Megerősítette vételi ajánlását és korábbi célárát a Nyomda részvényeire a Concorde elemzője a vállalat péntek este közzétett negyedéves jelentését követően. A 12 havi célár osztalék nélkül 1940 forint, ami a pénteki záróárfolyamhoz képest 40 százalékos felértékelődési potenciált jelent.
Az energiaköltségek megugrásától és az alapanyagpiacon tapasztalható nehézségektől szenved a Nyomda, így 2022-ben annak ellenére, hogy növelni tudta bevételeit, eredményszinten jelentős csökkenésről számolt be pénteken piaczárás után közzétett gyorsjelentésében.
Ma hajnalban tette közzé az OTP a tavalyi negyedik negyedéves beszámolóját, amiben a várakozásoknál mérsékelten magasabb eredményszámokat közölt a bank. A gyorsjelentést követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese ismertette a banknál látható legfontosabb folyamatokat.
Közel 600 milliárd forint profitot termelt tavaly az OTP, vagyis termelt volna, ha nem lett volna 246 (!) milliárd forintnyi extra tétel, például bankadó és extraprofit adó, vagy a kamatstop negatív hatása, amik miatt a "tényleges" profit "csak" 347 milliárd forint volt. Az se kevés, a 2008-as válság előtti csúcs másfélszerese. És ebben még nincs benne az új szlovén és üzbég bank eredménye, szóval azokkal együtt van még tér felfelé. A bankcsoport hozta azt, amit a menedzsment 2022-re célként kitűzött, a 2023-as célok pedig már jóval óvatosabban lettek meghatározva, az orosz-ukrán háború vagy a lehetséges magyarországi kormányzati és jegybanki intézkedések miatt nagy a bizonytalanság.
Egyre nagyobbra nő az OTP Csoport, amiben a felvásárlások is sokat segítenek, így a bevételek és a korrigált profit is rekordközeli szintekre emelkedik, csak hát számtalan egyszeri tétel és újra emelkedő céltartalékolás tartja nyomás alatt a bank eredményét, ezek a trendek látszanak a várakozások szerint a tavalyi negyedik negyedéves számokon is. Pénteken hajnalban teszi közzé az OTP a legfrissebb gyorsjelentését, amiben az egy évvel korábbihoz képest ötödével emelkedő negyedéves bevételről, de hatodával visszaeső profitról számolhat be.
Az elmúlt napokban begyorsult az OTP esése, ez a tendencia a mai nap is folytatódik. Ma ismét jelentős mínuszban van a jegyzés, így több mint két hónapos mélypontot ért el az árfolyam 10 000 forint alatt.
Pénteken hajnalban teszi közzé tavalyi negyedik negyedéves és 2022-es egész éves számait az OTP. Ahhoz már az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a gyorsjelentést megelőző napokban heves mozgások vannak az OTP piacán, így van ez ma is, most éppen lefelé.
Közzétette negyedik negyedéves és éves eredményeit a 4iG, amelynek számai tükrözik a cégnél zajló jelentős távközlési expanziót, a bevétel és az EBITDA ugrásszerűen megnőtt. Az adózott eredmény szintjén mind a negyedév, mind a teljes év veszteséges lett, ami elsősorban a jelentős értékcsökkenési leírás számlájára írható, ezek a hatások azonban a jövőben szignifikánsan csökkenhetnek a közlemény szerint. A cégnél idén a szinergialehetőségek kiaknázásán, a keresztértékesítési csatornák kiépítésén és az infrastruktúra konszolidálásán lesz a hangsúly a közeljövőben, és azt is közzétette a 4iG, hogy a Vodafone számaival együtt mekkora bevételre és eredményre számít idén.
Közzétette negyedik negyedéves számait a Duna House, amelyek mind árbevétel, mind pedig EBITDA soron jelenetős növekedést mutattak az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi második negyedévi rekord eredményeket követő harmadik negyedévi visszaesésből az olasz leányvállalatok erős évvégi teljesítménye és a Forest Hill projekt lakásainak folytatódó átadása rántotta ki a csoportot. Viszont aminek talán a leginkább örülhetnek a befektetők az az osztalékjavaslat, hiszen részvényenként 107,3 forintos osztalékot helyezett kilátásba a menedzsement, ami közel 26 százalékos osztalékhozamot ad a keddi záróárfolyamon számolva.
