A stockholmi Techarena technológiai konferencián a Google és a Meta közpolitikai vezetői nyíltan bírálták az EU szigorú szabályozási megközelítését a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén.
Chris Yiu, a Meta közpolitikai igazgatója szerint széles körű egyetértés van abban, hogy az európai technológiai szabályozás problémás: néha túl széttagolt, mint a GDPR esetében, máskor pedig túl messzire megy, mint az AI törvénynél. Ennek eredményeként a termékek bevezetése késlekedik vagy gyengébbek lesznek, ami az európai állampolgárok és fogyasztók kárára válik.
A Meta a nemrég piacra dobott Ray-Ban márkájú okosszemüvegének példáján keresztül szemléltette a problémát, amelynek AI-alapú fordítási és képleírási funkcióit csak késéssel tudták bevezetni Európában a komplex szabályozási rendszer miatt. A vállalat korábban már jelezte aggályait az AI törvénnyel kapcsolatban, kiemelve annak kiszámíthatatlan végrehajtását.
Dorothy Chou, a Google DeepMind közpolitikai vezetője rámutatott, hogy az EU AI törvényét még a ChatGPT megjelenése előtt dolgozták ki, ami jól példázza a szabályozás és a technológiai fejlődés közötti időbeli eltérés problémáját.
A technológiai óriások mellett európai kockázati tőkebefektetők is kritizálták a túlzott szabályozást. Antoine Moyroud, a Lightspeed Venture Partners partnere szerint míg az USA olyan kezdeményezéseket indít, mint az 500 milliárd dolláros Stargate beruházási projekt, addig Európa túlságosan a szabályozásra fókuszál.
A helyzet megoldására tavaly technológiai vállalatok egy új kezdeményezést javasoltak, amely alternatív jogi keretrendszert kínálna a tagállamok saját nemzeti szabályai mellett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
