Egyáltalán nincs eltúlozva Magyarországon a céges generációváltás problémája, mert több ezer családi céget érint, amelyek jellemzően tényleg szerteágazó kihívásokkal néznek szembe ahhoz, hogy sikeres legyen a cégátadás – értettek egyet a Hiventures-Portfolio mai közös tőkeági finanszírozási konferenciáján az első panelbeszélgetés résztvevői.
Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere előadásában az utódlás gyakorlati kérdéseiről beszélt a Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019 konferencián.
A kkv-knak jó esetben van Magyarországon ügyvédjük, aki segít a mindennapi ügyeik elintézésében. Akvizícióra már nem biztos, hogy van ügyvédjük, és hogy külföldi terjeszkedésre lenne külföldi ügyvédjük, az teljesen valószínűtlen - vélekedett a Portfolio-nak adott interjúban Varga János Tamás, a VJT & Partners alapítója és Lovretity András, az ügyvédi iroda M&A vezető partnere. A szakemberekkel arról beszélgettünk, hogy a hazai cégtulajdonosok milyen hibákat követhetnek el egy-egy tranzakció során és hogy milyen alapvető feltételek szükségesek a külpiaci terjeszkedéshez.
Azok a cégek lesznek előnyben, amelyek képesek kinevelni és megtartani a jól dolgozni akaró és tudó szakembereket - vallja a 2020 tavaszán tőzsdére lépést tervező Gloster Infokommunikációs Kft. tulajdonosa, Szekeres Viktor. Az október 17-i KKV Tőkefinanszírozás konferencia apropóján az alapítóval beszélgettünk a hazai kkv-k legfontosabb kihívásairól, a kedvező finanszírozási környezet okozta új helyzetről, a hazai informatikai piac sajátosságairól, a szektort érintő generációváltásról és a cég terveiről. A későbbi befektetőknek azt üzeni: a Glosterben van akvizíciós képesség.
Az elmúlt öt évben a szakmai konferenciák, sajtómegjelenések és szűk körű egyeztetések hosszú sora zajlott le a magántulajdonú vállalkozásokat érintő sajátos kihívásokról és azok elméleti megoldási javaslatairól. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai gazdaság egy mára szemmel jól látható szegmensében ezek az elméletek már a mindennapi gyakorlatban nyertek igazolást, vagy kerültek éppen megcáfolásra.
Hosszú előkészítési folyamat és a piaci igények alapos felmérése után, hiánypótló finanszírozási megoldással jelentkezik a Hiventures a hazai kis- és középvállalkozások számára. A 31 milliárd forint keretösszegű tőkealap hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat megalapozza a magyar gazdaság versenyképességének javulását. Az MFB Csoporthoz tartozó kockázati tőkealap-kezelő reményei szerint megoldhatóvá válik a generációváltással érintett családi vállalkozások rendezett értékesítése és hazai tulajdonban tartása, növelhető a hazai vállalkozások alacsony külpiaci jelenléte, valamint elérhetővé válik az a cél, hogy a külföldről hazautalt jövedelem megközelítse az országból kiutalt jövedelmet, és a hazai KKV szektor elaprózódott szerkezete is a helyére billenjen. Az új üzletág részleteiről Katona Bence vezérigazgatóval és Mikesy Álmos vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk, melynek során azt is megtudtuk, hogy milyen tulajdonostárs lesz egy kkv-ban a Hiventures, és valójában mekkora volumenű forrást képes átmozgatni az új tőkealap a piacon.
A munkaerõhiány miatt szinte minden szektorban elterjedt gyakorlat, hogy a cégek fizetésemelésekkel csábítják át egymástól a legjobb dolgozókat. Egy kulcspozícióban lévõ vezetõ, vagy kiemelkedõ szakember elvesztése pedig az egész szervezet versenyképességére kihathat, ezért az õ megõrzésük létfontosságú a piaci szereplõk számára. Ebben a leghatékonyabb eszközük pedig már nem a fizetések további emelése, hanem a részvényjuttatás lehet, amivel a tulajdonosi pozíción keresztül érdekeltté tehetik õket a vállalat minél eredményesebb mûködtetésében. Ráadásul részvényjuttatással a generációváltás is megkönnyíthetõ, nem beszélve arról, hogy adózási szempontból is elõnyös, mert az ilyen juttatások után a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különbözõ járulékterhek alól.
