2024-ben a fintech startupok nem tündököltek olyan fényesen, mint a Covid-járvány alatt, de nagy befektetésekből akadt bőven. A kockázati tőkések leginkább az olyan vállalatokba szálltak be, amelyek már bizonyítottak: már most jelentős felhasználói bázissal rendelkeznek és vagy már most nyereségesek, vagy hamarosan elkezdenek profitot termelni. Az is látszik, hogy az AI technológiára építő cégek is népszerűek voltak. Mutatjuk az óév 10 legnagyobb fintech befektetését.
Egy korábban csődközelbe jutott, mára azonban 20 milliárd dollár fölötti piaci értékkel rendelkező amerikai céget vett célpontba a Hindenburg Research, a hírhedt shortosok szerint komoly bajok vannak a vállalatnál. A kutatás mintegy 800 millió dolláros követeléseladást tárt fel egy feltételezett, ismeretlen harmadik fél számára, valamint részleteket közölt arról, hogy a számviteli manipuláció és a laza kockázatvállalás hogyan táplálhatta az ideiglenes jövedelemnövekedést - miközben a bennfentesek milliárdokat lapátoltak ki vállalatból az évek során.
Az Európai Központi Bank csütörtökön közzétett adatai szerint az euróövezet vállalatainak és háztartásainak nyújtott hitelállomány novemberben is csak szerény ütemben nőtt. Ez újabb jele annak, hogy a blokk gazdasága nem zárta jól az évet - számolt be a Reuters.
Az orosz jegybank pénteken a piaci várakozásokkal ellentétben változatlanul hagyta az irányadó jegybanki kamatot, így az továbbra is 21 százalék. A piac 2 százalékpontos emelésre számított, a Reuters felmérésében 27 közgazdász közül 23-an azt várták, hogy az irányadó kamat 23 százalékra nő.
A Duna House előrejelzése a 2024-es trendforduló után tranzakciószámokban és árakban is erősödő ingatlanpiacot, egyre szélesedő vásárlói kört, és további 10%-kal bővülő hitelpiacot vetít előre a 2025-ös évre vonatkozóan. Az otthonteremtők körében az első lakást vásárlóké és a gyermeket vállalóké lesz a főszerep, de intenzív piaci jelenlét várható befektetői oldalról is országszerte - közölte a társaság.
Mérföldkőhöz érkezett a francia tulajdonú Cofidis Csoport által a BNP Paribas-tól megvásárolt Magyar Cetelem Bank Zrt. integrációja: december 20-ától a pénzintézet Magyar Cofidis Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. A névváltás egy hosszabb folyamat egyik állomása, a teljes összeolvadás több szakaszban valósul meg - közölték.
Az utóbbi évek egymásba érő válságai az ingatlanpiacon visszaesést eredményeztek, ugyanakkor 2024-ben már látszanak a javulás jelei: a lakástranzakciók száma dinamikusan emelkedik, havi szinten 100-120 milliárd forint értékben kötnek a családok lakáshitel szerződéseket. A biztató számok ugyanakkor közel sem elégségesek, hiszen az új építésű lakások átadása az idei évben várhatóan nem fogja elérni még a 16 ezer darabot sem és az új hitelkihelyezéseken belül az új építésű lakóingatlanok finanszírozásának részaránya alig haladja meg a 15 százalékot. Ez egyértelműen arra utal, hogy a kínálat egyelőre nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez, ami az árak további emelkedéséhez és így a lakhatási problémák súlyosbodásához vezethetne. Az otthonteremtése érdekében a kormány egyszerre támogatja a családokat és a kínálat bővítését. Az elégséges lakáskínálat érdekében a kormány 200 milliárd forintos tőkeprogram elindításról döntött, ami az elkövetkező években konzervatív becslések szerint is 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat be a lakáspiacon. Ez, összhangban a családok érdekével, érdemben növeli a hazai, jó minőségű lakóingatlan-állományt.
