Tovább szigorítottak a bankok a lakossági- és a vállalati hitelfeltételeken 2022 utolsó negyedévében, és ez az idei első félévben is folytatódhat. Szinte minden banknál érzékelték a lakossági hitelek iránti kereslet visszaesését, és egy részük további csökkenésre számít az MNB csütörtökön megjelent Hitelezési felmérése szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist február 1-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy nemcsak a lakossági hitelezés kezdett tavaly visszaesni Magyarországon, hanem a betétállomány is apadni kezdett. A friss adatokat Palkó Istvánnal, a Portfolió vezető pénzügyi elemzőjével tekintettük át. Az adás folytatásában Gautam Adani indai üzletember botrányával foglalkoztunk, amelyet a Hindenburg Research gazdasági elemző cég robbantott ki. A hatalmas cégbirodalom tőzsdei manipulációra épülő bűncselekményeket követhetett el és a hatóságok érintettségét is vizsgálják. Erről Nagy Viktor, a Portfolio részvénydíviziójának vezető elemzője beszélt adásunkban.
A mai nappal elindult a 700 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – hívta fel a figyelmet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A lefordulás éve volt 2022 a magyar hitelpiacon és a betéteknél is: megkezdődött a lakossági hitelkihelyezések és a betétállományok egyöntetű visszaesése. A vállalati hitelpiacot még megtartották az állami programok és az olcsóbb devizahitelek, de itt is törékeny a helyzet. Az MNB friss adatai szerint a leglátványosabb visszaesés a lakáshiteleké: decemberre egy év alatt 61%-kal, a 2016-osnak megfelelő szintre estek vissza a hitelfelvételek. A tavalyi második félév jelenségei dominálhatnak idén is, így gyászosnak ígérkezik a 2023-as év a bankoknál, különösen a lakossági oldalon. Május 4-én lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, már most érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Ahogy 2022 végére már egyértelműen kiderülhetett mindenki számára, a kormány "kezelésbe vette" a bankok után a biztosítási szektort is. Az egyes biztosítástípusok szabályozása is változni fog, ennek első felvonásaként most megjelentek a lakásbiztosítási verseny fokozására vonatkozó elképzelések, szám szerint négy. A témáról részletesen is szó lesz a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján az illetékes miniszteri biztos és a jegybank szakértőjének a részvételével, érdemes lesz eljönni.
Az elemzők által vártat ismét jelentősen meghaladó, 826 millió eurós negyedik negyedéves eredményről számolt be az osztrák Raiffeisen Bank International. A tavalyi év egészére összehozott 3,6 milliárd eurós nyereség 56%-a, csaknem 2,1 milliárd euró az orosz leánybanktól származott, és 5%-át hozta a magyar leánybank 183 millió euróval, vagyis durván 70 milliárd forinttal. A menedzsment részvényeként legfeljebb 0,8 eurócentes osztalékot fog javasolni, és sikerült előbbre jutniuk az orosz leánybank sorsát illetően is, amelynek a nyeresége a háború következményei miatt egyelőre nem felhasználható.
Pénteken 11 órakor közzétette az MNB a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) aktuális értékeit, amelyekhez a februári fordulónappal rendelkező változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát igazítaniuk kell a bankoknak. Pontosabban csak kellene, ha nem élne még most is a június 30-áig meghosszabbított kamatstop. Megnéztük tehát, hogy állnak most a törlesztőrészletek, és mi történne velük, ha hirtelen kivezetné a kormány a kamatstop intézkedést, amely egy év alatt közel 200 milliárd forintjába kerül a bankszektornak. Azt találtuk, hogy a tipikus törlesztőrészlet nagyjából a másfélszeresére ugrana, de nagyban függ a mérték a hitel hátralévő futamidejétől.
Pozitív figyelőlistára helyezte az S&P Global Ratings a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank Nyrt. forint jelzáloglevél kibocsátási programját, és az ennek keretében kibocsátott jelzáloglevelek jelenleg is befektetésre ajánlott kategóriába tartozó „BBB” minősítését.
Az Európai Unió bankjai csaknem egyharmadával növelhetnék hitelezésüket, ha az európai szabályozó hatóságok ugyanúgy alkalmaznák a tőkekövetelményeket, mint amerikai társaik.
Enyhülőben van az energiapiaci nyomás a magyar cégeken, a tevékenységük finanszírozására azonban jóval drágább piaci hitelek állnak rendelkezésre, mint akár csak egy-két évvel ezelőtt. Csak idén 300 milliárd forintnyi olyan hitel jár le a magyar cégeknél, amelyeket a járvány elején elindított jegybanki NHP Hajrában vettek fel a cégek legfeljebb 2,5%-os kamat mellett. Sok más hitelcél mellett ezek refinanszírozását is segíti az EXIM február 1-jén elinduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja, amely nem csak iparcégek és nem is csak exportőrök számára érhető el, jórészt a kereskedelmi bankokon keresztül. A program részleteiről egy mai sajtóeseményen volt szó, amelyen elhangzott: a forinthitelt felvevő kisebb cégek számára továbbra is a Széchenyi Kártya Program lesz a legkedvezőbb megoldás.
Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) szerdán arra figyelmeztetett, hogy az európai kereskedelmiingatlan-szektor esetleges meredek visszaeséséből eredő piaci stressz rendszerszintű kockázattá válhat a bankok számára, ami magasabb tőkeszükségletet eredményezhet – írja a Reuters.
Egy évtized leforgása alatt a felére, 1600-ra csökkent a Magyarországon működő hitelintézeti fiókok száma. Az utolsó nagy fiókbezárási hullám tavaly lezajlott, eközben a nagybankok dolgozói létszáma nőtt, a szektor egészéé viszont csökkent. Az ATM-ek száma tavaly nem változott jelentősen, idén azonban nagy robbanás várható ebben az MNB új rendelete miatt. 2022 végi fiókszámukról, létszámukról és ATM-hálózatukról kérdeztük a legnagyobb kereskedelmi banki szereplőket.
Februártól 700 milliárd forintos hitelkerettel elindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a hazai vállalatok számára - jelentette be ma a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az EXIM most elárult néhány részletet is a programról, amellyel Kisgergely Kornél vezérigazgató (címlapképünkön) szerint a teljes hazai vállalati szektor működését támogatni tudják.
Februártól 700 milliárd forintos hitelkerettel elindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a hazai vállalatok számára - jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Nemcsak exportra, hanem valamennyi hitelcélra felhasználható forint- és euróalapú hitelt nyújt a program, minden hitelfelvétel mögött az Eximbank által biztosított forrás áll majd. A forinthitelek legfeljebb jellemzően 6%-os, az euróhitelek legfeljebb 3,5%-os kamattal lesznek elérhetők, és nagy szerepük lehet a 2013-tól felvett, az idei évtől lejáró NHP-s hitelek refinanszírozásában.
Őrült keresletet hozott a tavalyi év a mikro-, kis- és középvállalkozások részéről az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program iránt, amely a magas kamatkörnyezetben egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalati hitelezésben. Idén Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik a program döntően fix 5%-os kamat mellett, a részletekről Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A hitelpiaci kilátások mellett inflációs várakozásairól és az árstop kivezetésével kapcsolatban is kérdeztük a szakembert.
A tavalyi 1200-1300 milliárd forint után idén csak 600-700 milliárd forint lakáshitelt vehet fel a magyar lakosság – vetíti előre Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Ha egy hitelpiac hirtelen a felére csökken, akkor az értékesítők számára alternatív jövedelemforrást és feladatokat kell találni, az Ersténél már dolgoznak ezen. Nagy eltérés a 2008-as pénzügyi válsághoz képest, hogy most nem támaszkodhat a bankszektor a megtakarítások jelentős növekedésére, hiszen az infláció felemészti ezeket. E témák mellett a statisztikai alapú értékbecslés és a földhivatali digitalizáció szükségességéről, valamint az idei év négy nagy banki innovációs irányáról is beszélgettünk az interjúban.
Ha rövid időre is, de fellélegezhetnek a fogyasztóbarát minősítésre pályázó kereskedelmi bankok: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég frissített kiírása szerint nem idéntől, hanem csak 2024. január 1-jétől kell ügyfeleiknek a „faltól-falig” online bonyolítható jelzáloghiteligénylés lehetőségét biztosítaniuk. Hogy az egyéves haladék mennyire nyugtatja meg a szektor szereplőit, egyelőre nem tudni, mindenesetre érdemes közelebbről is megnézni, mit jelent pontosan a hiteligénylés teljes digitalizációja. Nemcsak a bankok, hanem az ügyfelek kedvéért is.
Vágtató infláció ide, energiaválság oda, semmi nem látszódik egyelőre a magyarok anyagi helyzetének romlásából a korábban BAR-listának, ma KHR-nek hívott központi hitelinformációs rendszer decemberi számain, mint ahogy a szeptemberi banki nemteljesítési statisztikákon sem. Sőt: utoljára 2008-ban, a pénzügyi válság legelején tartottak számon olyan kevés mulasztást a lakossági KHR-ben, mint 2022 legvégén. A bankok lakossági hiteleinek mindössze 1,5%-a számít 90 napon túl késedelmesnek, idén azonban nagyon nehéz lesz elkerülni a helyzet romlását.
A BÁV Zálog által készített kutatás szerint a magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. Nőtt azonban azok száma, akik rendelkeznek megtakarítással, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek.
A kamatok emelkedése és az anyagi bizonytalanság miatt egyre kevesebben mernek személyi kölcsönt felvenni Magyarországon, pedig a várható törlesztőrészlet sokkal kisebb mértékben emelkedett az új ajánlatokban, mint a lakáshitelek esetében. Bemutatjuk, melyek most a bankok legjobb ajánlatai, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az exit poll adatok szerint legalábbis.
A hatóságok megjelölték.
Az új elnöknek ugyanis egyáltalán nem tetszik a lépés.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
