Az ország felkészült a téli fűtési időszakra, a gáztárolók töltöttsége alapján biztosítottak a gazdaság és a háztartások működtetéséhez szükséges energiahordozók – jelentette ki Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
Az Északi Áramlat 2, majd később az Északi Áramlat 1 vezetéken érzékelt szivárgások következtében egészen a 212 eurós szintekig emelkedett a gáz ára a hét első felében, a kezdeti pánik mérséklődését követően azonban ma már csökkenésben van a gázár. A szivárgások mögött a NATO és az EU orosz szabotázsakciót sejtenek, amelyre a döntéshozók ígéretük szerint egységes választ fognak adni.
A Bloomberg elemzői szerint Európa egyre hevesebb cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő is lesz az LNG az oroszországi szállítások ellensúlyozására. Az elemzés szerint azonban létezik olyan kedvezőtlen szcenárió, hogy egy hideg észak-ázsiai tél miatt rengeteg LNG-kapacitás fog a kontinensre jutni elsősorban Japán keresletének kielégítésére, ez a forgatókönyv pedig valószínűleg fokozott árversenyt és a gázárak emelkedését eredményezheti. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg hogyan alakulnak az EU-s gáztároló-kapacitások, illetve a fogyasztásarányos töltöttségeket is megnézzük.
A Volkswagen vizsgálja, hogyan tudná biztosítani termelését az Oroszországból érkező földgáz jelentős mértékű hiánya esetén – írta meg a Bloomberg. Európa legnagyobb autógyártója számol a globális gyártóhálózatán belüli átcsoportosítással is, mint lehetséges megoldással. Egy ilyen forgatókönyv akár negatív hatással is lehet a Kelet-Európában található gyárak működésére középtávon, amennyiben a gázhiány az idei télnél tovább tart majd.
„Ezt a telet már tényleg meg tudjuk csinálni orosz gáz nélkül, ami óriási eredmény, amit az Európai Bizottság össze tudott hozni” az elmúlt hónapok erőfeszítése nyomán – jelentette ki a 60. Közgazdász-vándorgyűlés uniós útkeresésről szóló pénteki panelbeszélgetésében Csermely Ágnes. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elemzési és modellezési főosztályvezetője hozzátette: abban, hogy a jövő telet is ki tudja-e húzni Európa orosz gáz nélkül, „még sok lukat látok” infrastrukturális okok miatt, mert a tartós orosz gázhiány olyan fejlesztéseket tenne szükségessé, amelyek ellentétben állhatnak a 2050-es klímacélokkal, illetve a gázfelhasználás visszaszorításával kapcsolatos stratégiai céllal. A panelbeszélgetésben egyéb komplex témák is szóba kerültek, mint az uniós tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció gördülékenysége, illetve az Európai Központi Bank cselekvési szabadsága is.
A Volkswagen a következő 5-6 hónapban képes lesz fenntartani a termelést, ha Németország továbbra is feltölti gáztartalékait, de az emelkedő energiaárak és az ellátási hálózatok instabilitása kockázatot jelent a globális termelésre – számol be a hírről a Reuters egy vezető beosztású személyre hivatkozva.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
Miután a német gazdasági miniszter vasárnap már jelezte a hírt, hogy a vártnál gyorsabban telnek a németországi gáztárolók, hétfőn ráerősített erre a német hálózati ügynökség elnöke. Ez elsőre örvendetes hírnek tűnik, és a gázárak mai esésében is szerepe van, de közben azzal is összefügg, hogy az egyébként elképesztően magas energiaárak mellett egyre több háztartás és cég fogja vissza a fogyasztását, így több gáz jut a tárolókba, azaz a hír valójában a kialakulóban lévő német recesszió egyik indikátora is.
