Az Európai Bizottság a jövő héten mutatja be a gázellátási vészhelyzeti terv tervezetét, ami többek között tartalmazza a középületek és kereskedelmi épületek fűtésére ajánlott maximális hőmérsékleteket is. Az első részletekről már beszámolt a dpa.
A tegnapi napon energia veszélyhelyzeti kategóriát rendelt el a kormány, melynek értelmében a lakossági rezsicsökkentési pajzsot részben megszüntetve az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra piaci árat vezet be. Mivel a piaci és a csökkentett ár közötti különbség mostanra hatalmasra nőtt - egyes esetekben akár 8-10-szeres különbség is lehet – a többlet kifizetése a lakosság egy jelentős részének komoly fájdalmat fog okozni. Mindez a lakáspiacon is nagy átalakulásokat hozhat, a fenntartási költségek drasztikus megváltozása a lakások árazásában is gyorsan meg fog mutatkozni. Kik lesznek a legnagyobb vesztesek és lehetnek-e egyáltalán nyertesek? Nézzük, milyen változások várhatók a hazai lakáspiacon!
Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.
A Kormányinfó utolsó perceiben elhangzott még egy fontos kijelentés, amely szerint a távhőt nem érinti a mostani intézkedés, ergo a távhősökre továbbra is vonatkozik a rezsicsökkentett ár, fogyasztástól függetlenül.
Amellett, hogy ma elrendelte az energia veszélyhelyzeti kategóriát a kormány, rendkívüli jelentőségű döntést hozott a lakossági rezsicsökkentés kapcsán, ami a lakosság egynegyedének komoly fájdalmat fog jelenteni. Az éves átlagos áram- és gázfogyasztás feletti részt ugyanis a mindenkori piaci ár mellett kell kifizetniük augusztus elseje után.
Közel öt hónappal azután, hogy Oroszország ukrajnai inváziója világméretű energiaválságot idézett elő, Olaszország jelentősen csökkentette Moszkvától való függőségét.
Nagy kihívás, de teljesíthető cél a tél átvészelése orosz gáz nélkül - jelentette ki kedden Berlinben Robert Golob szlovén miniszterelnök, miután megbeszélését folytatott Olaf Scholz német kancellárral.
A német iparvidék és a berlini hatalom naptárában július 11-e már hetek óta pirosan van bejelölve az Északi Áramlat gázvezeték 10 napos karbantartási munkálatainak megkezdése miatt. Németország attól tart, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszer leállítja a gázt, nem is fogja visszakapcsolni azt – írja a Bloomberg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók további érvényesítése katasztrofális áremelkedéshez vezethet az energiapiacokon, ami az európai háztartások esetében is sokkal magasabb energiaárakat okozhat – írja a Guardian.
A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön jelentette be: a szerdai kormányülésen piaci gázbeszerzésre jogosította fel a kormány az MVM-et és az MSZKSZ-t. A magyarországi földgáztárolókapacitás jelenleg 40 százalék fölött telített - tudósít az ATV.
Ausztria panaszt emel az Európai Bíróságnál az Európai Parlament szerdai döntése miatt, amellyel az uniós képviselőtestület plénuma az Európai Bizottság előterjesztésére a nukleáris- és földgázenergiát "zöld és fenntartható" átmeneti energiaforrásnak minősítette - jelentette be az osztrák környezetvédelmi, energiaügyi és innovációs miniszter.
A német energiaügyi szabályozó hivatal vezetője arra szólította fel az embereket, hogy takarékoskodjanak az energiával és készüljenek fel a télre, amikor megnő a fogyasztás, mivel attól tart, hogy Oroszország leállíthatja a földgázszállítást – írja a Sky.
A német kormány azt tervezi, hogy adót vet ki minden gázfogyasztóra, hogy abból fedezzék a vállalatok megnövekedett importköltségeit – értesült a Reuters. A lépéssel még drágább lehet a földgáz a fogyasztók számára, cserébe a szolgáltatók vesztesége elviselhető lenne.
A Gazprom úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot a tavalyi eredménye után, 1998 óta nem történt ilyen a vállalatnál, emiatt zuhant több mint negyedével az orosz tőzsdén a vállalat részvényárfolyama, írja a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy az élelmiszerár-stop hatására egyre gyakrabban találkozhatunk a boltokban üres polcokkal, rosszabb minőségű termékekkel és (a nem rögzített árú termékeknél) egyre magasabb árakkal. A témával kapcsolatban Hornyák József, lapunk Makro rovatának elemzője volt a Checklist vendége. Adásunk második részében Mihail Krityihin, a Gazprom ügyeit alaposan ismerő vezető gázpiaci elemző nyilatkozatával foglalkoztunk, aki szerint biztosra vehető, hogy még a nyár folyamán elzárásra kerülnek az orosz gázcsapok. A lehetséges forgatókönyvekről Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük.
Szakértők szerint hatékonyabbá lehetne tenni az energiatőzsdei klíring-folyamatokat, akár úgy, hogy a nyugat-európai példákra alapozva egy klíringház irányítja a régiós folyamatokat. Budapest mellett Varsó és Athén pályázhat erre a szerepre: a folyamat szükségszerűségét az is indokolja, hogy a gázpiaci válság megoldása egyre nagyobb kihívást jelent a piacoknak és a szabályozói környezet megalkotóinak is.
A Gazprom 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat-1 balti-tengeri gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázszállítás maximális mennyiségét a Siemens által végzett karbantartási munkálatok késedelmére hivatkozva - jelentette be az állami tulajdonú vállalat kedden.