Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese a vírus második hullámában sem vár tömeges bedőlést a vállalati hiteleknél, az OTP óvatosságból azzal számol, hogy a vállalati adós ügyfelek 10 százaléka kerül nehéz helyzetbe, nyilatkozta a bank menedzsere a hvg.hu-nak.
A koronavírus miatt bekövetkezett gazdasági és pénzügyi problémák fájdalmasak, hatásuk pedig évekre elhúzódó veszteségként fog jelentkezni a bankszektorban – nyilatkozta a Magyar Bankszövetség főtitkára az Indexnek.
Az OTP bank nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) Horvátország ellen. A bank álláspontja szerint Horvátország megsértette a Magyarország és Horvátország között fennálló beruházásvédelmi egyezményt a deviza- és deviza alapú lakossági hitelek kötelező átváltásának előírásával. Az ICSID Főtitkára a kérelmet 2020. október 16. napján nyilvántartásba vette.
A törlesztési moratórium már eleve közel egy évvel megnyújtotta a lakossági hitelek jelentős részének a futamidejét. A moratórium alatt felhalmozódó kamattartozást ugyanis úgy kell egyenletesen visszatörleszteni, hogy attól ne a törlesztőrészlet, hanem a futamidő nőjön meg, így a futamidő nyúlása nagyobb a moratórium időtartamánál. Ha valaki úgy dönt, január 1-jétől további fél évre benne marad a moratóriumban, akkor alábbi számításaink alapján az eredetileg tervezetthez képest már közel másfél-két évvel később fog megszabadulni a hitelétől, ugyanakkor meglehetősen nagy a szórás a különböző hitelek között.
Az új családügyi miniszter, Novák Katalin kezében összpontosul minden, ami a kormány lakás- és családpolitikájával, és ahogy bejelentették, „minden idők legnagyobb” családtámogatási programjával kapcsolatos. Az új intézkedések közül az 5%-os lakásáfával és a még közelebbről nem körvonalazódott, 0%-os zöld hitelről szóló Új Otthon Programmal foglalkozunk a Portfolio legújabb podcastjében.
Benyújtotta az Országgyűlésnek a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A munkanélküliek, a gyermeket várók és nevelők, a nyugdíjasok és a közmunkások gyakorlatilag ugyanazokkal a feltételekkel vehetik igénybe a törlesztési moratóriumot 2021. június 30-áig, ahogy eddig. A cégek közül csak a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások élhetnek a lehetőséggel január 1-jétől, nekik – a lakossági ügyfelekkel ellentétben, akikkel elektronikusan egyeztet a bankjuk a jogosultságról - külön kérelmezniük kell hitelezőjüknél, és hogy melyek ezek a vállalkozások, azt külön kormányrendelet fogja meghatározni. Továbbra is csak a 2020. március 18-án már fennállt szerződésekre vonatkozhat a moratórium, a meghosszabbításából kimaradókra pedig a jövő év közepéig hitelfelmondási tilalom vonatkozik. Az alábbiakban tisztázunk néhány részletet, és összegezzük azt is, hányan vannak a hosszabbításra jogosultak.
Schilling Dániel, a Duna House Holding Nyrt. gazdasági igazgatója nyerte el az év legjobb pénzügyi vezetőjének járó CFO of the year 2020 díjat – jelentette be a Portfolio és a Credit Management Group október 8-ai Budapest Economic Forum című konferenciáján Fülöpné Bogdán Krisztina, a díjátadást szponzoráló Commerzbank Zrt. vezérigazgató-helyettese, akit alábbi videónkban magáról a díjról és a CFO-k idei kihívásairól is kérdeztünk.
A lakás-takarékpénztári támogatások megszüntetése után két évvel felfüggeszti értékesítési tevékenységét ezen a piacon az Erste Lakástakarék – tudta meg a Portfolio a Bankmonitor.hu-tól. Az Ersténél megerősítették számunkra a hírt, amely egyébként nem meglepő, miután két éve az Aegon és egy éve az OTP is kiszállt az értékesítésből. Így október 31-ével egyedüliként a Fundamenta marad a piacon, a hír időzítése valószínűleg csak véletlen egybeesés Novák Katalin mai, a lakásfelújítások új állami támogatásáról szóló bejelentésével. Ahogy az OTP-nél történt, az Erste Lakástakarék meglévő ügyfeleit sem érinti a változás.
