Az idén március közepéig 325 milliárd forint európai uniós támogatás kifizetése és előleg elszámolása történt meg - tájékoztatta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága kedden az MTI-t.
Az elmúlt hetek brókerbotrányai miatt zárolt bank-, illetve értékpapír számlák az EU-támogatásból megvalósuló fejlesztéseknél is zavarokat okozhatnak, hiszen például a támogató nem tudja kiutalni az esedékes részletet a projekt végrehajtójának (a kiutalásokat fel is függesztették), illetve a projekt végrehajtója részben emiatt nem tudja kifizetni a szállítókat. A szükséges teendőkkel kapcsolatban két közleményt is kiadtak az illetékesek a hivatalos pályázati portálon keresztül, amelyek lényege, hogy egyrészt az érintettek vegyék fel a kapcsolatot a támogatóval, másrészt változás-bejelentés keretében egy másik számlaszámot kell megadniuk a kifizetések folytatódása érdekében.
A kis és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására a 2007-2013-as ciklushoz képest közel négyszer több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan és mire tudja majd felhasználni a vállalkozói réteg - többek között erre a fontos témára világította rá a Portfolio Uniós források 2015 című konferencia csütörtöki előadói és panelbeszélgetésének résztvevői. Az alábbiakban a közel 300 főt megmozgató esemény néhány további fontos kérdése mellett a képgalériánkat is bemutatjuk.
A pályázati dömping Lázár János miniszter tegnapi bejelentésével összhangban valóban csak júniustól várható, de egyes pályázatok már néhány héten belül megjelenhetnek - mondta el a Portfolio kérdésére pénteken Csepreghy Nándor.
A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia keretében a kormány olyan alapvető célokat fogalmazott meg a 2014-2020 közötti időszakra, mint a megyeszékhelyek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve az országhatárok elérése gyorsforgalmi utakon - ezek megvalósításának feltételeit határozatban tette közzé a kormány a csütörtöki Magyar Közlönyben.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseivel vette kezdetét a Portfolio Uniós Források 2015 című konferenciája. Ezt követően Vitályos Eszter államtitkár részletezte a kormány terveit, majd az első panelbeszélgetésben parázs vita alakult ki Magyarország kilátásairól. A kormányzati tervek és intézményrendszeri átalakítások bemutatása után a felszólaló előadók bemutatták, hogy a kkv-szektor hogyan juthat uniós forráshoz, valamint az ahhoz szükséges önerőhöz. Javaslatokat is megfogalmaztak a kormánynak. Fontos szempontként hangsúlyozták többen is a konferencia felszólalói közül, hogy az ingyenpénz korszakának vége, jönnek a visszatérítendő támogatások. A tanácsadói szektor képviselői örömmel nyugtázták, hogy Lázár János jelzése szerint megmarad a szektoruk, a közbeszerzési piac képviselői és a korrupciókutatók viszont panaszkodtak a jelenlegi helyzetről. Tóth István János a korrupciós témakör kapcsán a paksi gigaberuházás átláthatatlanságát is felvetette.
Az MV Zrt.-t magába olvasztva az MFB fontos szerepet tölt be a 2014-2020-as programozási időszakban az EU-források kiosztásában - mondta Garamvölgyi Balázs, az MFB új EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A Jeremie Program eszközeinek kiírásában nem hoz óriási változásokat az új ciklus. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a kkv-k fejlesztésének fontosságáról beszélt. Szerinte nem mindegy, hogy a kormány a bankokkal tűzszünetet kötött vagy békét. Arra is felhívta a figyelmet: ne várjuk el, hogy a traktorról leszáll a bácsi és bejelentkezik a fia Facebook-jába és beadja a pályázatot. Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU Iroda vezetője saját felmérésük alapján úgy vélekedett, hogy az Erste Bank vállalati ügyfelei csak igen kis mértékben terveznek hitelt felvenni.
Érzékelhető véleménykülönbségeket fedezhetett fel a hallgatóság a Portfolio Uniós Források 2015 című konferenciájának első panelbeszélgetésében, melyben az uniós források gazdaságban betöltött szerepét járták körül. A közgazdász szakértők a kiszámíthatóság fontosságát, a bizalom helyreállításának fontosságát hangsúlyozták. Felrótták a kormánynak azt is, hogy az újraiparosításra helyezi a hangsúlyt.
