A tervezett 70 helyett 95 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, és a hozamok is csökkentek a rövidebb futamidők esetén. Mindhárom papírra jelentős kereslet volt a befektetők részéről, de csak az öt- és tízévesből fogadott el többet az adósságkezelő.
Nem vásárol államkötvényt a héten az MNB – közölte a jegybank. Elvileg kedden tartották volna a szokásos aukciót, azonban a szokásos időpontban nem hirdette meg a megvásárolni kívánt állampapír-sorozatokat az MNB.
A márciusi részvénypiaci zuhanással együtt a bitcoin árfolyama is óriásit esett, azonban azóta szép csendben nagyot menetelt az árfolyam, és a felezési őrület is sok szerencselovagot hozott a piacra. Ennek megfelelően megint sokan kacérkodnak a bitcoinnal és társaival való kereskedéssel, így a Portfolio Trader online oktató webináriuma a lehetőségeket igyekszik bemutatni.
A tervezett 50 helyett 64,5 milliárd forint értékben adott el három- és ötéves kötvényeket az ÁKK csütörtökön, a hozam viszont kismértékben emelkedett a múlt héthez képest.
Hamarosan sor kerülhet Magyarország történetének első zöld kötvény-kibocsátására, ha megfelelő lesz az ötlet fogadtatása a befektetők részéről. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a napokban kezdte el szervezni a találkozókat egy lehetséges kibocsátás előtt, ha ráharap a piac, akkor nagyon hamar le lehet bonyolítani egy ilyen kibocsátást. De mitől lesz zöld egy kötvény? Mivel jár ez az újítás?
Összesen 10 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényeket a keddi aukción az MNB, így a jegybank teljes 1000 milliárd forintosra tervezett programja 160 milliárd forint közelében jár. A vásárlásokat fokozatosan lassítja az MNB, ami nem is véletlen, mivel néhány sorozat esetében vészesen közeleg a 33%-os határ.
Eltelt néhány hét azóta, hogy az MNB több lépésben átalakította eszköztárát, egyelőre nem valósultak meg a félelmek a jegybank lépéseivel kapcsolatban. A forint hirtelen gyengülése megállt, és az eszközvásárlás hatására a hosszú hozamok is csökkenni kezdtek a megemelt kibocsátás mellett is. Vagyis egyelőre a legtöbb dolog úgy sült el, ahogy az MNB szerette volna.
Eddig összesen több mint 140 milliárd forint értékben vett állampapírt három hét alatt az MNB, azonban egyes elemzők szerint a keddi aukció adatai máris arra utalnak, hogy lassan leépíthetik az eredetileg 1000 milliárd forintosra tervezett programot. Mások szerint azonban akár a tervezett keretösszeg sokszorosát is elköltheti még a jegybank.
Összesen 15 milliárd forint értékben vett hosszú állampapírokat kedden az MNB, így az 1000 milliárdos program most 140 milliárd felett jár. A legtöbbet a tízéves papírból vették, de így sem fogadtak el minden benyújtott ajánlatot.
A tervezett 55 helyett 77,5 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK. Főleg a hároméves papírokra volt kirobbanó a kereslet, évek óta nem volt példa ekkora érdeklődésre. Ennek köszönhetően pedig a hozamok is csökkenni tudtak.
Bizonyára sokan megbánták, hogy tavaly jelentős pénzeket súlyoztak át részvényekből kötvényekbe, mert így lemaradtak a nagy részvénypiaci felívelésről. Az ICI friss tanulmánya szerint pedig pontosan ez történt: milliárdok hagyták ott a részvényalapokat, hogy helyette kötvényalapokat vegyenek. A tanulmány kitér arra is, hogy bár Japán ebben messze leköröz minket, azért az európaiaknak sem kell a szomszédba menni egy kis kockázatkerülésért: az Európai Unión belül élő lakosok pénzügyi vagyonuk közel harmadát bankban parkoltatják, ehhez képest a befektetési alapokban tartott megtakarítások csak elenyésző részt képviselnek. Lenti cikkünkben a tanulmány érdekesebb meglátásait foglaltuk össze.
Összesen 25 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt a keddi aukción a jegybank, változatlanul a hosszú, 10-15 éves kötvényeket zsákolták – olvasható az MNB oldalán található táblázatban. Ezzel összesen már 100 milliárd forint felett van a teljes vásárlások mennyisége.
A tervezett 70 helyett 78,5 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, a három- és ötéves papírok esetében mérsékelt hozamemelkedés volt a múlt heti aukcióhoz képest. A papírokra nem volt kirobbanó a kereslet, de bőven sikerült teljesíteni a terveket.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
Összesen 50 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az első aukción az MNB – közölte honlapján a jegybank. Ezzel nagyjából a felajánlott mennyiség felét fogadták el.
A tervezett 35 helyett 52,5 milliárd forintnyi három- és ötéves kötvényt adott el csütörtökön az ÁKK. Így egyelőre működni látszik az MNB szerdai fedezett hiteleszköze (repo), hiszen erős kereslet mellett fogynak el az állampapírok.
Sok területen átírta az adósságkezelési stratégiát a koronavírus-járvány miatti válság, azonban a hosszútávú célok nem változnak – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint a lakossági értékesítés a lezárások után szép lassan élénkülhet majd, a tavaly bevezetett szuperállampapír, a MÁP Plusz viszont valószínűleg akkor sem fogja a korábbi értékesítési számokat hozni.
Jelentősen estek a magyar hosszú hozamok miután kedden az MNB bejelentette eszközvásárlási programjának részleteit. A jegybanki jelzésekre elsősorban a 10 és 15 éves referenciahozamok csökkentek.
Két-három hónap alatt akár ezermilliárd forintnyi állampapírt is vásárolhat az MNB – jelentette be kedden a jegybank a Monetáris Tanács döntését követően. Ezzel a jegybank a hosszú hozamokat szeretné leszorítani, de elemzők szerint a lépés nem független a költségvetés idei jelentős finanszírozási szükségletétől sem. De kiktől és milyen kötvényeket vehet az MNB? Elérheti az önmaga által felállított korlátot?