentette az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ (NHC).
Az amerikai Louisiana állam hatóságai attól tartanak, hogy a Mexikói-öböl északi partjaihoz közeledő Ida hurrikán az elmúlt másfél évszázad legerősebb hurrikánjává válhat - jelentette ki helyi idő szerint szombat délutáni sajtótájékoztatóján John Bel Edwards kormányzó.
Vészhelyzetet hirdetett Louisiana kormányzója a térségben előforduló heves esőzések és a közelgő trópusi viharok miatt, alig két héttel azután, hogy megkezdődött a hurrikán-szezon – írja az NBC News.
Donald Trump amerikai elnök tagadja a klímaváltozást, és "klímagyújtogató" - állította hétfőn Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a wilmingtoni otthonában mondott beszédében.
A Laura-hurrikán elvonulását követően elkezdték visszaköltöztetni az amerikai olajvállalatok az alkalmazottaikat az offshore fúrótornyaikra a Mexikói-Öbölben – írja a Reuters.
Csütörtökön 4-es erősségűről 2-esre csökkent a Louisianában és Texasban pusztító Laura hurrikán ereje, de a meteorológusok változatlanul katasztrofális következményekkel számolnak.
Partot ért a Laura, egy 4-es erősségűnek minősített hurrikán, amely meteorológusok szerint „halálos áradást” és „kiterjedt viharkárokat” okozhat az Egyesült Államokban. Laura a Texas és Louisiana közti határszakaszon ért partot – írja a Wall Street Journal.
A Laura 4-es erősségű hurrikánként közelít Texas partjaihoz, az amerikai országos meteorológiai szolgálat szerint egyes vidékeken "túlélhetetlen" lesz a vihar.
Arra kezdett el készülni az amerikai energiaszektor, hogy egy 2005-ös Katrina-hurrikánhoz hasonló természeti csapás éri majd a texasi és louisianai partok mentén húzódó olajkitermelő létesítményeiket – írja a Reuters.
A Bengáli-öbölben az eddigi mérések szerint soha nem látott erősségű szuperciklon közeledik a partok felé, és bő egy nap múlva csap le India és Banglades területén, mely országokban éppen tombol a koronavírus-járvány.
A klímaváltozással és az éghajlat várható átalakulásának előrejelzésével foglalkozó tudósok már hosszú évekkel ezelőtt megnyomták a vészcsengőt és jelezték, hogy a jelenség világszerte a viharok - így a hurrikánok - felerősödését okozhatja. Ha egyelőre nem is bizonyítható, aggasztó módon úgy tűnik, őket igazolja nem csak a Dorian, de az elmúlt években a hurrikánokkal kapcsolatban megfigyelhető trend is. Ráadásul a trópusi viharok és hurrikánok olyan földrajzi régiókba is elérhetnek a jövőben, ahol felbukkanásukra korábban nem volt példa, például Európába.
Egészen meghökkentő sztorit közölt nemzetbiztonsági iratok tanúsága szerint az amerikai Axios hírportál, miszerint Donald Trump amerikai elnök többször is rákérdezett tanácsadóinál, hogy mi lenne, ha atombombát dobnának a hurrikán szemébe, hogy ezzel elkerülhessék a hurrikán partot érését. A tanácsadók jellemzően rémülettel és lefagyással fogadták az elnök vakmerő felvetését, de a jelek szerint a már az Eisenhower elnöki ciklusában is felmerült ötlet visszasüllyedt a fiók mélyére annak nyilvánvalóan kivitelezhetetlen és súlyosan környezetromboló hatásai miatt. Trump egyébként hétfőn a G7-ülés során Twitter-üzenetben nevetségesnek nevezte az ötletet és azt közölte, hamis az Axios értesülése.
Nagyrészt sértetlenül maradtak Észak-Karolina állam naperőművei a Florence hurrikánnal az előző héten érkező extrém szél és csapadékmennyiség ellenére. A szeptember 14-én lecsapó hurrikán az első nagy extrém időjárási teszt volt a jelentős napenergia-termelő kapacitás számára.