A Portfolio Csoport idén is kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián Siófokon, ebben az évben tíz kategóriában díjaztuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait. Íme a 2024-es nyertesek:
- Az Év női agrárvállalkozója: Seiwerth Anna (Lajtamag Kft.)
- Az Év fiatal agrárszakembere: Ifj. Fazekas Miklós (Alfaseed Kft.)
- Az Év kertészete: Csizmadi Imre (Csizmadi Farm)
- Az Év állattenyésztője: Németh Szabolcs (Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft.)
- Az Év növénytermelője: Isztin Ferenc (Dombegyházi Agrár Zrt.)
- Az Év agrárinnovációja: ABZ Innovation Kft.
- Fenntartható mezőgazdaságért díj: Bóna Szabolcs (Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.)
- Az Év agrárberuházása: NAGISZ Csoport
- Portfolio Agrárgazdaságért díj: Lakatos Zoltán (Hajdú Gabona Zrt.)
- Zsűri különdíja: Gáspár Gyula (Agropoint Kft.)
A nyerteseket topvezetőkből álló szakmai zsűri választotta ki: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa.
Döntöttek az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, megszavazták, ki kapja a Portfolio Agrárgazdaságért díjat, valamint a Zsűri különdíját, és átadásra került a Fenntartható mezőgazdaságért díj is.
Az Év női agrárvállalkozója: Seiwerth Anna (Lajtamag Kft.)
Seiwerth Anna a mosonmagyaróvári Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Donau Soya szervezet irányító testületének tagja. Az általa vezetett társaság a hazai vetőmagágazat meghatározó szereplője. A több mint harmincéves magyar tulajdonú családi vállalkozás a zöldtrágyanövények, a kalászosok, a pillangós növények és a zöldtrágya-keverékek vetőmagtermeltetésében és vetőmagforgalmazásban tölt be kiemelkedő szerepet. Az 5 milliárd forintot meghaladó éves forgalmú Győr-Moson-Sopron vármegyei cég alaptevékenysége a közelmúltban akkreditált vetőmagvizsgáló laboratóriummal is bővült. A társaság szakmailag elhivatottságát jelzi, hogy az elmúlt években új építésű raktárakat húztak fel, jelentősen bővítették a tisztítókapacitásokat és a vetőmagtisztítás eszközrendszerét is folyamatosan fejlesztik. Cégcsoportjuk ma rendkívül korszerű, magas technológiai színvonalú, több mint 10 ezer négyzetméter sík tárolóterű vetőmagüzemmel rendelkezik. Évente 8-10 ezer hektáron folytatnak vetőmag céltermeltetést, és a Lajtamag cégcsoport az ország minden részén 400-nál több partnerrel dolgozik együtt. Családi vállalkozásként három generáció szakmai tudását és tapasztalatát őrzi és büszkén viszi tovább. Seiwerth Anna elkötelezett híve a GMO-mentes élelmiszertermelésnek, és kiemelten foglalkozik a pillangós növények és a szójatermelés hazai népszerűsítésével is.
Az Év fiatal agrárszakembere: Ifj. Fazekas Miklós (Alfaseed Kft.)
Ifj. Fazekas Miklós a karcagi Alfaseed Kft. ügyvezetőjeként és tulajdonosaként olyan alternatív, inputhatékony, kimagaslóan alkalmazkodóképes növényfajok nemesítésén, vetőmag-előállításán és kereskedelmén dolgozik, amelyekkel választ adhat a jelenkor és a jövő takarmányozási és élelmezésügyi kihívásaira. Agrármérnöki és növényvédelmi szakmérnöki végzettségét a Szent István Egyetemen szerezte, míg a növénynemesítési képzést a Kalifornia Egyetem davisi karán végezte el. A mintegy 4 milliárd forint éves forgalmú Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Alfaseed Kft. takarmánynövények (például szudánifű, cirok, bükköny), zöldítési-zöldtrágya növények (zöldítő keverékek, csillagfürt, facélia, lóbab), illetve egyéb növények (szemes cirok, héjas- és olajtök, köles) vetőmagtermelésével foglalkozik, és tevékenységének középpontjában az áll, hogy olyan genetikailag, fizikailag és biológiailag magas minőségű termékekkel szolgálja ki partnereit, amelyek használatával nagymértékben hozzájárulhat a biztonságos és stabil termeléshez. Fő céljuk, hogy a cég által előállított új fajták és hibridek a magas értékű takarmányok és egészséges élelmiszerek környezetkímélő és gazdaságos előállításának alapjául szolgáljanak. Vetőmagjaikat három kontinens csaknem 50 országába értékesítik. Ifj. Fazekas Miklós tevékenysége és szemléletmódja előremutató a fiatal generáció számára.
