Nagy Márton egy hétfői véleménycikkében felvetette, hogy az inflációs célt magasabbra kellene húzni a jelenlegi 2-4 százalékos szintnél. Szerinte felmerül, hogy egy magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat és ezzel a gazdaság bővülését is.
Oroszországban a legsúlyosabb munkaerőhiányt regisztrálták Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése óta - derült ki egy új felmérésből, a hiány a könnyűiparban és a gépgyártásban volt a legnagyobb. A probléma súlyosságát egyébként már az államfő is elismerte korábban, a gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig a képzéssel és a munkaerő termelékenységével kapcsolatos problémák "túlélési kérdéssé" váltak az országban.
Az Európai Bizottság javaslatot mutatott be az Európai Unió 1968-ban létrehozott vámuniójának reformjára: az intézkedések leegyszerűsítenék a vámeljárásokat a gazdasági szereplők számára, mérsékelnék a vámeljárások nehézkességeit, a hagyományos vám-árunyilatkozatokat pedig az importfelügyelet adatvezérelt megközelítésével váltanák fel - tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.
Törökország 2024-ig elhalasztotta egy 600 millió dolláros földgázszámla kifizetését Oroszországnak. Ez az első ilyen halasztás, egy, a múlt héten bejelentett megállapodás keretein belül - közölte a Reuters szerdán, két forrására hivatkozva.
Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.
A tavalyinál rosszabbnak ítélik meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait a német cégek, ugyanakkor ez a romlás csak átmeneti lehet, a vállalkozások többsége továbbra is foglalkoztatásnövekedésre és újabb beruházásokra készül – hangzott el a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) friss konjunktúra felmérésének bemutatásakor. A német vállalkozások egyre nagyobb problémának érzik a jogbiztonságot, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan döntéseit, és már kongatják a vészharangot a forint erősödése miatt is.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján tartott beszédet Parragh László, Varga Mihály és Nagy Márton előadása után. A pénzügyminiszterhez és a gazdaságfejlesztési miniszterhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a munkaerőpiaci kilátásoknak, és jelezte, hogy 500 ezer új munkaerőre lenne szükség és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. Itt pedig konkrétan megemlítette a határon túli magyarokat és azt is leszögezte, hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal "Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét". A geopolitikai helyzetről alkotott gondolatait is megosztotta a vállalkozó közönséggel, ugyanis szerinte a háború csak a felszín és éppen Európa gazdasági térképének újraszerkesztése folyik, és ez amerikai kísérlet. A konkrét kormányzati tervek között említette meg, hogy Kelet-Magyarországon a kormány 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet fog építeni, hogy a beruházásvezérelt iparbővülést a térségben támogassa. Az akkumulátorgyárakat támogató kormányzati politikát a védelmébe vette, a járműipartól függ ugyanis 300 ezer család megélhetése közvetlenül is. Aláhúzta továbbá, hogy Magyarország nem mond le az orosz energiáról. Míg Nagy Márton és Varga Mihály kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen semmilyen megjegyzést a Magyar Nemzeti Bank politikájára, Orbán Viktor szóba hozta az ügyet és elismerte, hogy van most egy gazdaságpolikai vita az MNB és a kormány között, és érzékeltette, hogy hHa széthúznak a lovak, akkor a kocsi az árokban köt ki". Azt is bevallottta, hogy az ő kötelessége újra megteremteni a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot.
Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében. Az áremelkedési ütem valószínűleg épp most tetőzik, ugyanakkor a szervezet szakemberei szerint fontos, hogy elkerüljük a magasan ragadó inflációt, ehhez pedig konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
A most kiéleződő ellentét a kormány és a jegybank között bizonytalan gazdasági helyzetet eredményez és a spekulánsoknak kedvez - vélekedett a múlt heti szópárbaj kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV hétfő esti műsorában.
A jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat – írta Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. A jegybank elnöke hétfőn éles kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát.
Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
A Portfolio elemzői csapatának bővítésére munkatársat keres. Ha érdekel a gazdaság, és szívesen írnál róla, itt a helyed!
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
A közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája. A tanácskozást idén szeptember 22-23-án Szegeden rendezik meg. Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak az esemény kapcsán elmondta, hogy a közgazdász-vándorgyűlések nem csak a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciái, de fontos vitafórumok is: a szakmai egyeztetések platformjai, amelyek lehetőséget adnak az egyes témákban képviselt különböző vélemények ütköztetésére is.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Info Rádió Aréna című műsorának adott interjút, ahol az aktuális gazdasági kérdésekről esett szó. Nagy elmondta: a magyar gazdaság növekedése jelentősen lassulni fog, de nem lesz recesszió. Az ársapkák fenntartása egyre drágább, ezért ezeket előbb-utóbb ki kell vezetni. A szankciós politikával fel kell hagyni, mert ez okozza az energiaárak emelkedését - véli a miniszter. Az infláció 15-16%-on, novemberben érhet a csúcsára. A kormány a Vodafone Magyarország megvétele után nem tett le további cégek vásárlásáról.
A járadék olyan jövedelem, amelyért nem kell megdolgozni. Lehet közvetlenül vagy kicsit rejtettebben járadékokhoz jutni. Az állami vállalatok alkalmasak a közvetett járadékszerzésre. A tulajdonos kedve szerint vonhat ki forrásokat és fordíthatja azokat más célokra, mint az állami vállalat fenntartható működése. A következmény persze hamar érezhető lesz: az állami cég teret veszt, ha nem versenyszférában működik, szolgáltatási színvonala romlik. Valahogy úgy, mint ez a rendszerváltás előtt a szocializmusban is történt.
Ma reggel kissé erősödött a forint az euróval szemben, napközben viszont már gyengülés látszik. A jegyzés ugyanakkor továbbra is 400 alatt áll. Egész héten a 403 és 397-es szinte között mozgott a jegyzés az euróval szemben, most is ebben a tartományban mozog a jegyzés. A dollár erősödik az euróval szemben.
A fogyaszóvédelmi konzultációról a miniszterelnök főtanácsadója beszélt.
Már súlyos veszélyességi fokozatra figyelmeztetnek.
Az orosz ukrán háború fejleményeiről ebben a cikkben tudósítunk.
Felszálltak a lengyel gépek.
Nem marad válasz nélkül, ha Amerika támad.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