Az utódlás kihívására többféle válasz létezik, a stafétabot például nem csak családon belül adható át. Vannak, akik tudatosan, éveken keresztül készülnek a sikeres cégátadásra, bár konkrét recept senkinél sincs. Hogyan lehet több évtized után zökkenőmentesen kiszállni egy szervezet irányításából? Hogyan lesz pár év alatt egyszemélyes vállalkozásból az alapítótól független menedzsment által irányított tőzsdei részvénytársaság? Utánajártunk annak, hogyan lehet sikeresen véghezvinni ezeket a folyamatokat, és néhány konkrét példát is bemutatunk.
Mintegy 53 ezer hazai vállalkozást érinthet a generációváltás az MNB becslései szerint a következő 5 évben, a hazai vállalkozások 18 százaléka esetében a legfiatalabb tulajdonos is már 60 év feletti - hívja fel a figyelmet legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank.
Egyre jobban terjed a diszkrecionális vagyonkezelés a privátbanki ügyfelek körében, egy ilyen portfólióval az ügyfél magasabb kockázatot is hajlandó vállalni - hangzott el a Portfolio IWS konferenciájának záró szekciójában. A felmérések szerint sokszor nem a hozam a legfontosabb, ami alapján szolgáltatók választanak az ügyfelek, hanem az elérhető digitális megoldások és befektetési lehetőségek köre.
Generációváltás zajlik a magyar cégvilágban, amely sok esetben utód vagy hajlandóság hiányában a családi cég értékesítésével végződik. A folyamat azonban nem egyszerű és sok buktatót rejt magában. Szakértők szerint érdemesebb a társaság üzletrészeinek értékesítésére felkészülni, figyelembe véve az egyes megoldások adóvonzatát is.
Generációváltás zajlik a magyar cégvilágban, a rendszerváltás környékén alapított cégek tulajdonosai tömegesen érik el - vagy már lépték túl - a nyugdíjkorhatárt és sokan nem készültek tudatosan a váltásra, vagy egyszerűen nincs megfelelő utód, akinek át tudnák adni a stafétabotot. Ilyenkor egy interim vagy alkalmazott menedzsementet bízhat meg a tulajdonos a cég vezetésével,vagy nem marad más lehetőség, mint az értékesítés. Ahhoz azonban - hogy képben legyen a tulaj a "családi ezüst" értékével - előbb érdemes felméretni a cég értékét.
Új program indítását tervezi az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a generációváltás előtt álló magyar vállalkozások nemzeti tulajdonban tartására, azaz az az a cél, hogy megmaradjon ezeknek a cégeknek a hozzáadott értéke és lehetőleg ne kerüljenek többségi külföldi tulajdonba - mondta el a Figyelőnek György László.
Fejtörést okoz a generációváltás...nem élik túl a vállalkozások a generációváltást...nehézkes a generációváltás...sötét felhők gyülekeznek a családi vállalkozások feje fölött...olvashatjuk egyre gyakrabban, és bár kétségtelenül sok igazság, statisztika, tapasztalat húzódik a sommás negatív kijelentések mögött, mégis talán túl sok szó esik a generációváltás, a családi vállalkozások továbbélésének témája kapcsán a nehézségekről, rosszul sikerült változtatásokról, elszalasztott lehetőségekről, széthulló családokról, kudarcokról. Az érintett vállalkozások-vállalkozók így a téma kapcsán joggal érezhetik úgy, hogy ez az egész kérdéskör valami olyan, amit lehetőség szerint jobb elkerülni, ha pedig nem lehet, akkor legalább minél inkább halogatni időben a hogyan tovább kérdésének boncolgatását. Így válik aztán a rengeteg negatív impulzus végül önbeteljesítő jóslattá, és a nem várt helyzetben, vagy éppen utolsó pillanatban kényszerből meghozott döntések nyomán valóban nagy számban hiúsul meg a családi vállalkozások sikeres átörökítése vagy akár családon kívüli továbbélése is.