Az Év kertészete: Csizmadi Imre (Csizmadi Farm)
Csizmadi Imre kezdetben 20 hektáros családi kertészete tíz év alatt 250 hektárra gyarapodott a Pest megyei Bugyi település körzetében, országosan is a legnagyobb felületen termelve a zellert, a céklát és a bazsarózsát, de jelentős területen foglalkoznak burgonyával és vöröshagymával is. A Csizmadi Farm gazdálkodását a szántóföldi zöldségfélék primőr minőségű előállításának szentelik, így szeretnének arcot és hitelt érdemlő minőséget párosítani egy-egy egyszerű termék mellé is. Az elmúlt évtizedben szinte nem volt olyan pályázati lehetőség, amelyet ne használtak volna ki. Jelenleg is megvalósítás alatt áll egy nagyszabású precíziós pályázat, amely élő kapcsolatot jelent majd az iroda, a szántóföld, a műhely és a feldolgozóüzem között. Az említett feldolgozóüzemet az idén egy kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázat keretein belül valósították meg. Ennek köszönhetően az országban egyedülállóan ötféle zöldségterméket tudnak teljesen automatikusan kezelni a szántóföldtől az egykilogrammos kiszerelésig, a végtermékeket pedig egy robotizált palettázó-rendszerrel állítják össze szállításra. Ezzel a beruházással napi szinten egy műszakban 100 tonna áru elkészítésére és leszállítására képesek, ami végleges kapacitáskihasználás mellett éves szinten 60 ezer tonna áru megmozgatását jelentheti, a tervek szerint saját termelésből. Példamutató módon járnak élen a modern technológiák alkalmazásában, mint amilyen például az agrár-vállalatirányítási program, a készletkezelés, a gázolajfelhasználási monitoring vagy a flottakövetés.
Az Év állattenyésztője: Németh Szabolcs (Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft.)
A Komárom-Esztergom vármegyei Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ tojóhibrid-tenyésztésének meghatározó szereplője. 1960 óta foglalkoznak intenzív baromfitenyésztéssel a Bábolna és Uraiújfalu környezetében található 25 telepükön. A 11-12 milliárd forint éves árbevételű cég az elmúlt tíz évben számos új hibridet nemesített ki. A vállalkozás nemcsak piacvezető a hazai baromfitenyésztésben, hanem tenyészállatait a világ több mint 60 országában forgalmazza. E teljesítmény eléréséhez évi több milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési munkát végeznek. A Bábolna TETRA Kft. baromfitermék-értékesítési palettája az elmúlt években a végtermék és a tenyész naposcsibék, az előnevelt jércék, a keltető- és tenyésztojások mellett kibővült a vakcinagyártáshoz szükséges embrionált tojások eladásával is. 2024-ben egy kormányzati projekt elnyerésével a TETRA lehetőséget kapott arra, hogy hibridfejlesztési K+F munkával a hazai vakcinagyártás hatékonyságának javítását szolgálja. A projekt keretében a Bábolna TETRA Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével létrejött konzorcium az oltóanyag-előállítás szempontjából ideális, természetes (alacsony interferonszintű, illetve nagy víruskihozatalú) immunválaszra és növelt allantoistartalomra optimalizált, megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkező vakcinatojás fejlesztését tűzte célul, kifejezetten erre szelektált, kiemelkedő tojástermelő képességű, speciális tenyészállományok kialakításával. Németh Szabolcs cégvezető szerint a projekt várható eredménye a humán oltóanyag-előállítás mellett az állatgyógyászatban is hasznosítható lesz.
Az Év növénytermelője: Isztin Ferenc (Dombegyházi Agrár Zrt.)
A több mint 5 milliárd forint éves forgalmú Dombegyházi Agrár Zrt. teljes egészében magyar érdekkörbe tartozik, hiszen a részvények családi tulajdonban vannak. A több agrárcéget magába foglaló Békés vármegyei vállalkozás 5000 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést árpa, búza, repce, kukorica, napraforgó és mák növénykultúrákkal, illetve három száríróteleppel is rendelkezik. Emellett több száz kistermelőt integrálva segítik a térségben működő gazdatársakat. Az idén őzi búzából 7,6 tonna, őszi árpából 7,5 tonna, durumbúzából 6.9 tonna, napraforgóból 3,6 tonna, repcéből 2,5 tonna és őszi mákból 1,5 tonna hektáronkénti átlagtermést értek el, míg a betakarítás alatt álló kukorica átlaghozama 6,5 tonna körül alakul. (A repcetermés a rossz kelés, a mezei pocok gradáció, illetve a tavaszi gyors elvirágzás miatt egy tonnával elmaradt a várakozástól, a kukorica pedig az aszály miatt szenvedett komoly terméskiesést). Isztin Ferenc vezérigazgató - aki huszonöt éve dolgozik a társaságnál - ma a növénytermelési ágazat legnagyobb kihívásának az aszályt tekinti, amelyet csak nagy küzdelmek árán tudnak kezelni. A szélsőséges időjárás kedvezőtlen hatásait a hígtrágya okszerű kijuttatásával (injektálással ősszel és tavasszal), a vízmegőrző talajműveléssel (lazítás, felszín lezárása, mulcs, időbeliség) és a vetésszerkezet optimalizálásával (ősziek túlsúlya, fajtaválasztás, több növény beillesztése) igyekeznek kivédeni. Szintén törekednek a precíziós elemek alkalmazására, illetve az agrotechnika szigorú betartására (vetési idő pontos betartása, gyommentességre törekvés, gyors reagálás a rovarinváziókra).