Annak ellenére, hogy a pénteki 340 eurós csúcsáról már közel 20 százalékot szakadt a szeptemberi gázár hétfőn a holland gáztőzsdén, először lépte át az 1000 eurós megawattóránkénti árszintet a 2023-as határidős áramár Németországban. A mostani emelkedéssel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy inkább technikai okok és a pánik állnak az ármozgás hátterében, miután az Északi Áramlat 1 gázvezeték szerdától történő, tartós leállásától félnek a befektetők, valamint Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta vasárnap, hogy az Európai Unió "válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról", és vezessen be ársapkát az áramdíjakra.
Még akkor is csak 2,5 hónapra elegendő gáztartaléka lenne Németországnak, ha novemberre a mostani 78%-ról 95%-ra fel tudná tölteni a gáztárolóit, de utóbbi célt gyakorlatilag lehetetlen elérni, így a tél második felében a gázválság nagyrészt azon múlik, hogy az oroszok mennyi gázt küldenek Németországba – rajzolódik ki a Portfolio kalkulációiból és a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetőjének friss nyilatkozataiból. Sőt, Klaus Müller arra is figyelmeztet, hogy több évig tartó súlyos kihívások látszanak, azaz nem is a most következő tél lesz a leghúzósabb a gázpiacon.
Az augusztus 1-jei adatok szerint az öt magyarországi gáztárolóba 3,25 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami az összkapacitást tekintve 51,34 százalékos töltöttséget jelent.
A rezsicsökkentéssel is összefügg, hogy a magyar kormány gyorsan és bármi áron gázt szerezne Oroszországtól, a készletezéshez rendelkezésre álló keret alapján még a jelenlegi piaci árnál is jóval magasabb ár adódhat. Holoda Attila korábbi, energetikáért felelős helyettes államtitkár nyilatkozott a 24.hu-nak.
Csehország gáztárolói hétfőn már elérték a 80 százalékos telítettségi szintet - közölte Petr Fiala cseh kormányfő a Twitteren kedden reggel megjelent bejegyzésében.
Megállapodást írt alá hétfőn Csehország és Németország arról, hogy a földgázszállítások kiesése esetén kisegítik egymást. Az egyezményt Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, illetve Robert Habeck német ipari és klímavédelmi miniszter látta el kézjegyével Prágában.
Az európai föld alatti tárolók (UGS) gázkészlete megközelítette a 60 százalékot június végére, de a feltöltés mértéke lassult az előző hónapokhoz képest - áll a 26 ország 70 földgáz-infrastruktúrát (gázvezeték, gáztározó és cseppfolyósföldgáz-terminál) üzemeltető vállalatát képviselő Európai Földgáz-infrastruktúra Szövetség (GIE) jelentésében.
Az Európai Unió energiabiztonságának javítása érdekében az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az európai földgáztartalék biztosítását célzó rendeletet az ukrajnai háborúval összefüggésben.
Fontos az energiafelhasználás csökkentése, törekedni kell a megtakarításra, ugyanis nincs a világban elégséges mennyiségű gáz az orosz földgáz 100 százalékos helyettesítésére, amennyiben az ellátás teljes mértékben leáll - jelentette ki Kadri Simson energiaügyi biztos hétfőn Luxembourgban.
Oroszország a gázpiacon keresztül képes jelentős problémákat okozni Európának, ahol a gázcsapok elzárása esetén nem lenne annyi pénz Ukrajna segítésére, fegyverek szállítására. Egy akut gázpiaci krízisben esetleg még a szankciók egy részét is visszavonhatná az Európai Unió. Ez lenne az orosz vezetés feltételezett célja, ezért fokozzák a tétet a gazdasági háborúban is - mondta Weinhardt Attila, a Portfolio Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adásában, reagálva azokra az elemzői várakozásokra, melyek szerint Oroszország a nyár folyamán, júliusban vagy augusztusban leállíthatja a gázszállítást Európa felé.
Földgázhiány esetén üzemben maradnak azok a szénerőművek Csehországban, amelyeket máskülönben emissziós problémák miatt le kellene állítani - jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Prágában, a földgázellátással foglalkozó válságstáb ülése után.