Már igényelhető a mezőgazdasági szektor vállalkozásainak a kiemelt mértékű állami kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatású új Agrár Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Felértékelte a koronavírus a hitelgaranciát: a legnagyobb hazai garantőr szervezet, a Garantiqa kezességvállalási portfoliója év végére meghaladhatja az 1300 milliárd forintot, és a kedvezőbb feltételrendszer egy új konstrukció, az Investment Hitelgarancia formájában hamarosan a hosszabb lejáratú beruházási hitelekre is érvényesíthető lesz – közölte a Portfolio-nak adott interjújában Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója, akit a koronavírus és a törlesztési moratórium hitelpiaci hatásairól is kérdeztünk.
Januártól akár 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást és hozzá 15 millió forint kedvezményes kölcsönt is kaphatnak azok, akik három új gyermeket vállalnak és például egy nettó 50 milliós új építésű ingatlanba költöznek – vált világossá az elmúlt napokban, és még nincs is vége a családtámogatással kapcsolatos bejelentések sorozatának. A két új gyereket vállalóknál ugyanez az összeg 9,1+17 millió, az egy új gyermeket vállalóknál pedig 3,1+10 millió forint is lehet. Bemutatjuk az alábbiakban, hogy jönnek ki ezek az összegek.
A CSOK-támogatásoknak jellemzően mintegy 70%-át veszik igénybe azok a családok, amelyek egy hétvégi bejelentés alapján visszaigényelhetik a 2021. január 1-jétől csökkentett, 5%-os áfát is, szám szerinti arányuk azonban csak 35-40% – mutatják a Portfolio számításai.
Akik CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól a csökkentett, 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik - jelentette be Novák Katalin miniszter. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót
„Beruházás, beruházás, beruházás” – hangsúlyozta a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatát a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója és ennek során a beruházások egyik fontos finanszírozási forrására, a következő években bőségesen elérhető EU-pénzekre mutatott egy látványos ábrát.
A fogyasztási és a beruházási hiteleket leszámítva helyreállt a hitelezés Magyarországon, a bankok ki tudják elégíteni a gazdaság hitelkeresletét – értettek egyet a banki vezérigazgatók és vezérhelyettesek a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciájának délutáni panelbeszélgetésében. A koronavírus miatti esetleges újabb bezárkózásra már kipróbált digitális és home office megoldásokkal készültek fel a hitelintézetek.
Az eddigi 33% helyett a jövőben 50%-ot is megvásárolhat egy-egy kötvénysorozatból az MNB az állampapír-vásárlási programja keretében – közölte kedden a jegybank, hozzátéve: a megvásárolható eszközök köre kibővül az állami készfizető kezesség mellett kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MFB és az EXIM kötvényeiből is vehet a mai naptól a jegybank, a részletekről magát az MNB-t kérdeztük. A jegybank válasza szerint a forrásköltségek csökkenése a két bank által finanszírozott vállalatok számára elérhető kamatszintet is érdemben csökkentheti.
Pozitívan vagy negatívan fog hatni a lakáshitelek hazai piacára, ha Orbán Viktor miniszterelnök tegnap esti bejelentésének megfelelően átmenetileg, 2022-ig visszavezeti a kormány az új lakások 5%-os áfáját? A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.
A JP Morgan 5 éves 30 milliárd dolláros programot hirdetett, amely a bank szerint segít felszámolni a rendszerszintű rasszizmust az Egyesült Államokban – írja a CNBC.
A törlesztési moratórium, a likviditási célú hitelprogramok és más likviditástámogató intézkedések hatékonyságára világít rá az a felmérés, amelyet az ifo gazdaságkutató intézet végzett el, ugyanis arra jutottak, hogy a kis- és középvállalatoknak nyújtott likviditási támogatás a gazdasági helyreállítás legjobb eszköze. A Portfolio Hitelezés 2020 konferenciáján a jórészt banki közönség a törlesztési moratóriumot jelölte meg az eddigi legjobban sikerült válságkezelő eszköznek.
Az elmúlt három hónapban több mint ezer vállalkozás 120 milliárd forintot meghaladó hitelkérelmet nyújtott be a Mikro- és Kisvállalkozások Technológiai Korszerűsítése Célú Hitelprogram forrásaira az MFB Pontokon – közölte a fejlesztési bank. Mivel a program készletbeszerzésre és a működési költségek biztostására a legnépszerűbb, a „B” hitelcél teljes keretösszegét lefedik a benyújtott kérelmek, ezért szeptember 26-tól az MFB Pontok nem fogadnak be új hiteligénylést erre a hitelcélra vonatkozóan. A beruházási, fejlesztési hitelcélokra igényelhető „A” jelzésű termékváltozat továbbra is elérhető marad – közölték.