Szeptemberben az ipari termelés volumene (az előzetes, szezonálisan igazított adatok szerint) 1,2%-kal haladta meg az előző havit. Éves összevetésben még így is 5,8%-os a visszaesés, ám ez inkább a tavalyi kiugró bázisadatnak köszönhető.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Már kezdett kilábalni a cseh gazdaság az év elején elszenvedett recesszióból, aztán az idén harmadik negyedévben váratlanul újra visszaesett - közölte az előzetes adatot kedden a cseh statisztikai hivatal.
A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.
A sorozatos háborús konfliktusokat, globális felmelegedést, energiaválságot és az inflációs kilátástalanságot "arcunkba kapva" a közösségimédia-felületeken hajlamosak lehetünk sötétebb színben látni az életet és a jövőt, mint amilyen valójában. Pedig a háttérben, csendben és nem az újságok címoldalaira kerülve folyamatosan munkálkodnak bizonyos tendenciák, amik reménnyel tölthetnek el minket a jövővel kapcsolatban. Pontosan ilyen tendencia a szegénységet elhagyó, és a középosztályba felkerülő lakosság számának meredek növekedése: a legfrissebb adatok szerint évente több, mint 100 millió ember kerül be a globális középosztályba. De pontosan hol, melyik régiókban mondhatják el egyre többen, hogy sokkal jobban élhetnek, mint a szüleik generációja?
„Bár gazdaságunk nem sérült, de nem is erősödött kellő mértékben, ezt kell most bepótolnunk”, és ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi átlagának 90%-át, tíz főbb feltétel teljesülésére van szükség – írta hétfői vélemény cikkében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt rögzítette, hogy a külföldi beruházóktól azt kérik: működjenek együtt a hazai egyetemekkel, tudományos parkokkal. Az innovációs témakörben egy friss kutatásra hivatkozva leszögezte, hogy „az innovációs fordulatot ugyanakkor akadályozhatja a szigorú monetáris politika, ami a jövőbeli versenyképességet ölheti meg – ezt minden eszközzel ellensúlyozni kell”.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutatom, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer.
A Központi Statisztikai Hivatal célja, hogy az adatversenyben helytállva minél előbb tudja megosztani a felhasználóival a fontos információkat - mondta az intézmény sajtóreggelijén Kincses Áron KSH-elnök. Ennek egyik jele lesz, hogy jövőre a GDP-adat előbb tud megjelenni.
A költségvetési hiánycél idei elvétése miatt a Fitch szerint bizonytalanná vált a jövő évi büdzsé deficitcélja. A hitelminősítő friss elemzése alapján Magyarország idén recesszióba csúszik, míg korábban stagnálásra számítottak.
Augusztusban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 2,4%-kal elmaradt az előző havitól. Ezzel a szektor gyakorlatilag visszaadta a júliusi 2,8%-os bővülését. Bár a harmadik negyedév így sem néz ki rosszul, a kilátások nem túl fényesek.
A nyár folyamán ismét felerősödött a vita arról, hogy Németország "Európa beteg emberévé" válik. Az ING közgazdászai Európa legnagyobb gazdaságának helyzetét elemezve arra jutottak, hogy határozott igen a válasz. Ráadásul a legrosszabb ebben az, hogy nem az átmeneti hatások (mint a világjárvány, az ukrajnai háború és az infláció) okozzák az ország fő gazdasági problémáit: Németország strukturális nehézségekkel küzd, amelyből csak áldozatok és komoly erőfeszítés árán lehet kitörni.
Rontott a német gazdasági növekedési előrejelzésén az előző, tavaszi prognózisához képest közös elemzésében öt gazdaságkutató intézet. a németországi bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban 0,6 százalékkal fog csökkenni, mivel az emelkedő kamatok megviselik a gazdaságot, a magas infláció pedig csökkenti a fogyasztást. Az intézetek tavaszi közös prognózisukban még 0,3 százalékos növekedést jeleztek az idei évre.
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
A Fed magyar idő szerint este 8-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatot. Emellett a jegybank előrejelzéseiből kiderült, hogy a Fed idén még egy kamatemelést prognosztizál most, és jövőre csak két kamatvágást várnak, ami jelentős változást jelent a júniusi előrejelzéshez képest. Mindezzel együtt viszont a jegybank közgazdászai szerint megvalósítható az áhított puha landolás. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón sok fontos kérdést megválaszolt, és azon túl, hogy a Fed adatvezérelt jellegét hangsúlyozta, tovább árnyalta a képet mind az előrejelzésekről, mind a várható monetáris politikai lépésekről. Ami talán a legfontosabb tanulság: a Fedet tényleg zavarja, hogy a gazdaság ennyire erős.
Strukturális változásokra van szükség Németországban, különben Európa legerősebb gazdasága gyorsan „Európa betegévé” fog válni – mondta ma Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója egy konferencián.
A magas infláció és a kamatszintek kihívással teli gazdasági helyzetet eredményeztek, de az EU-s források néhány százalékot javíthatnak a GDP adatokon - mondta el egy szakértő a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján.
A júniusban várt 2,7% helyett 3%-os lehet idén a globális GDP-növekedés, mert az amerikai gazdaság a vártnál jobb teljesítményt mutat a kínai gazdaság és az eurózóna gyengélkedése mellett, de jövőre tovább lassulhat 2,7%-ra a globális GDP-növekedés – derült ki az OECD kedden közzétett előrejelzéseiből.
Az orosz gazdaság helyreállításának szakasza lezárult, állapota egészében véve stabil és kiegyensúlyozott, a GDP növekedése 2023-ban várhatóan 2,5-2,8 százalék lesz - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a 2024-re, 2025-re és 2026-ra kiterjedő tervezési időszakra szóló szövetségi költségvetés kialakításáról tartott hétfői tanácskozáson.
Brazília gazdasága az előrejelzések szerint idén több mint 3%-kal fog növekedni Fernando Haddad pénzügyminiszter szerint. Haddad szerint a kormány jelenlegi programja, amely magában foglalja az adóreformot és egy ökológiai átalakítási tervet, potenciálisan növelheti az ország növekedési ütemét. Hangsúlyozta azt is, hogy Brazíliának nem kellene megelégednie az általánosan prognosztizált 2-2,5%-os éves GDP-növekedéssel, ha ez kormányzati kezdeményezésekkel javítható.
A G20 országok együttes hazai össztermékének (GDP) növekedése a második negyedévben 0,7 százalékra lassult az előző negyedévhez viszonyítva az első negyedévi 1 százalék után - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján.