Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Összesen négy új nukleáris reaktorra van szüksége Csehországnak a szénerőművek kiváltására, de addig is rövidebb távon további megújuló energiás kapacitásokat kell kiépíteni és gáztüzelésű erőművekre is szükség lesz – jelentette ki egy pénteki gazdaságpolitikai beszédében a cseh miniszterelnök.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
Közel kétéves mélypontra, 30 euró/MWh közelébe zuhant péntekre a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi havi szállítás ára, amiben több tényező mellett az orosz gázszállítási stratégia változása is szerepet játszhatott orosz költségvetési okok miatt. A gázárak mélybe zuhanása egyúttal új lendületet adhat a szén áramtermelésből való kiszorulásához is, mivel a gázerőművek egyre versenyképesebbek a szénerőművekkel szemben.
A tavaly október végétől elrendelt lakossági napelemes hálózati csatlakozási stop kapcsán „most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – mondta a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette, hogy még mintegy 100 ezer olyan háztartás van, amely az október végi jelentkezési határidőig jelezte a hálózati csatlakozási igényét, így tehát ők még tároló telepítése nélkül betáplálhatnak a hálózatba. Arra a kérdésre, hogy a 100 ezer háztartás után mikor engednek telepíteni új napelemeket, amelyek szintén betáplálhatnak a hálózatba, úgy reagált: „Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.”
Az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető, a hosszútávú magyar-orosz gázszerződés az "energiaellátás biztonságának záloga", és bár talán nem lesz a tavalyihoz hasonló kilengés a gáz árában idén, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet az ár – többek között ezeket mondta a Mandiner hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter az MTI összefoglalója szerint azt vázolta, hogy 2030-ra a korábban megcélzott 6 GW helyett akár 10-12 GW is lehet a Magyarországon beépített napelemes kapacitás és az új kapacitások hálózati csatlakoztatására hamarosan újra lesz lehetőség, akár még idén. A miniszter a Paks II. körüli bizonytalanságok kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány nem akarja leállítani a projektet, azaz nem akarja elkövetni szerinte azt a hibát, mint a finnek.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter után Orbán Viktor kormányfő is bejelentette a múlt héten azt, hogy három rugalmas gázerőművet épít az ország az áramtermelési kapacitások fokozása és a megújuló energiaforrások rugalmas kiszabályozási képességének növelése érdekében, hétfő reggel azt közölte az Energiaügyi Minisztérium, hogy elindítja az MVM Csoport a nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat.
Szinte teljesen leállt a hazai napelempark-kapacitás növekedése: januárban mindössze 20 MW-tal bővült a nagy naperőművek kapacitása, míg a háztartási méretű naperőművek piacának januári teljesítménye egyelőre nem ismert. A vizsgált időszakban a gázerőmű-kapacitás nagyobb mértékben nőtt, mint a nagy naperőműveké, amire legutóbb a napenergia-boom előtt, 2011-ben volt példa.
Nagy teljesítményű elektromos erőmű-turbinát küld Ukrajnába az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) - közölte kedden az USAID.
Miután a minap a közrádió adásában jelentette be Paks II. újabb 2 éves csúszását az új energiaügyi miniszter, most egy újabb fontos energiaügyi információt hintett el a Hír TV adásában Steiner Attila. A tárca energiaügyekért felelős államtitkára ugyanis gyakorlatilag azt mondta most először a nyilvánosság előtt, hogy a kormány új gázerőművek építését tervezi azért, hogy a tovább bővülő napelemes kapacitás rugalmas kiszabályozásának kérdését meg tudja oldani.
Az extrém energiapiaci környezet apropóján az Alteo befektetési kapcsolattartójával beszéltünk a nemrég kötött szerződésük körülményeiről: többek között a gázturbinás kiserőmű magyar energiarendszerben betöltött szerepéről és a projekt profitabilitásával kapcsolatban kérdeztük a szakembert, de a jövőbeli beruházási lehetőségekre is kitért Szécsi Balázs.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
Hosszas viták után ma az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy bizonyos feltételek mellett a gázt és a nukleáris energiát is minősítsék fenntartható energiafelhasználásnak az Európai Unióban. A fontos döntés az uniós taxonómia rendelet kiegészítését jelenti és azt célozza, hogy az állami és a magánszektor forrásainak bevonásával megvalósuljanak azok a szükséges beruházások, amelyek ahhoz kellenek, hogy a klímasemlegesség felé tartó energia átmenet komolyabb zavarok nélkül mehessen végbe.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
A hagyományos, tüzelőanyagot használó erőművek közül az üzemanyagköltség a gázerőműveknél a leginkább meghatározó költségelem, ezért az energiahordozó drágulása ezeket hozza a legrosszabb helyzetbe, míg a legkedvezőbb helyzetben e szempontból az atomerőművek vannak, mivel az uránköltségek háromszorosára emelkedése alig változtat az önköltségen.
Az energiaügyi miniszterek keddi rendkívüli ülése kapcsán már beszámoltunk róla, hogy maga az energetikáért felelős biztos állapította meg: mindenki egyetért a gáz hosszú távon is fontos szerepéről az energia átmenet során, most viszont a Politico arról is ír, hogy nemcsak a gázt, hanem a nukleáris energiát is elismerheti az Európai Bizottság „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként a készülő taxonómia-rendeletben, amelynek tartalmát már novemberben nyilvánosságra hozhatják. Az időzítés nem véletlen: így még a leköszönő Merkel-kormány időszaka alatt történne a döntés, nem az erősen atomellenes új német kormány alatt és az, hogy mind a gázt, mind a nukleáris energiát zöldnek címkéznék egyetlen rendelet keretében, azt is elérné, hogy meglegyen a szükséges minősített többség a tagállamokat tömörítő Tanácsban a döntéskor. Mindez Paks szempontjából is fontos, mert így plusz finanszírozási források is megnyílhatnak előtte, igaz hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kormányfő egyértelműsítette, Paks I. üzemidő-hosszabbítását nem mérlegelik, hanem csak az új beruházással foglalkoznak.
2011 után új, földgázzal üzemelő nagyerőmű jöhet Magyarországon a Magyar Villamos Művek Zrt. tervei szerint. A következő szűk másfél évtizedben mintegy 2000 MW gázerőmű épülhet Magyarországon, de ezzel, a paksi bővítéssel és a várható jelentős naperőmű-fejlesztésekkel is 20 százalék közelében maradhat az import aránya a hazai áramellátásban.
Ismét kritizálta Litvánia a szomszédos Fehéroroszországot az atomerőmű-építkezés miatt; a legmagasabb, kormányzati szintről érkező megszólalás azonban egy meglepő javaslatot is tartalmaz: a litvánok ugyanis arra kérik a fehéroroszokat, hogy a már csaknem elkészült atomerőművet alakítsák át földgáz üzeművé.
Az ukrán államfő szerint légideszantosok és észak-koreai katonák is meghaltak.
Ismét nekifutnak a fegyverszünetnek a felek.
Nem sikerült zöldágra vergődnie a Néppártnak a szociáldemokratákkal.
Tavaly egy Heves megyényi terület került orosz kézre.
A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés különösen érinteni fogja az olajexportot.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
