A rezsiemelés első teljes évének látványosra sikeredtek az eredményei Magyarországon, amit a legjobban talán úgy lehet összefoglalni: ha érzi a lakosság a pénztárcáján keresztül a túlfogyasztás következményeit, akkor igenis spórol, aki csak tud. Márpedig nagyon sokan tudtak, azaz ha a piaci árakra kap valamilyen szignált a lakosság, akkor az igenis jócskán hat a fogyasztásra. Látványos, ritkán látható ábrákat mutatunk ennek bemutatására.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek - mondta el az Agrárszektornak Bige László elnök-vezérigazgató. A vállalat tulajdonosa laptársunknak úgy fogalmazott a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja.
Aláírta az államfő és pénteken ki is hirdették azt az új törvényt Bulgáriában, amely nagyon magas, 10,2 eurós „energia-hozzájárulást” vezet be az orosz vezetékes földgáz importjára és tranzitjára, illetve regisztrációra kötelezi a bolgár tranzitcéget. Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország Bulgárián, azaz a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimportja kapcsán – a vezetéket korábban a magyar gazdaság ütőerének nevezte Orbán Viktor kormányfő. A helyzet komolyságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi moszkvai nyilatkozata is megerősítette, aki, bírálva a lépést, azt is kilátásba helyezte, hogy leáll Magyarország Bulgárián keresztül történő gázvásárlása. A Portfolio több mint fél tucat hazai és külföldi gázpiaci szakértővel beszélt az elmúlt napokban: a szcenáriók „a minden zavartalanul folytatódik” forgatókönyvtől az orosz gázszállítás teljes leállásáig terjednek.
Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak.
Többek között Belgium, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia is a tervezett európai uniós gázársapka jelentős csökkentését szorgalmazza – írja a Reuters.
Lezárult az Európai Uniós állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, ahol elsősorban az energetikai kérdések voltak a figyelem középpontjában. Az uniós vezetők több új intézkedést hirdettek ki annak érdekében, hogy kezelni tudják a kontinens energiaválságát.
Annak ellenére, hogy a pénteki 340 eurós csúcsáról már közel 20 százalékot szakadt a szeptemberi gázár hétfőn a holland gáztőzsdén, először lépte át az 1000 eurós megawattóránkénti árszintet a 2023-as határidős áramár Németországban. A mostani emelkedéssel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy inkább technikai okok és a pánik állnak az ármozgás hátterében, miután az Északi Áramlat 1 gázvezeték szerdától történő, tartós leállásától félnek a befektetők, valamint Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta vasárnap, hogy az Európai Unió "válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról", és vezessen be ársapkát az áramdíjakra.
2008 és 2020 után az idei év újra vízválasztó lehet a cégek számára, bár a visszaesés egyelőre nem olyan erőteljes, mint 2 évvel ezelőtt. A várakozásokat illetően viszont tartós csökkenés figyelhető meg. Emögött négy kihívás bújik meg, amelyek kezeléséhez már nem elég digitalizálni vagy korszerűsíteni, hanem olyan alapvető folyamatokat kell újragondolni, mint az energiafelhasználás, az ellátási láncok menedzsmentje és a gyártási technológiák beszerzése és implementálása. Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője mutatták be, hogy mire számíthat a hazai nagyvállalati szektor az új típusú válságban.
Továbbra is valószínűtlen, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, viszont ebben az esetben az Egyesült Államok olyan drasztikus válaszlépéseket foganatosítana, amelyek a globális gazdaságra, különösen Európára is hatással lehetnek – írják legújabb tanulmányukban a Danske Bank elemzői. A legnagyobb dán pénzintézet munkatársai szerint egy nyílt orosz támadás esetén elkezdenék zsákolni a befektetők a menekülőeszközöket, leértékelődne a rubel és súlyos fennakadások jöhetnek a gázellátásban. Még az is elképzelhető szerintük, hogy Oroszországot leválasztják a SWIFT nemzetközi banki üzenetküldő rendszerről, amely példátlan lépés lenne egy globális nagyhatalommal szemben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban interjút adott az amerikai CNBC gazdasági portál egyik riporterének, Hadley Gamblenek, közben pedig elejtett egy olyan megjegyzést, melyet Amerika több sajtóterméke is hevesen kritizálni kezdett annak szexista mivolta miatt.
Lássuk a legnagyobb visszhangot kapott művészeti témájú pereket!
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Azonnali hatállyal megtiltották az OMR OIL LLC befektetésgyűjtését.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?