A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezeti kihívásokat, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás európai uniós szabályozási keretét mutatom be.
"Kulturális váltásra van szükség a pazarlás ellen" - hangzott el a Planet 2023 Expo szakmai programjában, ahol Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgettek. A fosszilis energián túl szó volt a Mol beruházásairól, a MOHU szerepéről, a 2024-től bevezetésre kerülő új, üvegvisszagyűjtő rendszer következményeiről, valamint a jövő közlekedéséről is.
Júliustól az egész országban elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer és bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert - hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára a tárca csütörtöki Facebook-bejegyzésében.
Azzal együtt, hogy megjelent kedd este a Magyar Közlönyben a 80/2023. (III. 14.) számú kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, kiadott egy összefoglaló közleményt az Energiaügyi Minisztérium. Ebben azt hangsúlyozzák, hogy az egyébként is júliustól induló új hulladékgazdálkodási rendszerrel együtt szintén júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszer a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti.
A G20-országok (idetartozik az egész EU, Egyesül Államok, Egyesült Királyság, Ausztrális, stb.) műanyagfelhasználása az évszázad közepére közel megduplázódik, hacsak nem születik átfogó és jogilag kötelező érvényű globális egyezmény, szabályozás a fogyasztás visszaszorítására - világít rá egy kutatás legfontosabb eredményeire a Reuters.
Hogy lesz energia a hulladékból? Miért fontos a rendszerszintű gondolkodás a hulladékgazdálkodás kontextusában? És mit jelent a körforgásos gazdaság? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről volt szó a Portfolio Business podcast új adásában, melynek vendége volt Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Az energiapiaci válság és az általános volatilitás felgyorsította az egyébként is várható folyamatokat, a jelenlegi helyzetben pedig különösen erős igény mutatkozott az Alteo erősségére, a szabályozási szolgáltatásra – főképp ezt a jelenséget jelölte meg az első féléves kiváló számok mögötti okként Kovács Domonkos az Alteo vállalatfelvásárlási és tőkepiaci tevékenységekért felelős vezérigazgató helyettese. A vezető úgy véli, hogy ugyan a korábban reméltnél úgy néz kis sajnos jóval lassabban, de idővel a szélsőséges energiaárak is normalizálódnak és a fosszilis energiahordozók aránya is csökkenthető, ám mindkét folyamathoz idő kell. Ráadásul több bizonytalansági tényező van, amely módosíthatja a várakozásokat, ám ezek várhatóan nem rontják a cég esélyeit.
Ahogy arról a múlt héten a Portfolio is beszámolt, az Alteo újabb vállalatot vásárolt, ezúttal a hulladékfeldolgozásban.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött települési hulladék mennyisége 3,245 millió tonna volt tavaly, ebből 1,088 millió tonnát adtak át a hasznosításra, ami 29,3 százalékkal több az előző évhez képest - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden a november 21-28. között megrendezett Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) eseményeihez kapcsolódóan. A hasznosításra átadott 1,088 millió tonnán felül ártalmatlanításra 1 979 662 tonnát, előkezelésre pedig 1 505 756 tonnát adtak át. Az EWWR-hez kapcsolódó programok az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyar oldalán olvashatók.
Az elmúlt évtizedben, és különösképpen az elmúlt néhány évben, rendkívüli módon felerősödtek az éghajlatváltozás kézzelfogható hatásai, ezzel párhuzamosan pedig globálisan is megindult egy közös tenni akarás. Így már egyértelműen látszik, hogy most is, és az előttünk álló években is központi téma lesz, hogy a gazdaságok, a vállalatok, a szervezetek, vagy akár az egyének hogyan tudnak karbonsemlegesek lenni, és hogyan tudnak a klímaváltozáshoz alkalmazkodni. A "Hogyan?" kérdésekre a választ a körforgásos gazdasági modell alkalmazása, a zöldinnováció, a zöld finanszírozások, a fenntarthatóságot támogató technológiai újdonságok adják. Mindezek gyakorlati megvalósításáról, a fenntartható működés előnyeiről, a csomagolásmentes jövőről, és egy hazai italgyártó nagyvállalat céljairól beszélgettünk Mihály Eszterrel, a Hell Energy CSR Managerével.
A Miskolci Egyetem és a Mol 5 évre szóló stratégiai keretmegállapodást írt alá: bővítik a már meglévő együttműködést.
Egyre nagyobb terhelést jelent a globális környezet számára az élelmiszerpazarlás. A fogalom persze összetett: értjük alatta a megvásárolt, de el nem fogyasztott ételeket, az áruházak megmaradó készleteit, és az éttermek eltúlzott beszerzéseit is. Pedig van megoldás, mindegyik szinten – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Kína, a világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználója bejelentette, hogy a tervek szerint 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyagzacskókat. A kínai vendéglátóhelyeken az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát is megtiltják.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