Az amerikai bankfelügyelet legfrissebb jelentése szerint a bankszektor továbbra is stabil, annak ellenére, hogy két újabb pénzintézet került fel a "problémás bankok" listájára. A harmadik negyedévben az iparág teljes profitja 8,6%-kal csökkent, azonban a nettó kamatbevételek és a betétállomány növekedést mutattak - írja a Reuters.
A közép- és kelet-európai bankrendszerekben a makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére jórészt stabil maradt, Magyarországon viszont a térségi országok közül a legnagyobb mértékben csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint.
Több mint két évtizede nem volt ilyen alacsony a magyar háztartások lakáshitel-tartozása, az új hitelfelvételek pedig ott vannak, ahol a CSOK kilenc évvel ezelőtti bevezetése előtt voltak. Elsőre talán őrültségnek hangzik ez, hiszen nominális csúcsokat döntöget a lakáshitelpiac, reálértéken azonban helytálló a megállapítás, és nemzetközi összevetésben is egy helyben járásra világít rá.
A kínai Politikai Bizottsága jövőre lazább fiskális és monetáris politikát ígért a gazdaság élénkítése érdekében. A kínai gazdaság továbbra is a defláció szélén táncol és egyelőre a reálgazdasági adatok sem mutatnak érdemi fellendülést, miközben Trump elnökké választásával a kereskedelmi háború veszélye is egyre nagyobb.
Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Év elején még sokan számítottak arra, hogy idén tovább csökken a kamatkörnyezet a lakáshitel-felvevők számára. Némi hullámzást leszámítva ez elmaradt, így jottányit sem javult január óta a helyzet a várható törlesztőrészletek szempontjából. Nagy átlagban ugyanúgy 6,7%-os átlagkamattal zárják az évet a bankok piaci kamatozású lakáshitel-ajánlatai, mint ahogy megkezdték, és ez még kifejezetten hízelgő szint a tőkepiaci környezet által indokolthoz képest. Csak egy szűk hitelfelvevői réteg számára csillant fel a remény az utóbbi hetekben, hogy jövő év április 1-je és október 31-e között olcsóbban fog piaci lakáshitelhez jutni. Bemutatjuk a jelenlegi banki ajánlatokat.
Megjelent a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának újabb meghosszabbításáról szóló rendelet, amely alapján 2025. június 30-áig, vagyis immár három és fél éve lesz velünk az intézkedés.
Továbbra is stabil és ellenálló a magyar bankrendszer, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank által korábban azonosított kockázatok is érdemben csökkentek mára - állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabiltitási jelentése. A kamatok visszaesése miatt elérte jövedelmezőségi csúcsát a bankrendszer, a hitelpiacot pedig látványos kettőség jellemzi: a kkv-hitelezést nem sikerült idén beindítani. Összefoglaljuk a jelentés fő üzeneteit az alábbiakban.
A Revolut bejelentette ambiciózus terveit a 2025-ös évre vonatkozóan. Az idén már több mint 10 millió új ügyfelet szerző, és ezzel az 50 milliós határt átlépő fintech most új termékek és szolgáltatások bevezetésének felgyorsítására összpontosít - derült ki a Revolut közleményéből.
Jelentősen élénkült 2024-ben a hazai lakáspiac, ami a makrogazdasági tényezőknek köszönhető. Az infláció csökkenésével párhuzamosan a reáljövedelmek is 7-8 százalékkel bővültek 2024 első félévében, ami pozitívan hatott a fogyasztói bizalomra és a lakásberuházásokra. Előretekintve pedig a kereslet további élénkülése várható - ismertette az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésének megállapításait Winkler Sándor, az MNB Ingatlanpiaci elemzések osztályának osztályvezetője és Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója, akik azt is kifejtették, mi okozta azt, hogy csökkenés látszik a lakások fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltségében.
Nyolc évtizeddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalapítása után a világ országai nagyszabású alkut köthetnek – és kell is kötniük – az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében. A dolgok jelenlegi állása szerint az IMF egyre rosszabb helyzetben van ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárt feladatokat.