Állami támogatás nélkül, saját forrásból is fenntartható projektekre kíván támogatást adni a kormány az új EU-s pályázati ciklusban, kiemelt célként növelve a foglalkoztatást - mondta előadásában Vitályos Eszter államtitkár a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A fejlesztéseket nem állami intézmények számára kiírt pályázatok formájában támogatnák.
Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában. A miniszter itt jelentette be elsőként, hogy idén 133 új pályázatot fognak meghirdetni a minisztériumok az új uniós ciklus terhére, összesen 2681 milliárd forint értékben. Azt is elárulta, hogy március végén, április elején jöhet az új közbeszerzési törvény, és az év második felében elfogadhatják a képviselők. Az intézményrendszer átalakításának részleteiről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint bemutatta azokat a kormányzati terveket, amelyek a pályázat előkészítéseinek költségét korlátoznák. Az állami bürokráciacsökkentés több dimenzióját részletezte a miniszter, külön megemlítette, hogy az adóhatóság eljárásait is változtatni kell.
Közel 1000 közintézménynél kismértékben csökkentek a korrupciós kockázatok, a kontrollok szintje viszont ezzel egyidejűleg emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontrollok közötti olló szűkült 2013-hoz képest - többek között ez derült ki az Állami Számvevőszék tavaly év végén közzétett Integritás-felméréséből, amely a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait méri, sorozatban már negyedik éve. Az ÁSZ a 2011 óta évente végzett felméréssel egy egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer adaptálásával, továbbfejlesztésével, és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével.
Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.
Több mint félmilliárd forint értékben kezdődnek napenergiát hasznosító projektek Tolna megye tizenkét településén százszázalékos európai uniós támogatással, a fejlesztések során javarészt önkormányzati intézmények épületein helyeznek el napelemeket.
Számos olyan kisebb-nagyobb árulkodó jel megfigyelhető a közbeszerzési rendszerekben, amelyekből következtetni lehet a korrupció kockázatára és egy nagy nemzetközi minta alapján Magyarország a legkorruptabbak közé tartozik - mondta el a Portfoliónak adott interjúban Tóth István János. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a minap mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Azt is megjegyezte, hogy a román korrupcióellenes lépések hatásossága esetén ők is megelőzhetnek minket, ráadásul ő úgy látja, hogy a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót. Meglátása szerint azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.
Az operatív programokra az idén 259 milliárd forint tervezett kötelezettségvállalás mellett 2236 milliárd forint kifizetésével számol a kormány a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján.
A 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési ciklus magyarországi zárásának újabb lépése a projektek szakaszokra bontása a fejlesztési források teljes egészében történő felhasználása érdekében - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ahogy megírtuk: a 2007-2013-as ciklusban elindított uniós fejlesztések szakaszolásáról szerdán jelent meg kormányhatározat, amely jelentős - olykor kemény döntésekkel járó - feladatokat ró az illetékes szaktárcákra.
Négy táblázat alapján összesen 37 milliárd forintnyi új uniós pályázat keretösszege derül ki abból a kormányhatározatból, amely a friss Magyar Közlönyben jelent meg és a közép-magyarországi régió fejlesztési keretének forráselosztására vonatkozik. A friss adatokból az látszik, hogy a legelső pályázatok a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) terhére várhatóan áprilisban jelennek meg, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek hivatalos meghirdetése még nem történt meg.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból Magyarország rendelkezésére álló források teljeskörű lehívása érdekében újabb fontos feladatcsomagot kapott a négy illetékes miniszter, hiszen a friss Magyar Közlöny egyik kormányhatározata szerint teljeskörűen át kell világítaniuk az összes, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, 2007-2013 között indított projektet, hogy melyek szakaszolhatók (vihetők át a 2014-2020-as ciklusra) és melyek nem, illetve az így át nem vitt projektek miatt felszabaduló forrásokkal mit lehet kezdeni. A kormány feszes határidőket is rendelt a jelentős feladatok mellé.
Ahogy azt február közepén a kormány képviselői jelezték, valóban úgy tűnik, hogy márciusban elindul a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak pályázatainak tömeges meghirdetése. A friss Magyar Közlöny egyik rendelete szerint ugyanis a kormány utasítást adott az egyes szaktárcáknak arra, hogy hozzák létre az illetékességükhöz tartozó Operatív Programok monitoring bizottságait.
Az önrésszel együtt mintegy 2400 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el közlekedési, környezeti és energiahatékonysági beruházásokra 2014 és 2020 között - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerdán az MTI-vel.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
