A kormány hazai forrásból biztosít 3 milliárd forintot az e-közbeszerzési rendszer beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek részletes előterjesztést kell készíteni a közbeszerzésről és a hatályos irányelvnek megfelelő központi, egységes, állami elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításának végrehajtásáról.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint Magyarországnak közel 300 millió eurót (több mint 93 milliárd forintot) kellene visszafizetnie, miután komoly aggodalmak merültek fel a budapesti 4-es metró projekttel kapcsolatban. A jelentésből kiderül, hogy 228 millió eurót kellene az Európai Bizottságnak visszafizetni, míg 55 millió eurót pedig az Európai Beruházási Banknak. Még folyamatban van a jogi ajánlások vizsgálata mind a Bizottság, mind pedig a Bank részéről.
Jövő februártól lesz elérhető a középvállalkozások számára az egyetlen uniós kombinált hiteltermék - derült ki a minap közzétett pályázati dokumentumból. A cégek rendelkezésére 100 milliárd forintos keretösszeg áll, melyet élelmiszeripari komplex beruházásokra igényelhetnek hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában. A pályázóknak tehát mintegy másfél hónapjuk van arra, hogy felkészüljenek a pályázat beadására és beszerezzék a szükséges dokumentumokat.
Bár a magyar gazdasági növekedést lefelé húzzák idén a jelentősen visszaeső beruházások, de ami a szlovákoknál van, az még csúnyább képet fest. Mindkét folyamat a tavaly év végéig kifizethető 2007-2013-as EU-pénzekkel függ össze.
400 millió eurónyi, mintegy 125 milliárd forintnyi hitelkeretet írt alá ma a magyar állam képviseletében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Beruházási Bank alelnökével, amelyből a vidékfejlesztési EU-pályázatok állami önrészét fizeti ki az állam. Ezt az önrészt költségvetési deficit esetén egyébként is hitelből fizetné az állam adósságot keletkeztető tételek kibocsátásával. Az EIB-hitelkeret igénybe vétele viszont azt jelenti, hogy most 1-3%-os forintpiaci állampapír kamatok helyett ennél olcsóbban adósodik el az állam euróban. A pályázatok nyertesei viszont semmit nem éreznek az egészből: a pénz hozzájuk ugyanazzal az ütemezéssel érkezik majd, mintha az állam a háttérben nem "üzletelt" volna az EIB-vel.
Három uniós Operatív Program kapcsán is módosításokról határozott a legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány, amelyek közül kettő az idei évre vonatkozó pályázati meghirdetési menetrendet érinti, a harmadik viszont magát az Operatív Programot. Utóbbi kiemelt jelentőségű, hiszen a magyarországi önkormányzatok sokaságát érintheti és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a változtatást.
A tegnap meghirdetett 10 új uniós pályázat keretösszegében nem, csak azok címében, illetve minimálisan a forrásszerkezetében van változás ahhoz képest, mint amit a hivatalos pályázati menetrendekben eddig közzétett a kormány - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Cikkünk eredeti verziójában tévesen számítottuk ki, hogy 222 milliárddal több pályázati keretet nyitott meg tegnap a kormány az eddig ismert menetrendekhez képest, mivel azokban a számításokban nem vettük figyelembe a kombinált termékekhez tartozó vissza nem térítendő források éppen 222 milliárd forintos mértékét. Annyiban viszont van eltérés az eddigi menetrendekhez képest, hogy a szóban forgó pályázatokat október-novemberre ígérte a kormány, de a megjelenés végül most decemberben lesz.
Ma közel 540 milliárd forint értékben jelenik meg 10 új európai uniós hitel- és kombinált hitelprogram - jelentette be Rákossy Balázs, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és az NGM közös sajtótájékoztatóján. A termékeket a vállalkozások 2017 februárjától igényelhetik jelenleg 442 MFB ponton keresztül.
Novemberben nagyon felpörgött a kormány EU-pénzes kifizetési számlálója, hiszen az októberi 84 milliárdos növekedést 241 milliárd forintos ugrás követte, így idén már átlépték a 2014-2020-as kifizetések a bűvös 1000 milliárdos határt is. A nagy hajrá ellenére is teljesíthetetlen a kormány által egész évre kitűzött cél, de azt a számot jó eséllyel meg lehet "csípni", amit az utóbbi hetekben elkezdtek kommunikálni.
Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.
Közel 1500 cég követett el olyan súlyos szabálytalanságokat a magyar állammal szemben a 2007-2015-ig tartó időszak gazdaságfejlesztési pályázatainál, hogy amiatt 54 milliárd forintot kellett visszakövetelnie a magyar hatóságnak - figyelt fel a Portfolio a hivatalos pályázati oldalon feltöltött összefoglalóban. Fontos, hogy ennél jóval több cég sértette meg a magyar állam pénzügyi érdekeit, de ezeknél az eseteknél egyéb retorziót alkalmazott a hatóság. A mostani ciklus cégvezetőinek lényeges tanulság lehet az alábbi elemzésünkben összegyűjtött 15 leginkább tipikus hiba, amelyek elkerülésére érdemes különösen odafigyelni, azoknak, akik nyertes gazdaságfejlesztési pályázattal rendelkeznek.
A Portfolio megbízható információi szerint a minapi jogszabály módosítás ellenére két területen még mindig olyan horderejű vitáink maradtak az Európai Bizottsággal, amelyek lényegében blokkolhatják az EU-támogatásaink brüsszeli kifizetését. Az egyik vitánk az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, aminek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet, a másik pedig a bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerhez kapcsolódik, ami a határozott brüsszeli ellenállás miatt jelentős itthoni deficitnövelő következményekkel járhat.
Azoknak, akik az elmúlt években EU-támogatást nyertek Magyarországon, a 70 százaléka nem használ más finanszírozási forrást, így tehát erősen függ a közös uniós kasszából elérhető pénzektől - mutatott rá egy múlt heti konferencián a a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy Márton a magyar vállalati körben látott finanszírozási kockázatok kapcsán arra is kitért, hogy az EU-támogatásokat elnyerő cégek viszonylag jelentős aránya veszteséges volt tavaly. Azóta megkaptuk a jegybanki alelnök prezentációját, amelyből az alábbiakban néhány, a témához kapcsolódó látványos ábra következik.
Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpályázati felhívását - közölte Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön.
Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években - többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián. Azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén. Hírfolyamunkban a konferencia főbb üzeneteit mutatjuk be.
Azon a három területen túl, amit egy múlt heti jogszabály-változásban rögzítettünk, jöhet még egy változás az EU-pénzek területén - jelezte a Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferencián a tárca miniszterhelyettese. Csepreghy Nándor tájékoztatása szerint ez a változás a pályázatok kiírása körüli vitákat lezáró módszert takarja, azaz ha a minisztériumok egymás közötti vitájában nem sikerül megállapodni, hogy egyes források potenciális kedvezményezettje ki legyen, akkor a döntés a kormány elé kerül.
Elképesztő téveszmék vannak a magyar gazdasági elit fejében arról, hogy Magyarország milyen gazdasági mérleget produkált eddig a 2004-es EU-csatlakozás óta, hiszen a rövidesen megjelenő elemzésünk szerint "mi hihetetlen módon vagyunk nyertesei az EU-csatlakozásnak" - jelentette ki a mai fejlesztéspolitikai konferencia keretében Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mindezt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének jelenlétében mondta, aki korábban többször is arra célzott, hogy mindent figyelembe véve végülis Magyarország vesztese az EU-csatlakozásnak. Lázár beszédének főbb üzenetei:
Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:
Különösen aggódunk a kelet-közép-európai országok kapcsán amiatt, hogy a 2019 körül bekövetkező brit EU-kilépés lyukat üt a közös uniós költségvetésen, ami visszaeső EU-forrásokat okoz 2020-tól a mi régiónkban és így ez még inkább feljebb tornászhatja a hosszabb futamidejű állampapírhozamokat - mutat rá szerdán kiadott régiós elemzésében a Citi londoni stratégiai csapata. Az aggodalom megalapozottnak tűnik abból a szempontból, hogy miket mondott egy múlt heti brüsszeli konferencián a német pénzügyminisztérium államtitkára a Brexit utáni világról. Ennek lényege, hogy a brit kilépéssel ütött költségvetési lyukat nem szívesen pótolják a németek, és valószínűleg más sem, így viszont a mi régiónknak jóval kevesebb EU-támogatás juthat 2020 után.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
