Becslések szerint éves szinten világszerte közel 7 ezer milliárd forintnyi kárt okoztak tavaly az online bankkártyás fizetési visszaélések. A hazai internetes fizetési piacon aktív Barion a problémára válaszul bevezette a szintén magyar SEON megoldását, mely a kártyás csalások több mint 80%-át előre jelzi az online kereskedők számára, így a visszaélések nagy része megelőzhető.
Manapság már szinte minden adatunkat "felhőben" tároljuk, így nem meglepő, hogy az elmúlt években gombamód megszaporodtak az internetes adatlopások, aminek kapcsán most a Visual Capitalist csapata készített egy interaktív ábrát, amin az utóbbi évek legnagyobb adatlopásait láthatjuk.
A Kmart kiskereskedelmi áruházlánc - Amerika egyik legnagyobbja - elismerte, hogy ellopták a vásárlóik bankkártya adatait. Három éven belül másodszor történik meg ez a Kmarttal.
Egy évük van a cégeknek arra, hogy felkészüljenek a GDPR-ra: az új uniós adatvédelmi rendelet 2018. május 25-én lép hatályba. Az új szabályozás azzal a céllal jött létre, hogy egységes adatvédelmi keretet biztosítson az Európai Unió összes tagállamában. A GDPR előírásainak teljesítésében kulcsfontosságú technológia lehet a titkosítás.
A világot letaroló Wannacry zsarolóvírus után egy újabb rosszindulatú szoftver bukkant fel, amely szintén az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) lopott eszközökkel működik, és csendben fertőzi a gépeket.
A hackercsoport, amely múlt hétvégén a világra szabadította a WannaCry zsarolóvírust, egészen pontosan az, amelyik az eszközt ingyenesen közzétette a neten, most egy új, havidíjas szolgáltatást jelentett be. Ami igazán nyugtalanító a blogposztban megjelent információk között, hogy állításuk szerint a SWIFT nemzetközi bankrendszerhez hozzáférést nyújtó szolgáltatóktól és jegybankoktól lopott kényes adatokat is közzétesznek majd. Emellett az orosz, kínai, iráni és észak-koreai rakéta- és atomprogram lopott adatait, és egy sor új sérülékenységet publikálnak az üzenet szerint.
Annak ellenére, hogy 200 ezer számítógépet fertőztek meg a "WannaCry" zsarolóvírussal és globális informatikai pánikot indítottak útjára a ransomware kitalálói, eddig mindössze 50 ezer dollárt (azaz kb. 14 millió forintot) kerestek a találmányukkal a hackerek.
Ma újabb bő 1%-kal új történelmi csúcsra, 156 dollárig kapaszkodott az Apple árfolyama, ami történelmi csúcs közelében tartja a Nasdaq-ot, míg a Dow Jones és az S&P minimális csökkenést mutat. Ebben szerepe lehet az amerikai elnök körül dúló botrány miatti óvatosságnak, illetve annak is, hogy az Európán és Ázsián átsöprő hackertámadás nyomán péntek este már az amerikai vállalatokat is figyelmeztették egy nemzetközi támadás veszélyeire. A hírek szerint több, mint 70 ország intézményeinél tapasztaltak összesen több tízezer támadást, amelyek közül a legtöbb jelen állás szerint Oroszországot érte.
Kínai hackerek másfél éven keresztül olyan adatokat loptak el több Wall Street-i ügyvédi irodától, amelyeket bennfentes kereskedésre felhasználva 4 millió dolláros profitra tettek szert. A manhattani kerületi ügyész 8,9 millió dolláros bírságot szabott ki az elkövetőkre.
Az egyik legnagyobb európai telekomszolgáltató meghackelésével bankszámlákat tudtak megcsapolni ismeretlen csalók Németországban. Az ügyben a legijesztőbb az, hogy mindezt egy legalább 3 éve ismert sérülékenységet kihasználva tették, ráadásul nem csak a most érintett O2 telekomcégnél jelenthet ez problémát.
