Idén várhatóan 2,6%-os lehet a globális GDP-növekedés a tavalyi 2,7% után, aztán a jövő évtől érdemi élénkülésre számít több, mint ezer gazdasági szakértő – derült ki az ifo német gazdaságkutató intézet és az Institut für Schweizer Wirtschaftspolitik svájci gazdaságpolitikai intézet kedden publikált felmérésének adataiból.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.
A negyedik negyedévben a kínai gazdasági teljesítmény 1%-kal haladta meg az előző negyedévit. A harmadik negyedévben (a most felülvizsgált adatok szerint) még 1,5%-os volt a bővülési ütem, vagyis lassult a világ második legnagyobb gazdasága. Éves alapon 5,2%-os volt a növekedés, ami ugyan magasabb az harmadik negyedévben látott 4,9%-nál, de egy hajszálnyit így is elmarad a várakozásoktól. A friss adat nem írta át az elemzők korábbi helyzetértékelését, miszerint Kína strukturális problémái miatt nem tér vissza a koronavírus-válság előtti lendülethez, a gazdaságpolitikától pedig további élénkítő lépések várhatók.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
A kínai fogyasztói árak decemberben már a harmadik egymást követő hónapban mutattak deflációt, ami fokozta a pekingi döntéshozókra nehezedő nyomást, hogy élénkítsék a fogyasztói bizalmat a világ második legnagyobb gazdaságában – írja a Financial Times.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
A Világbank 2,6 százalékra javította a 2023-as globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a júniusban becsült 2,1 százalékról. Az idei évvel kapcsolatos várakozásán nem változtatott, továbbra is 2,4 százalékos világgazdasági bővülést vár.
Kiegyensúlyozott, 4 százalék feletti gazdaság növekedés lehet az idén - mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán az MTI összefoglalója szerint. A nemrégiben kinevezett helyettes államtitkár ezzel a friss prognózisával még a kormány hivatalos előrejelzésénél is optimistább.
A globális gazdaság növekedése idén 2,4 százalékra lassul a tavalyi 2,7 százalékra becsült szintről, ezzel tovább távolodik a Covid-járvány előtti 3 százaléktól. Az elhúzódó szigorúbb hitelfeltételek és a magasabb hitelfelvételi költségek "erős ellenszél" az eladósodott világgazdaság számára, különösen a szegényebb fejlődő országok esetében, és befektetésekre van szükség a gazdasági növekedés újraindításához - olvasható a "Világgazdasági helyzet és kilátások - 2024" című ENSZ-jelentében.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Az idei év egyik legfontosabb globális gazdasági fejleménye a kínai növekedés lassulása volt, amely amellett, hogy a fejlett világ nagy részében is éreztette a hatását, a globális súlypontokkal kapcsolatos várakozásokat is átrajzolta. Ma már nem gondolják úgy a közgazdászok, hogy Kína rövid időn belül a világ legnagyobb gazdaságává válik, és a fejlett státusz eléréséről szőtt kínai álmok az idei fejlemények után sokkal távolabb kerültek.
A kínai lakásépítés várhatóan 2024-ben tovább csökken tíz befektetési bank és elemzőcég, köztük a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a UBS előrejelzései szerint. Ezzel még fenyegetőbbé válhat a kínai árnyékbankrendszer 3000 milliárd dolláros adósságválsága.
Polgárháborús térségek, válságról válságra bukdácsoló gazdaságok, és fejlett EU-tagok is felfértek az év legnagyobb gazdasági visszaeséseit produkáló országok listájára.
2023-ban nagyon vegyes képet mutat a leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató országok toplistája. A világ legszegényebb országai, feltörekvő olajnagyhatalmak, turistaparadicsomok egyaránt megtalálhatók, és bár az idei év számukra jól sikerült, valószínűleg sokukkal mégsem cserélnénk.
Év végi interjút adott a Mediaworksnek Orbán Viktor miniszterelnök. Ebben a legtöbbet Ukrajnáról esett szó és annak EU-csatlakozási folyamatáról, de értékelte a gazdaság kilátásait is.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentése. Az már kedden kiderült, hogy a jegybank az infláció tekintetében szeptember óta optimistábbá, a növekedést illetően pedig óvatosabbá vált. A jelentés mai bemutatóján részletesebben is kiderült, milyen gazdasági folyamatokat jósolnak az MNB szakértői.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a 2024-es GDP-növekedési kilátásokról volt szó. Vajon a belső fogyasztás és a beruházások képesek lesznek-e pörgetni a gazdaságot? Vendégünk volt Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A második részben a Költségvetési Tanácsról, annak új elnökéről és feladatairól kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét.
Október után novemberben is nőt a németországi munkanélküliség mértéke, amely a harmadik negyedév mindegyik hónapjában a gazdasági gondok ellenére még stagnálást mutatott. A legújabb adat azt jelzi, hogy végérvényesen véget ért az az időszak, amikor érdemben nem lehetett érezni a munkaerőpiacon, hogy a gazdaság mintegy egy éve recesszió közeli állapotba került. A legtöbb cég a gazdasági gondok ellenére eddig ugyanis a meglévő munkaerőállományának megtartására törekedett a strukturális munkaerőhiány miatt. A válság elhúzódása azonban már a munkaerőfelhalmozás ellen hat, így most már egyre több cég kényszerül elbocsátásokra. Különösen a lakóingatlan-beruházások jelentős visszaesésével küzdő építőiparban súlyos a helyzet, ahol a cégek következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervet tükröző Ifo-barométer 2010 óta nem látott szintre csökkent.
Az orosz jegybank pénteken a piaci várakozásoknak megfelelően 16 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot 15 százalékról. Július óta a mostani volt az orosz jegybank ötödik kamatemelése, azóta összesen 850 bázisponttal nőtt a kamatszint.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