A magyar kkv-szektornak számos problémája mellett - a munkaerőhiánytól a gyakran változó jogszabályi környezetig - lassan egy további, egyre sürgetőbb kihívással is szembe kell néznie: a generációváltással. Sokan még halogatják az erről való gondoskodást, azonban az utód(ok) és a cég is megihatják a levét annak, ha nincsenek jogi garanciák a családi vállalkozás vagyonának megőrzésére. De mennyire tudatosak ilyen szempontból a magyarok, és mikor érdemes elkezdeni a felkészülést? A következő években Magyarországon is előtérbe kerülhet a családi vagyontervezés, ezért utánajártunk, hogy mi az a családi alkotmány, és annak is, hogy hogyan mentheti meg a családi vagyont például egy házassági szerződés.
Fejtörést okoz a generációváltás...nem élik túl a vállalkozások a generációváltást...nehézkes a generációváltás...sötét felhők gyülekeznek a családi vállalkozások feje fölött...olvashatjuk egyre gyakrabban, és bár kétségtelenül sok igazság, statisztika, tapasztalat húzódik a sommás negatív kijelentések mögött, mégis talán túl sok szó esik a generációváltás, a családi vállalkozások továbbélésének témája kapcsán a nehézségekről, rosszul sikerült változtatásokról, elszalasztott lehetőségekről, széthulló családokról, kudarcokról. Az érintett vállalkozások-vállalkozók így a téma kapcsán joggal érezhetik úgy, hogy ez az egész kérdéskör valami olyan, amit lehetőség szerint jobb elkerülni, ha pedig nem lehet, akkor legalább minél inkább halogatni időben a hogyan tovább kérdésének boncolgatását. Így válik aztán a rengeteg negatív impulzus végül önbeteljesítő jóslattá, és a nem várt helyzetben, vagy éppen utolsó pillanatban kényszerből meghozott döntések nyomán valóban nagy számban hiúsul meg a családi vállalkozások sikeres átörökítése vagy akár családon kívüli továbbélése is.
Bár érzelmi okokból sokan ódzkodnak a házassági szerződés gondolatától, azoknak a pároknak, akik közös vállalkozást vezetnek, felelőtlenség nem számításba venni egy negatív kimenetelű forgatókönyvet is. Nemcsak a költséges és elhúzódó pereskedést lehet megúszni egy házassági vagyonjogi szerződéssel, de könnyen lehet, hogy a cég jövője múlhat rajta.
A házassági vagyonjogi szerződés megkötését legtöbben a bizalmatlanság jeleként értékelik és nem sokat jósolnak egy olyan kapcsolatnak, ahol a közös élet az anyagi javak rögzítésével kezdődik. A közhiedelemmel ellentétben azonban a vagyonjogi szerződés nem csak arra jó, hogy váláskor a vagyonosabb fél érdekét szolgálja, sok esetben éppen, hogy meg lehet védeni vele a házastársat, vagy a közös háztartást. Ahol az egyik fél jóval tehetősebb a másiknál, nagyobb vagyont örökölt, vagy éppen részesedéssel rendelkezik egy gazdasági társaságban, kifejezetten hasznos is lehet egy ilyen okirat.
A rendszerváltás körül alakult magyar családi vállalkozások történetük legnagyobb kihívásával néznek szembe napjainkban, amikor az alapító-tulajdonosoknak át kell adniuk a stafétabotot. Még akkor is, ha már megvan a potenciális örökös. Ha az utódlást nem kellő gonddal késztik elő, a nem várt szituációk, adók és illetékek a mesés vagyon tetemes hányadát felemészthetik, mielőtt a következő generáció bizonyíthatna.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!