Ezen a héten kimerült az első, tavaly májusban elindított, az MFB Pontokon elérhető 0%-os hitel 70 milliárd forintos kerete - közölte a Portfolio Uniós Források 2017 konferenciáján Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója. Szeptembertől mintegy 200 új MFB Pontot nyitnak, a hitelintézeti partnerek kiválasztása folyamatban van.
Az előző uniós ciklusban mintegy 900 milliárd forintnyi költségvetési kihatása volt annak a stratégiának, hogy a kormány a 100%-os forráslehívás érdekében 10%-os túlvállalást engedélyezett, de ez forrásokat vont el egyéb fejlesztési céloktól - mutatott rá a Portfolio Uniós Források 2017 című konferenciájának nyitó előadásában Domokos László.
Az elmúlt 3 hónapban összesen 13 pályázat jelent meg kifejezetten a Közép-magyarországi régiónak dedikálva, ezért fontosnak tartottuk összefoglalni egy táblázatban, hogy mikor melyik pályázatok nyíltak/nyílnak meg és mikor van a beadásuk első szakaszhatára. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy a Közép-magyarországi régió nem kap annyi támogatást, mint a vidéki régió, ennek ellenére mégis közel 40 milliárdnyi keretösszegű felhívás áll a pályázók rendelkezésére. Hozzá kell persze tenni, hogy ebből 10 milliárd forint egy lakossági energiahatékonysági keretet takar, egy másik közel 10 milliárdos keret pedig kifejezetten kiemelt projektre használható fel.
A kormány az EU-pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre akarja fordítani és mivel az elmúlt 3 hónapban összesen 23 ilyen pályázat jelent meg, ezért érdemesnek tartottuk összefoglalni egy táblázatban, hogy mikor melyik pályázatok nyíltak/nyílnak meg és mikor van a beadásuk első szakaszhatára. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy nem kis tételekről van szó, hiszen összesen 735 milliárdos keretösszegű pályázatokról beszélünk, igaz ebből 105 milliárd egy lakossági energiahatékonysági keretet takar.
A britek nem arra szavaztak tavaly júniusban, hogy a Brexit után továbbra is hatalmas összeget fizessünk be évente az EU kasszájába és nem is fogunk - ezt az elég kemény üzenetet mondta a csütörtöki EU-csúcs keretében Theresa May brit miniszterelnök. Ez megint abba az irányba mutat, hogy bár az EU még sokmilliárd eurót akarna kifizettetni a britekkel a kilépésük után, ők erre nem hajlandók. A meccs persze távolról sincs lejátszva, de az újabb May-üzenet ismét annak a forgatókönyvnek az esélyét növeli, hogy a Brexit jókora lyukat üt már a most futó 2014-2020-as uniós költségvetésen is, így akár Magyarország is több százmilliárd forinttal kevesebb pénzhez jut majd, mint amire eredetileg számíthatott.
Mától pályázható három infokommunikációs fejlesztéseket támogató kombinált hitelprogram, összesen 57,5 milliárd forint értékben. A felhívások keretében a digitális fejlesztést támogatják, melyre mikro-, kis- és középvállalkozások nyújthatják be kérelmeiket.
A megyei jogú városok után fejlesztési programot dolgoz ki a kormány a kisebb települések számára is - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Királyhegyesen.
A történelmi csúcsot jelentő decemberi 693 milliárd után januárban "csak" 88 milliárdot, februárban pedig "csak" 63 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a hatóságok a nyertes pályázóknak - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Ezzel párhuzamosan viszont nagyon felpörgött az új pályázatok meghirdetése: a januári 16 után februárban 35 új felhívás jelent meg. Összesítésünk szerint így már a 7 évre szóló uniós keretösszeg 90 százalékára kiírták a pályázatokat, illetve 50 százalékára már kihirdették a nyerteseket. Ezek alapján nagyon valószínű, hogy mindkét konkrét célját teljesíteni tudja a kormány: idén március végéig a pályázatok 100 százalékát meghirdeti, jövő tavasz végéig pedig a 7 éves keretre az összes nyertest bejelenti.
Csütörtökről péntekre 616 millió euróval, azaz mintegy 190 milliárd forinttal ugrott azoknak a támogatásoknak az összege, amelyeket az Európai Bizottság már kifizetett Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik napról a másikra a duplájára nőtt a nekünk folyósított EU-pénzek volumene, azaz valóban azt történik, amit megírtunk: a megállapodás és háttéralku után tágra nyíltak a brüsszeli pénzcsapok.
A decemberi nagyobb tétel után idén januárban és februárban is folyósított Magyarországnak EU-támogatást az Európai Bizottság, így tavaly nyár óta összesen már 730 millió eurós, kb. 230 milliárd forintos kifizetésnél járunk - írja a Világgazdaság a Miniszterelnökségtől kapott adatokra hivatkozva. A cikk arról nem ír, hogy ezek a pénzek azért jöhetnek, mert elhárult a horizontális felfüggesztés veszélye és a Portfolio biztos információi szerint közben van egy olyan háttéralku is, aminek köszönhetően meg tudta őrizni a magyar kormány a bőkezű szállítói előleg rendszert is - igaz a magyar államháztartás viseli ennek átmeneti terhét.