A Reuters 480 millió eurós elemzői konszenzusát meghaladó, 518 millió eurós nyereséggel zárta a negyedik negyedévet az Erste Group. Sokat segített a kamatkörnyezet emelkedése a banknak, miközben a hitelkereslet sem omlott össze, és a hitelportfólió minősége is kiváló maradt. Az osztrák bankcsoport tavalyi profitjának a 6%-át (125 millió euró) hozta a magyar leánybank. A menedzsment pozitív üzenetek sorát fogalmazta meg, és részvényenként 1,9 eurós osztalék kifizetését javasolja a májusi éves közgyűlésnek.
Tisztességesnek nevezhető teljesítménynövekedéssel zárta 2022-t a CIG Pannónia: a díjbevételek 42%-os növekedése mellett a profit 8%-kal bővült volna, ha nincs a kormány által tavaly bevezetett pótadó, amely végül a biztosító tisztított profitjának mintegy egyharmadát vonta el: 599 millió forintot. Így végül az előző évinél 28%-kal kisebb, 1,2 milliárd forintos nyereséggel zárta az évet a társaság.
Több tekintetben rekordokat hozott a 2022-es pénzügyi év utolsó három hónapja a Richternél, pozitívat és negatívat egyaránt: csúcsot döntött a negyedéves bevétel, a teljes éves bevétel masszívan emelkedett és meghaladta a 800 milliárd forintot, de eközben az adózott eredmény szintjén komoly veszteséget könyvelt el a cég, amire az utóbbi húsz évben nem sokszor volt példa. Az egész évet nagyban segítő devizaárfolyam-változások a hazai gyógyszergyártó ellen fordultak az utolsó hónapokban, beütött a költséginfláció és a karácsonyi meglepetésként kivetett gyógyszeripari különadó jelentős egyszeri költséget rótt a vállalatra. De ezen negatív hatások sem tudták meggátolni a Richtert abban, hogy a teljes 2022-es évben ne csak a bevétel, de a nyereség is új csúcsra menjen.
Holnap teszi közzé a Richter negyedik negyedéves eredményeit, amelytől az elemzők kétszámjegyű bevételnövekedést és a bruttó fedezeti szint javulását várják, az adózott eredmény viszont zuhanhatott a karácsonykor bejelentett különadó következtében – derül ki a Portfolio elemzői konszenzusából.
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
Összezuhant a Moderna bevétele és eredménye a negyedik negyedévben, miután visszaesett a kereslet a koronavírus-vakcinája iránt és a feleslegessé vált gyártási kapacitások költsége növekedett.
A tegnap esti gyorsjelentést követően sajtóbeszélgetést tartott ma reggel a Magyar Telekom, amelynek keretein belül a cég vezérigazgatója, Rékasi Tibor és a gazdasági igazgató, Daria Dodonova beszélt a lezárt évről és a tervekről.
A Masterplastot is utolérte az építőipar lejtmenete, a vállalat veszteséges negyedik negyedévet zárt, amire hat éve nem volt példa a cég történetében, ha az adózott eredményt nézzük. A menedzsment január elején profit warningot tett közzé, így a számok nagy meglepetést nem okoztak, az EBITDA és az adózott eredmény minimálisan meg is haladta a vezetőség célkitűzéseit. Friss eredmény előrejelzést nem publikált a társaság, azt a második negyedévre ígérte korábban a cég.
Minden szinten az elemzői várakozásokat felülmúló számokat közölt szerdán piaczárás utáni publikált negyedik negyedéves gyorsjelentésében a Magyar Telekom, és több tekintetben a menedzsment korábban kitűzött 2022-es céljait is felül tudta teljesíteni a vállalat. A vezetőség frissítette az idei és a jövő évre vonatkozó célkitűzéseit, ami idén mérsékelt, de jövőre már dinamikus növekedéssel számol. A pénzügyi év lezárultával a hazai távközlési vállalat közzétette részvényesi javadalmazási javaslatát a 2022-es év eredményei után, ami a tavalyihoz képest kétszeres, 30 forintos részvényenkénti osztalékot ígér.