Számítógépes támadás érte Emmanuel Macron francia elnökjelölt kampánycsapatát, amelynek eredményeként a belső levelezésből több ezer e-mail vált nyilvánosan elérhetővé az interneten - közölte péntek éjjel Macron mozgalma.
Egy, az interneten terjedő adathalász (phishing) levélben ismeretlenek az OTP Bankra hivatkozva próbálnak meg személyes internetbelépéshez szükséges adatokat kicsalni ügyfeleinktől - olvasható az OTP honlapján. Az OTP egyik számlacsomagjához, a Simple-höz tartozó netbanki felület nyitóoldala az OTP tájékoztatása szerint csak a Chrome 58 verziójával nem elérhető, és ennek nincs köze a támadáshoz.
Egy online gyorskölcsönöket kínáló brit hitelintézet közel 270 ezer ügyfelének banki adatait lophatták el hackerek - írja a Financial Times.
Minden idők egyik legnagyobb szabású online bakrablását göngyölítette fel a Kaspersky biztonságtechnikai cég. Az eset még tavaly októberben történt Brazíliában, a tettesek azóta sincsenek meg, és azt sem tudni, pontosan mihez sikerült hozzáférniük a támadóknak. Az eset annyiban különleges, hogy a hekkerek nem betörtek a bank rendszerébe, hanem úgy, ahogy van, ellopták az egészet. Pontosabban építettek egy álbankot, és az ügyfeleket odaterelték az igazi helyett - írja az Index.
A nigériai csalók számítógépes kártevőket használnak arra, hogy bejussanak az áldozatok - döntően kis-és középvállalkozások - informatikai rendszerébe, és csalással hozzáférjenek a kifizetésekhez. Jelenleg Magyarországon még csak tucatnyi a fertőzött cégek száma, de mivel a nigériai hatóságokat nehéz rábírni az együttműködésre, ez a jövedelmező csalás várhatóan tovább szedi áldozatait. A Sophos szerint a külföldi vállalatokhoz hasonlóan, a magyaroknál is 700.000 és 20.000.000 Forint között mozoghat az egyes eltérített számlák összege.
Kártyás csalásokról talán már mindenki hallott, de szerencsére Magyarországon kevesen vannak, akik át is élnek egy ilyet. Európában ugyanis élen jár Magyarország a kártyás csalások visszaszorítása területén, a kártyás forgalomra vetítve nagyon alacsony a visszaélések száma és értéke is. Olvasónk ugyanakkor egy érdekes online kártyás csalási esetről számolt be, amely már 2011 óta szedi áldozatait világszerte, mégsem sikerült még teljesen felszámolni. Fontos leszögezni azt is, hogy a bankok az esetek nagy részében - például ennél a konkrét példánál is - teljesen kártalanítják az ügyfelet.
Közel 1,4 milliárd felhasználó -mail címei, és sok esetben a hozzá tartozó igazi név, ip-cím és egyéb adatok szivárogtak ki a világ egyik legnagyobb spamtársaságától - írja a computerworld.
A legveszélyesebb hackerek, hackercsoportok nemcsak dollár milliókat loptak el gyanútlan áldozataiktól az interneten keresztül, hanem masszív tömegek felhasználói adataihoz is hozzáférhetnek, nem is beszélve arról, hogy bármikor, bárkit megfigyelhetnek. A legjobb felszereléssel rendelkező hackercsoportok mögött ráadásul többnyire komplett országok állnak, de találkozhatunk pár olyan magányos farkassal is, aki egy állami szervezetet is felül tud múlni. Bemutatjuk a világ jelenleg ismert, tíz legveszélyesebb hackerét, aki a mai napig fenyegeti az internet világát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Valerij Zaluzsnij szerint a technológia sokkolta a katonákat.
Még nem késő visszafordulni.
A németek szerint nagyon, nagyon le vagyunk maradva.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