Eredetileg 62,7 milliárd forintos kerettel nyílt meg a középületek épületenergetikai felújítására szánt uniós pályázat, aztán novemberben jócskán megemelték ezt, ma pedig indoklás nélkül még tovább srófolták a pályázat keretét, így már 145,7 milliárddal tervezhetnek az érintettek. Szép csendben tehát több mint duplájára emelték az elkölthető keretet az eredetihez képest, amelyet kormányhivatalok, minisztériumok, városházák, kormányzati épületek, illetve a bírósági és ügyészségi épületek energetikai korszerűsítésére lehet költeni. Esélyes, hogy a keretemelésre szánt pénzt eredetileg a lakosságnak szánták, de a háztartások végül csak hitelt kaphatnak az épületenergetikai felújításokra, amelynek pályázata éppen múlt pénteken jelent meg.
A területfejlesztési program keretében újabb két, a helyi gazdaságfejlesztést és városrehabilitációs fejlesztéseket támogató pályázati felhívás jelent meg összesen 12,4 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Emellett megjelent az 5 milliárdos keretösszegű tranzitfoglalkoztatási programokat támogató felhívás, illetve négy nyitott településfejlesztési felhívás összege emelkedett, így összesen a hét felhívás keretösszege 44,5 milliárd forintot tesz ki.
Bár Németország sok pénzt fizet be az Európai Unió közös kasszájába, de gazdasági értelemben mégis nettó haszonélvezője az egész rendszernek, mert rengeteg megrendelést kap például az EU-pénzt elnyerő lengyel gazdasági szereplőktől - ezt a meglepően őszinte kijelentést tette a témáért felelős német uniós biztos a Handelsblatt mai interjújában. Günter Öttinger "vallomása" nem világmegrengető üzenet, de ritkán beszél uniós vezető döntéshozó a nyilvánosság előtt a magyar kormány által is feszegetett témáról, amiről a régióban háttértanulmányok is készültek már. Utóbbiak hitelességét most Öttinger vallomása jelentősen felerősítheti és egyúttal ütőkártyát adhat a térségi kormányok kezébe az EU elleni támadásokhoz, illetve a mostani támogatási rendszer fenntartásához is.
A jelek szerint túl szigorúra és bonyolultra sikeredett a csak bő három hete megszületett, az EU-s projektek költségnövekményét szabályozó kormányrendelet, mert egy pénteki módosítással máris jócskán átírta azt a kormány. Ráadásul a változtatások szokatlanul sürgősen, már pénteken, azaz február 24-én este 9 órától hatályba is léptek.
Szokatlanul őszinte és egyúttal erős kijelentést tett ma délelőtt a belga parlamentben Jean-Claude Juncker, amikor azt mondta: "nagyon borsos" árat fognak fizetni a britek az EU-ból való kilépésért. Az Európai Bizottság elnöke ezzel megerősítette azt, amit a brit The Telegraph már pár órával korábban megírt saját értesülései alapján: akkor is kifizetteti Brüsszel a britek éves EU-s "tagdíját" egészen 2023-ig, ha már 2019-ben kilépnének az EU-ból. Ez azt jelentené: biztosan lenne egy 60 milliárd euró körüli kilépési számlájuk, de ez egyúttal rendkívül jó hír lenne Magyarországnak: függetlenül attól, hogy mikor lenne a Brexit, az utolsó eurócentet is megkapnánk a 2014-2020-as uniós büdzséből. Így tehát elhárulna a forrásvesztés kockázata, ami miatt most rohan az EU-s pályázatok meghirdetésével a magyar kormány.
A paksi beruházás előtt tornyosuló utolsó uniós akadály elhárítását, és az EU-támogatások folyósítása terén meglévő viták elsimítását célozzák főként Lázár János mai brüsszeli tárgyalásai, amelyekről már a múlt csütörtöki Kormányinfón is szót ejtett.
Megszületett az eredménye egy tavaly szeptemberben kiírt, helyi közösségek fejlesztését segítő uniós pályázatnak, így a 14 milliárd forintos keretet 569 civil és egyházi szervezet között osztják ki.
Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén, el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott hétfői budapesti egyeztetésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában.
Három gazdaságfejlesztési pályázat keretében közel 4,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert el 207 fejlesztés - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Összesen 205 kkv nyert el 1,5 milliárdot, míg 2 nemzeti park 2,7 milliárdos összegnek örülhet.
Összesen 547 milliárd forint értékű fejlesztési forrás érkezik meg hamarosan a megyékhez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében - jelentette be Rákossy Balázs. A Döntés-Előkészítő Bizottságok pénteken kezdik meg a bírálati munkát és több mint 4590 darab pályázatról hoznak döntést. Már márciusban sor kerül a támogatói döntések kihirdetésére és áprilisban pedig a szerződéseket kötik meg a nyertesekkel.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
