Azzal párhuzamosan, hogy Németh Szilárd rezsibiztos bejelentett pár számot a rezsicsökkentési rendszer átalakításáról az InfoRádióban, megjelent a Magyar Közlönyben három rendelet, amelyek a részletszabályokat rögzítik.
Miután kiszivárgott, hogy az oroszok holnaptól újra elkezdenek gázt szállítani az Északi Áramlat-1 gázvezetéken Németországba, ma délután a tényleges gázvolumen adatok is megjelentek, ami nagyon jó hír, mert azt bizonyítja, hogy valóban újraindul holnap reggel 6 órától a gázszállítás. Mindezekkel párhuzamosan Vlagyimir Putyin orosz elnök rögtön hűtötte a gázpiaci kedélyeket, mert arra célzott, hogy akár teljesen le is állhatnak újra ezen a fontos útvonalon az orosz gázszállítások.
Az orosz államháztartás helyzete romlik, komoly hiány kezd kibontakozni a büdzsében – egyebek mellett erről beszélt Zsoldos Ákos, lapunk makroelemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az energiaügyi operatív törzsnek vasárnap este volt egy második ülése is, amelyen „számtalan kérdést azonosítottunk, úgyhogy továbbra is megy a finomhangolás és az elemzések, de én azt gondolom, hogy a közeljövőben várható az, hogy a teljes csomag össze fog állni és a kormány meg tudja hozni a szükséges döntéseket” – jelezte a HírTV hétfő esti adásában Steiner Attila.
Jelenleg is folyamatban van a héten ismertetett új rezsicsökkentési szabályok részleteinek kidolgozása. Egy valami azonban már eldőlt: a jövőben biztosan nagyobb szerepet kap az áram és a gáz esetében a piaci ár, valamint a forint árfolyama. Megmutatjuk, hogy jelenleg miért is olyan ijesztő ez az árszint.
Ez az utolsó európai nyár, mielőtt beköszönt az orosz tél, ami évekig tartó szenvedést hozhat magas élelmiszer- és üzemanyagárakkal, egyre szegényebb, éhesebb és fázósabb szavazókkal, ami komoly nyomást fejthet ki az európai politikai döntéshozókra, hogy milyen utat járjanak Ukrajna támogatása terén – vázolta egészen drámai összefoglalójában a tétek nagyságát a Politico. A cikk azt üzeni, hogy évekig tartó komoly szenvedés vár Európára, amely során alig lesz olyan ember, akinek ne kellene valamit változtatnia az életmódján, például úgy, hogy visszafogja az utazásait, takarékosabban étkezik és a termosztát feltekerése helyett inkább egy plusz pulóvert vesz fel.
Egy új korszakba léptünk február 24-én, amikor megtámadta Oroszország Ukrajnát és emiatt minden megkérdőjeleződött, amihez eddig hozzászoktunk – hangsúlyozta szombat esti Facebook-posztjában Orbán Viktor és a hétpontos energetikai intézkedéscsomag között újra rögzítette a miniszterelnök, hogy „akik az átlagnál több energiát fogyasztanak, a többletre piaci árat kell fizetniük”. Ezzel gyakorlatilag újra azt üzente a szerdai kormányzati bejelentés és a péntek reggeli rádióinterjúja után, hogy az elégedetlenség ellenére kitart a kormány amellett, hogy hozzá kell nyúlni a rezsicsökkentéshez és az átlagnál többet fogyasztókra ki fogja vetni a kormány a piaci árakat.
A háztartások fele megugrott gáz- és villanyszámlát fizethet jövő hónaptól – osztotta meg az RTL Híradóval Holoda Attila, korábbi energetikai helyettes államtitkár. Azt mondja, torzít a kormány számítása az átlagfogyasztásról, ameddig augusztustól a kedvezményes, rezsicsökkentett árat biztosítják. Orbán Viktor miniszterelnök reggel az állami rádióban arról beszélt, hogy a családok 75 százalékát nem érinti a korlátozás, mert az átlagosnál kevesebb energiát használnak.
Jelentősen nőhet a közös költség a házközponti fűtésű társasházakban, miután házközponti fűtés esetén az egész társasház egyetlen fogyasztási helynek számít - derül ki az RTL híradóból. Egy konkrét óbudai társasháznál például emiatt 6,6 millió forint helyett nagyjából nyolcszorosára, 53 millió forintra emelkedhet a társasház gázszámlája, amit a lakóközösségnek kellene kigazdálkodnia.
