A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke 2024. február 1-től Tass Enikőt nevezte ki víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős elnökhelyettesnek. Szalóki Szilvia leköszönő elnökhelyettes közös megegyezéssel távozik a Hivataltól.
Főként a fast fashion cégekre helyezhet nyomást, hogy az Európai Unió üldözni kezdi az olcsó, műanyagalapanyagokból készült terméket a klímavédelmi célok elérése miatt. Miután a ruhák 85 százaléka a szeméttelepeken végzik, hulladékkezelési hozzájárulást fizettetnének a gyártókkal, hogy így helyezzenek rájuk nyomást és fordítsák őket a fenntarthatóbb anyagok felé.
Optimista a Magyar Nemzeti Bank az új hulladékgazdálkodási rendszer inflációs hatásait illetően. A jegybank inflációs jelentésében megjelent értékelés szerint a két lépésben bevezetett intézkedések árfelhajtó hatása minimális.
Múlt héten számoltunk be róla, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent az organikus hulladékok gyűjtésére vonatkozó rendelet, ami 2023. december 31-től érvényes: vagyis 2024 elejétől Magyarországon is elindul a biohulladékok széles körű gyűjtése, ami a konyhai zöldhulladékot és az élelmiszer-hulladékot foglalja magába. Ezek átvételét, gyűjtését és elszállítását a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. biztosítja, a vállalat több új információt is elárult az induló rendszerről, többek között azt, hogy mely településeken vezetik be a lakásonként kiosztott 5 literes gyűjtőedényeket, melyik az a kettő kijelölt budapesti kerület, ahol lesz ilyen szolgáltatás, milyen gyakran jön a kukásautó a biohulladékokért, illetve azt is, hogy milyen hulladéktípusok kerülhetnek a konyhai gyűjtőedénybe, amit a lakosok ingyenesen, és önkéntes alapon kérhetnek a társasházaktól, tehát nem lesz kötelező, illetve extra díjtétellel sem jár majd a biohulladékok gyűjtése az ottlakóknak.
Az év elejétől Magyarországon is elindul a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtése – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára.
Januártól teljesen átalakul a hazai üvegvisszaváltási rendszer a DRS bevezetésével: mostantól az egyutas italos termékcsomagolások túlnyomó többsége betétdíjas lesz, amit a fogyasztók visszakaphatnak, ha azokat visszajuttatják az üzletbe. Mind a fogyasztóknak, mind a kereskedőknek és a gyártóknak több dologra kell figyelniük, hogy a rendszer jól működhessen – derült ki Réthelyi Ádám Gergő, a MOHU Üzletfejlesztési szenior szakértőjének előadásából az RSM Hungary legutóbbi Webináriumán.
Január elseje helyett július 1-étől lesznek kötelesek feltüntetni a gyártók a visszaváltáshoz szükséges kódokat a PET-palackokon, az alumínium és üveg italospalackokon - mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén szerdán Budapesten.
2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vigye vissza a kiürült palackokat a boltokban található automatákba. A visszaváltással kapcsolatos részletek már korábban kiderültek, most pedig bemutatta a MOHU az automatákat - ezeket a gépeket kell tehát keresni a nagyobb boltokban januártól.
Közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését az Alteo: bár a vállalat bevétele és profitja is csökkent éves alapon, az első három negyedév tekintetében azonban így is kimondottan magas eredményekről számolt be a társaság, pedig a vonatkozó prezentáció megfogalmazása szerint fokozatosan mérséklődnek az energiapiaci lehetőségek. 2023 energiapiacára továbbra is a konszolidálódó árak voltak jellemzőek, melyek azonban még mindig szignifikánsan meghaladják a 2021 végén kezdődő áremelkedés előtti szinteket. Az esetlegesen magasabban stabilizálódó energiaárak pozitívan befolyásolják az Alteo hosszú távú stratégiáját is.
A kormány eredetileg azzal az elképzeléssel adta koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét a Molnak, hogy javítsák a hulladékhasznosítási arányokat. Azonban egy konferencián a MOHU, a hulladékgazdálkodásért felelős leányvállalat vezetője elismerte, hogy a helyzet rosszabb, mint a koncesszió megkötése előtt, és az adóhivatal is hanyatló trendről számolt be. Az Energiaügyi Minisztérium már készül a beadvánnyal, amelyben derogációt kérnének az Európai Uniótól, mert jelenleg úgy néz ki, hogy 2030-ig sem fogják elérni a 2025-ös célokat – tudta meg a Szabad Európa. A MOHU szerint egy jogi szabályozás miatt látszódnak csak nehézségek.
2024. január 1-től indul a kötelező visszaváltási rendszer, amely a 0,1-3,0 literes űrtartalmú műanyag, fém vagy üveg csomagolású italtermékeket érinti. A visszaváltási díj - palackonként 50 forint - nem a gyártók bevételét gyarapítja, hanem a hatékonyabb, fenntarthatóbb hulladékkezelés megvalósítását szolgálja - közölte az MTI-vel hétfőn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Megalakult az első három díjtanács kedden a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, a további díjtanácsok megalakítására ma és holnap kerül sor – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményéből.
2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vegye a fáradságot és vigye vissza a kiürült dobozokat, palackokat a boltokban található automatákba, amelyek a visszaváltást követően levásárlolható, készpénzre váltható kupon formájában, vagy banki utalással visszaadják a palackonkénti 50 forintot. Mivel az ország teljes hulladékgazdálkodását a Mol leányvállalata, a MOHU végzi, a cég szakértőit kérdeztük arról, hogy milyen lesz a visszaváltási procedúra 2024. január 1-jétől.
Jövő év elejétől kötelező visszaváltási rendszer működik majd az országban, amely hozzájárul ahhoz, hogy néhány év alatt elérjük a PET palackok 90 százalékos visszaváltási arányát – jelentette be Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint.
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.
Többek között a magyar részvényekkel, így a Mol papírjaival is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Sokáig nem sikerült kilőni.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
