A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
A norvég állami vagyonalap, amely a világ legnagyobb szuverén alapja, 2024-ben minden eddiginél magasabb, 2510 milliárd koronás (222 milliárd dollár) éves nyereséget ért el. A kiemelkedő teljesítmény hátterében elsősorban a technológiai szektor erős növekedése állt. Ez már a második egymást követő év, amikor az alap rekordnyereséget könyvelhetett el - írja a Reuters.
Sok PMÁP-befektető talán észre sem vette, hogy az utóbbi években jó párszor előfordult: a nevében inflációkövető Prémium Magyar Állampapír negatív reálkamatot fizetett. Aki egy ilyen papírt vásárol, az a jövőbeni infláció ellen szeretné védeni magát, de utólag visszatekintve ez sokszor nem sikerül. A számok azt mutatják, hogy 2020 áprilisától két és fél évig tartó negatív reálkamat-környezettel kellett megbarátkozniuk a PMÁP-befektetőknek, ennek mértéke több hónapon keresztül -10%-nál is rosszabb volt. Jó hír, hogy azóta fordult a kocka, és az elmúlt két évben már sokan tettek szert pozitív reálhozamra, idén viszont az infláció várható emelkedése előrevetítheti, hogy egyes PMÁP-tulajdonosok ismét veszíthetnek PMÁP-pal a pénzük értékéből. Mutatjuk, kik a "legveszélyeztetettebbek".
A brit adósságkezelő hivatal (DMO) fontolóra vette egy rövid lejáratú kötvény (gilt) kibocsátását pályázat útján. A hivatal hétfőn kért visszajelzést az elsődleges forgalmazóktól és más érdekelt felektől a tervezett értékesítés részleteiről, és kedden további bejelentést ígért.
Az elmúlt időben mindenki a magasan ragadt kötvényhozamokról beszél és alapvetően az erős gazdasági növekedést és a potenciálisan újjáéledő inflációs kockázatokat teszi felelőssé. Azonban van itt még két másik strukturális tényező, ami idén akár sokkal fontosabb lehet, mint hinnénk. Ráadásul ezekkel lehet, hogy Trump elnök sem képes mit kezdeni.
Több mint tízéves mélypontot ért el a kereskedelmiingatlan-piac befektetési aktivitása tavaly, amikor megközelítőleg 425 millió értékben kötöttek ügyleteket Magyarországon. Különösen az év első fele volt gyenge: ebben az időszakban mindössze 180 millió euró értékű kereskedelmi ingatlan cserélt gazdát. Hogy idén mennyire lehetünk optimisták, az utóbbi években honnan jöttek a legnagyobb befektetők, és melyik szegmens most a legkeresettebb, azt az MNB kereskedelmiingatlan-piaci jelentése és iparági szakértők véleménye alapján gyűjtöttük össze.
Újabb izgalmas év jöhet a kötvénypiacon, nemcsak itthon, hanem a régió egészében, sőt valószínűleg globálisan is. Miután a kamatszintek az inflációs hullámok lecsengésével 2023-2024-ben többé-kevésbé normalizálódtak, az államháztartási mérlegek alakulása, a deficitek GDP arányos mértéke, az államadósságok fenntarthatósága, illetve az adósságok finanszírozásának szerkezete kerülhet ismét az adósságpapírok befektetőinek fókuszába. Már csak azért is, mert pár év szünet után tavaly az EU ismét élesítette a túlzottdeficit-eljárásokat (EDP), ami talán csökkenti majd a fiskális politikák már-már természetesnek tekintett túlköltekezési hajlamát.
Szombaton kamatot fizet, és ezzel új kamatra vált a 2029-ben lejáró 2029/N bónusz állampapír. A befektetőknek jó hír lehet, hogy a papír az eddigi 6,91%-os kamat helyett január 26-tól már 7,05%-on ketyeg tovább.
Ki ne szeretne megszabadulni hiteltartozása egy részétől? 876 ezer személyi kölcsön, 652 ezer lakáshitel és 139 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel szerződést törlesztenek a bankok felé a magyarok, és 800 ezren kapnak idén állampapír-kamatot. Sokuk számára kivételes lehetőséget kínál az adósságcsökkentésre a prémium állampapírjukból felvehető tőke és kamat. De valóban érdemes hitel-előtörlesztésére fordítani az idén alacsonyabb kamatozásra váltó megtakarításunkat? Az előtörlesztés a következő „nagy befektetés”? Ezt járjuk most körül.
Az elmúlt hetekben több, lakásvásárlás előtt álló olvasónk is a belvárosi lakáspiac rendkívüli élénküléséről számolt be, akik azt tapasztalják, hogy a lakások szinte napok alatt elkelnek, így nincs idejük átgondolni a vásárlást, mert a kinézett ingatlant eladják addigra. Ezt különösen a kisebb, egy-kétszobás lakások esetében tapasztalják, melynek hátterében a befektetői céllal vásárlók megnövekedett keresletét sejtik. Hogy ez a trend mennyire általános, és valóban ennyire erős keresleti piac alakult-e ki, arról a belvárosi irodák vezetőit kérdeztük, és azt is összegyűjtöttük, hogy alakul ennek fényében az áralku, és hogyan változott a kiadással elérhető hozamszint.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az OTP összesen 750 millió dollárnyi, 10 és fél éves futamidejű, 5 és fél év után visszaváltható kötvényt bocsátott ki 7,3 százalékos hozammal, tehát 286 bázisponttal a referencia hozam (benchmark US Treasury) felett. A 750 millió dolláros végső összegre csaknem 3,5-szeres túljegyzés érkezett.
A magas amerikai növekedés és kamatok miatt bajban vannak a feltörekvő országok devizái, hiszen az erősödő dollár folyamatosan nyomás alatt tartja őket. Egy ilyen helyzetben nem tudnak a saját belső problémáikra figyelni, hanem bármi áron, akár innovatív eszközökkel is a saját valutáikat kénytelenek támogatni.
Az ukrán menekültek befogadása miatt nem vállalnak át migránsokat más uniós tagállamoktól.
Gyorsan változnak az események.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