A beérkező új információk és feltételezések alapján már meg lehet becsülni, hogy a kormány által szerdán bejelentett rezsicsökkentés csökkentése konkrétan milyen hatással jár a lakossági fogyasztókra. Kiderült ugyanis, hogy az államnak sietősen szüksége lesz már idén a plusz pénzekre és megközelítően az is tudható, hogy hány ember lesz érintett az átlag feletti fogyasztással. Leegyszerűsítő számításaink azt mutatják, hogy 2023-ban egy háztartásnál átlagosan éves szinten körülbelül 478 és 785 ezer forint között lehet a plusz teher mértéke, amit az előző év átlagfogyasztása feletti fogyasztása miatt fizet.
A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsorban a rezsicsökkentés részleges eltörlésével foglalkoztunk, ugyanis Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a kormányinfón bejelentette: az átlag fölötti fogyasztásra mostantól nem él a rezsicsökkentés, így a fogyasztás ezen részéért mostantól piaci árat kell fizetni. A témával kapcsolatban Weinhardt Attila, a Portfolio makroelemzője volt a Checklist vendége, akivel arról is beszéltünk, hogy az intézkedés mekkora plusz terhet ró a lakosságra. Az adás második részében is a rezsicsökkentéssel foglalkoztunk, az adás vendége volt Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa, akivel arról a körülményről beszéltünk, mely szerint a távhővel fűtők kimaradnak a rezsicsökkentés felhígításából.
A tegnapi válság kormányülést követően eldőlt: a kormány részben feladja a rezsicsökkentés rendszerét, és részben ráereszti a lakosságra az energia piaci árát. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek a rezsiszámlák csökkentésében, az ezt támogató spórolásban, illetve bemutatjuk azokat a kalkulátorokat, amelyek segíthetnek felmérni helyzetünket. Mutatjuk azt is, milyen lehetőségeink vannak akkor, amennyiben nem tudjuk fizetni a rezsiszámlákat, emellett elolvashatja a rezsiszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályait.
Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet lesz kénytelen fizetni a megszokott számlaértéknél a többletfogyasztásra – derült ki a mai kormányzati bejelentésből és a Portfolio számításaiból. Az áram esetén pedig az, aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál többet fogyaszt, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján ezen átlagfogyasztás feletti részre. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. Emellett azon is sok múlik, hogy ki mennyire lesz képes mérsékelni a saját fogyasztását a sokkszerű rezsiköltség emelkedés mellett.
A Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány módosítja a rezsicsökkentés rendszerét. Az átlagfogyasztás mértékéig jár csak a csökkentett ár a lakosoknak, e felett a piaci árat kell fizetniük.
Amellett, hogy ma elrendelte az energia veszélyhelyzeti kategóriát a kormány, rendkívüli jelentőségű döntést hozott a lakossági rezsicsökkentés kapcsán, ami a lakosság egynegyedének komoly fájdalmat fog jelenteni. Az éves átlagos áram- és gázfogyasztás feletti részt ugyanis a mindenkori piaci ár mellett kell kifizetniük augusztus elseje után.
A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Ezzel egyidőben Orbán Viktor Facebook-oldalán is megjelent egy fotó a mai tanácskozásról azzal az üzenettel, hogy "Energia-veszélyhelyzet Európában!".
Az energiaellátás bizonytalanságai, a megemelkedett energiaárak és az infláció veszélyezteti az európai gazdaságok rendes működését, az energiatárolók feltöltése ezért kulcskérdés lesz a következő hónapokban - jelentette ki a magyar pénzügyminiszter Brüsszelben kedden.
A forint csütörtöki óriási - napon belüli - fordulata és a pénteki erősebb szinteken hullámzása után most nyilván az áll a befektetők fókuszában, hogy merre tovább. Ennek kapcsán szedtünk most össze néhány támpontot.
A recessziós félelmek felerősödése, az európai energiakrízis, és az elszabaduló gázár voltak azok a tényezők, amelyek alapjaiban borították fel a héten a forint piacát. Egy ilyen helyzetben ugyanis a - magyarspecifikus okok miatt - sérülékeny gazdaságot és így a forintot azonnal megtalálják a befektetők - értékelték a héten látott turbulens piaci folyamatokat a Portfolio-nak a makrogazdasági elemzők, akik szerint a jegybank megpróbálja megvédeni a forintot, de önmagában már nem képes erre. Végül a kormány is belátta, hogy az MNB már nem tud egymaga csodát tenni, ezért lépett. A közgazdászok egyetértettek abban is, hogy a kormány részéről ennél azonban többre lesz szükség és itt már politikailag érzékeny kérdéseket kell elővennie a gazdaságpolitikának: az árstop-szabályozások ugyanis fenntarthatatlanok és csapdahelyzetet eredményeznek, és közben a parlamenti tárgyalás alatt álló 2023-as költségvetés már kvázi semmisnek mondható. Annyit változott pár hét alatt ugyanis a makrokörnyezet.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Szorosan kordinál az energiaügyi és a külügyi tárca.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
