Ma este dönt Magyarország adósbesorolásáról a Fitch Ratings. A közgazdászok a három nagy hitelminősítő közül a Fitch ítéletét várják legjobban, hiszen a cég a közelgő leminősítésre utaló negatív kilátást tart érvényben. Elemzőket kérdeztük arról, hogy milyen döntést hozhat a hitelminősítő, és milyen piaci reakciók várhatóak.
Az olasz GDP a várakozások felett nőtt, míg a felülvizsgált francia adatok azt mutatják, hogy még jobban sikerült a 2023-as év, mint eddig hitték.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Törökország gazdasága az év első negyedévében gyors ütemben nőtt, a GDP éves szinten 5,7%-kal, negyedéves szinten pedig 2,4%-kal emelkedett a pénteken közzétett adatok szerint – írja a Bloomberg.
A technológiai cégek vezetői, valamint számos szakértő és akadémikus szerint a mesterséges intelligencia készen áll arra, hogy a termelékenység eddig nem tapasztalt növekedése révén átalakítsa az általunk ismert világot. Míg egyesek úgy vélik, hogy a gépek hamarosan mindent elvégeznek majd, amit az emberek tudnak, és ezzel a határtalan jólét új korszaka nyílik meg, más előrejelzések legalábbis megalapozottabbak. A Goldman Sachs előrejelzése szerint például a generatív mesterséges intelligencia a következő évtizedben 7%-kal növeli majd a globális GDP-t, míg a McKinsey Global Institute arra számít, hogy az éves GDP-növekedés a jelenlegi időszak és 2040 között 3-4 százalékponttal nőhet. A The Economist pedig azt valószínűsíti, hogy a mesterséges intelligencia a kékgalléros munkavállalók számára az aranyéletet fogja elhozni.
Az első negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, meghaladta a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékos emelkedést.
Jócskán visszaestek a beruházások Magyarországon: az első negyedévben a volumen 3,6%-kal múlja alul a tavalyi utolsó negyedévi teljesítményt, éves alapon pedig 9%-os a zuhanás.
Oroszországban a vártnál nagyobb mértékben bővült a gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben éves összevetésben, miközben a szakértők által becsült mértékben nőtt az áprilisi éves infláció.
Március után áprilisban is csökkent az amerikai Conference Board gazdaságkutató intézet összetett teljesítményindexe, miután februárban két éve először emelkedett.
Szlovákia a 2000-es évek növekedési szupersztárja volt Európában, fejlettségben sikerült megelőznie Magyarországot is. A sikersztorit csúfos kudarc követte: az éllovasból 2010-es évek második felére sereghajtó lett, a legfontosabb fejlettségi mutató szerint Szlovákia leszakadóban van az EU-átlaghoz és még a régiónkhoz képest is, mi is ekkor előztük vissza őket. Mindebből arra következtethetnénk, hogy az ország kilátásai rosszak, a valóságban viszont fogalmunk sincs arról, hogy Szlovákia mennyire fejlett: a statisztikai hivatal által közölt adatok ugyanis egész biztosan nem fedik a valóságot. A többi mutató nem támasztja alá a leszakadást, de ez csak sovány vigasz a szlovákok számára, mivel gazdasági fejlődésük megtorpanása minden szemszögből nézve látványos – és a jövő sem túl fényes.
A gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés és folytatódott az infláció csökkenése, ami az előrejelzés távlatában az aktivitás fokozatos bővülésére enged következtetni - írja az Európai Bizottság friss, tavaszi előrejelzésében, amelyre érezhetően rányomták a bélyegüket az utóbbi egy-két hónap élénkülésre utaló gazdasági adatai.
Magyarország GDP-je a magas infláció és a magas kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt csökkenést mutatott tavaly, a háztartások vásárlóerejének javulásával és a finanszírozási feltételek enyhülésével viszont fokozatos fellendülés várható - írja az Európai Bizottság elemzése. Az infláció visszaesett a korábbi nagyon magas szintről, de a fogyasztás élénkülése, illetve az erőteljes nominálbér-növekedés várhatóan visszafogja majd a további csökkenést. Az államháztartási hiány továbbra is magas marad, a GDP-arányos államadósság pedig az idén várhatóan kismértékben nőni fog.
3,5 százalékról 2,7 százalékra húzta vissza az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését az MBH Bank. Bár a tavalyi utolsó negyedév gyenge eredménye visszafogta a bank szakértőinek várakozásait, az idei évkezdetet is figyelembe véve fokozatos élénkülésre számítanak. A 2024-re várt magas reálbérnövekedés mellett a javuló külső piaci környezet is dinamizálja a gazdaságot, ezért jövőre 3,7%-os lehet a GDP-bővülése.
A várakozásokat felülmúlva növekedett a német GDP az első negyedévben - derül ki a most közölt előzetes becslésből. Az olasz gazdaság is pozitív meglepetést okozott.
Az év egészét tekintve a mai első negyedéves GDP-adat alapján az elemzők átlagosan 2-3 százalékos növekedést várnak, azonban ez a prognózis még sok bizonytalansággal terhelt, főként a külső kereslet változása és a forint árfolyamának alakulása miatt. A fogyasztás és a beruházások élénkítő hatása továbbra is meghatározó lehet, míg az export oldaláról egyaránt jelentkezhetnek pozitív és negatív meglepetések. A kormány szerint már a dinamikus növekedéshez szükséges öt feltételből már négy teljesült, míg a pénzügyi tárca szerint tartható az idei, 4,5 százalékra emelt hiánycél is.
2024 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,8%-kal meghaladta az előző negyedévit. Ezzel a stagnálást növekedés váltotta fel, és a várakozások szerint innentől pozitív előjelű GDP-számokat fogunk látni. A szakértők előzetesen 0,5%-os GDP-bővülésre számítottak, a megnövekedett becslési bizonytalanságot figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a KSH jelentése kis mértékű pozitív meglepetést okozott.
Véget ért a pangás időszaka, és ha nem is kitörő lendülettel, de bővülésnek indult a gazdaság - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio elemzői felméréséből, amelyet a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok kapcsán készítettünk. Az idén fokozatos élénkülés lesz a jellemző, bár az év egésze így sem hoz majd kitörő számokat, mivel a lakosági fogyasztás és az export is gyengébben muzsikál, mint pár hónapja gondolták a szakértők.
A németeknek többet kell dolgozniuk a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – ezt hangoztatja a német munkaadók szövetségének (BDA) elnöke, valamint a Deutsche Bank vezérigazgatója. Az igaz, hogy Németországhoz képest az EU-n belül csak Hollandiában alacsonyabb az átlagos heti munkaidő, ugyanakkor felmérések szerint a munkaidő növelése jellemzően a termelékenység csökkenését okozza.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint összességében minimálisan javultak a világgazdaság idei kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Friss számokat közölt a valutaalap a magyar növekedési kilátásokra vonatkozóan is.
A vártnál jobban alakult Kína első negyedéves GDP-növekedése, éves alapon 5,3%-kal bővült a világ második legnagyobb gazdasága. A növekedés fő húzóerejét épp az elvileg hűtésre szoruló beruházási aktivitás adta. Eközben a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés gyengébben teljesített, ami azt jelenti, hogy a belső fogyasztás és az export egyelőre nem vette át a növekedési motor szerepét.
Egyetlen kiválasztott európai vezető képviseli majd a kontinenst.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Nyugtatják a kedélyeket az elnök emberei.
"Ez most nagy hiba lenne."
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