Az Év agrárinnovációja: ABZ Innovation Kft.
Az ABZ Innovation Kft. mezőgazdasági drónok fejlesztésére és gyártására specializálódott vállalkozás. Fő területeit a precíziós permetezés és vetés, illetve üvegházi alkalmazások jelentik. Az ABZ Innovation L30 drón az első teljesen magyar fejlesztésű permetező drón, amelyet 30 literes tartállyal és mechanikus cseppképzésű CDA szórófejjel szereltek fel. Ez a technológia rendkívül pontos és hatékony anyagkijuttatást biztosít, felhasználható permetezéshez, vetéshez és üvegházi árnyékoláshoz. A drón fejlett repüléstervező algoritmusa optimalizálja a repülési útvonalakat, így növelve a hatékonyságot és gyorsítva a munkavégzést, akár 21 hektárt lefedve egy órán belül. Az ABZ Innovation által fejlesztett világelső LiDAR alapú drónos akadályelkerülő rendszer százszázalékos pontossággal érzékeli az akadályokat, még a legvékonyabb vezetékeket is. A rendszer részletes pontfelhőt készít, amely új szintre emeli a precizitást és biztonságot a mezőgazdasági felhasználáskor. A cég drónjai Európában készülnek, és iparági előnyük a javítás és karbantartás alatt kínált cserekészülékekben, valamint az online technikai támogatásban rejlik. Az ABZ Innovation 2023-ban lépett piacra, és már több mint 15 európai országban van jelen, valamint terjeszkedik az afrikai és ázsiai piacon is.
Fenntartható mezőgazdaságért díj: Bóna Szabolcs (Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.)
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. fenntarthatóságot előtérbe helyező gazdálkodása mintaként szolgálhat más agrárgazdasági vállalkozások számára. A Bóna Szabolcs igazgatósági elnök által vezetett társaság 900 kocás sertéstelepet és 550-600 holstein-fríz tejelő tehenet számláló szarvasmarhatelepet működtet, amelyek ellátásához 1160 hektár saját használatban lévő szántón, illetve kistérségi integrációban művelt további területeken állítja elő a takarmány- és alomszükségletet. A forgatás nélküli talajművelésre az átállást 2011-ben kezdték meg, és 2018-tól már nem végeznek szántást. Ökológiai lábnyomuk csökkentéséhez a precíziós eszközök (hozamtérképezés, differenciált talajmintavétel, differenciált műtrágyakijuttatás és differenciált tőszámú vetés) mellett kisebb menetszámú és ultrasekély műveléssel, valamint takarónövényekkel dolgoznak. A környezetterhelés számszerűsítéséhez karbonkredit rendszerbe léptek be és az állattenyésztési tevékenység szénlábnyomát is auditáltan követik nyomon. Az ellátási láncok rövidítése érdekében 2023-ban fehérjetakarmány-üzemet indítottak takarmányborsó és szója feldolgozására. A 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. 2020-ban megkapta a Kisalföldi Presztízs díjat, a 2019 óta üzemelő új sertéstelepükön alkalmazott technológia pedig hozzájárult ahhoz, hogy Rábapordány 2021-ben elnyerte „Az év digitális faluja” címet.
Az Év agrárberuházása: NAGISZ Csoport
A Kovács Herman vezérigazgató irányítása alatt álló nádudvari NAGISZ Csoporthoz tartozó Nagisz-Tej Kft. mintegy 5 milliárd forintos keretösszegű beruházásában megvalósult 1100 férőhelyes új fejőrobotos telep 2024. január 1-től kezdte meg működését. A munkaerő hatékonyságának növelése mellett számos innovatív megoldást is bevezettek, amelyek jelentősen javítják az üzemi folyamatokat és az előállított nyerstej minőségét. A telepen használt DeLaval VMS300 fejéstechnológia több szempontból is kiemelkedő újításokat kínál a tejtermelők számára. A PureFlow technológiának köszönhetően a fejőrobot egy lépésben végzi el a tőgy fertőtlenítését és az első tejsugarak kifejését, így gyorsítva és optimalizálva az előkészítést. Emellett a fejés során tőgynegyedenként külön-külön érzékeli a tej áramlását, így csak a szükséges idei működik, minimalizálva a túlfejés és a gyulladás kialakulásának kockázatát. A rendszer képes a tej vezetőképességének és esetleges vértartalmának mérésére is, lehetővé téve a tőgygyulladás korai felismerését, valamint a szennyezett tej elkülönítését, ami biztosítja az értékesített nyerstej kiváló minőségét. Az automatikus adatgyűjtésnek köszönhetően tehenenként, sőt, tőgynegyedenként nyerhetők értékes információk, amelyek segítenek a teljesítmény értékelésében és a problémák azonosításában. A DeLaval fejőrobot DelPro fejésvezérlő programján keresztül megvalósítható a tejtermelési szinthez illeszkedő, egyedi automata, precíziós abrakmenedzsment is.
Portfolio Agrárgazdaságért díj: Lakatos Zoltán (Hajdú Gabona Zrt.)
Lakatos Zoltán falusi gazdálkodó családból küzdötte fel magát az ország ötödik legjelentősebb malomipari vállalata, a debreceni Hajdú Gabona Zrt. élére, és ezzel a gabonaipar egyik meghatározó szereplőjévé vált. 34 éve vezeti a tízmilliárd forintot meghaladó éves forgalmú céget, amely csaknem egymillió embernek állít elő lisztet. Az irányítása alatt álló vállalat piacai mára lefedik Kelet-Magyarországot, Partiumot és teljes Erdélyt. Lakatos Zoltán számára mindig elsődleges volt a kiváló minőségű liszt gyártása. Ennek köszönhetően az általa megálmodott Hajdú Lisztek meghatározóvá váltak a Tiszától keletre olyannyira, hogy a Hungarikum Bizottságtól a közelmúltban Kiemelkedő Nemzeti Érték elismerést kaptak. Lakatos Zoltán 43 éves munkássága során cégének vezetése mellett komoly szakmai munkát vállal a gabonaiparban. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) alapítója és 22 évig elnöke volt, jelenleg a szövetség malmi tagozatának elnöke. 2022-ben megkapta a Gabonaszövetség örökös tiszteletbeli elnöke kitüntetést is. Kiemelten fontos számára az agrárszakember utánpótlás. Ezért a Hajdú Gabona és a Debreceni Egyetem évente Búzatanácskozást rendez. A cég emellett 2018-ban a Debreceni Egyetem MÉK Malom- és Gabonaipari Kihelyezett Tanszéke lett.
Zsűri különdíja: Gáspár Gyula (Agropoint Kft.)
A Gáspár Gyula irányításával működő debreceni Agropoint Kft. családi gazdaságként alakult 1990-ben, és mára a tizennégy céget tömörítő csoport a térség meghatározó agrárvállalkozásává nőtte ki magát több mint 3 milliárd forintos összesített éves árbevétellel. 4750 hektárt saját gazdálkodással, további 3600 hektárt bérbeadással hasznosítanak, emellett pedig egy 1500 darabos Limousin fajtájú húsmarhaállományt is fenntartanak, illetve halágazatukkal évi 250 ezer kilogramm halat értékesítenek. Elsősorban az különbözteti meg őket más agrárvállalkozásoktól, hogy nem vesznek ki osztalékot, hanem az elért eredményt teljes mértékben visszaforgatják tápanyagutánpótlást célzó, öntözésfejlesztési és egyéb modernizációs beruházásokba. További gazdálkodási sajátosságuk, hogy nem bérelt, hanem családi tulajdonú saját területeken gazdálkodnak, és mára sikeres generációváltás hajtottak végre. Gáspár Gyula legjelentősebb és példaértékű szakmai eredményeinek azokat a fejlesztéseket tartja, amelyek révén 1200 hektár erdőt telepítettek, 50 hektár új halastavat létesítettek, 1250 hektárnyi öntözésfejlesztést hajtottak végre, Limousin törzstenyészetet alakítottak ki, gabonaszárítót és 25 ezer tonnás tárolókapacitást hoztak létre, illetve precíziós növénytermelési technikákat fejlesztettek ki és magas szintű talajerőgazdálkodást honosítottak meg. Gáspár Gyula filozófiája szerint mindig meg kell próbálni csúcsra járatni egy céget és a fenntarthatóság mérlegelésével a profitigényeknek megfelelően kell fejleszteni. Emellett érdemes befektetni az innovatív megoldásokba, mert növelhetik a termelékenységet és csökkenthetik a költségeket is.
Képek forrása: Mónus Márton, Kaiser Ákos és Berecz Valter
