gazdasagfejlesztes

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Nem bírják a cégek a magyar gazdaság tempóját: nem adnak ajánlatot a közbeszerzésekre (3.)

Az elmúlt három hónapban rohamosan nőtt azon közbeszerzési eljárások száma, amelyeket jogszabályi kötelezettség alapján az egyetlen benyújtott ajánlat miatt érvénytelenné kellett nyilvánítani - jelezte a Transparency International Magyarország mai szakmai konferenciáján Csányi István.

A választások előtti napokban 700 cégnek kedveskedett milliárdokkal a kormány

Múlt csütörtöktől máig 696-tal nőtt a nyertes EU-pályázattal rendelkező magyar cégek száma, amelyek együtt mintegy 17 milliárd forintot nyertek - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ez azt jelenti, hogy miközben a választási eredményekre koncentrált az ország, az utóbbi napokban rengeteg pályázati döntés született meg.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

• Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
• Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
• Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
• Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Kifizették a választások előtt a tízmilliós prémiumokat az EU-pénzek pörgetéséért

Az EU-pénzek tavalyi nagyon magas kifizetési céljának teljesítéséért kifizették az érintett mintegy 3000 közszféra-dolgozónak az akár 24 havi céljuttatásokat, ami havi 350 ezer forintos fizetésnél fejenként átlagosan 8,4 millió forintot jelent - tudta meg nemhivatalos forrásból a 24.hu. Vannak, akik ennél sokkal többet is megkaphattak és az egész akció akár 7 ezer embert is érinthetett, akik együtt akár 45 milliárd forintnyi bónuszt is megkaphattak a választások előtt.

Rendkívüli programból osztott pénzt a kormány: dolgozónként 1,5 millió forintot lehetett kapni

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 293 vállalkozás a "Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása" program keretében - jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatással több mint 2000 új munkahely létesítéséhez, valamint 3600 munkahely megőrzéséhez járul hozzá a kormányzat, érdemben javítva ezzel a kkv-szektor versenyképességét.

Hirtelen több ezer uniós pályázati nyertest kihirdettek ma

Több mint 2330 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 16 pályázati felhívásának keretében összesen 52 milliárd forintnyi támogatást - jelentette be ma Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára az MTI-n.

Kapjuk vissza végre az országunkat! - Csúfosan áll a gigantikus kísérlet

Amint kilépünk az EU-ból, visszakapjuk az országunkat, heti 350 millió fontot irányítunk át az uniós költségvetés helyett az egészségügybe és korlátozzuk a bevándorlást - ezek voltak a Brexit-kampány fő üzenetei. A napra pontosan egy éve elindított brit kilépési folyamat félidejére azonban egészen máshova, sokkal hátrányosabb helyzetbe vergődött el a brit kormány jórészt amiatt, mert a 27 másik uniós tagállamot eddig vasfegyelemmel egységben tartotta a német-francia tengely. Ha ez a meglepő összefogás kitart, nagyon valószínű, hogy a britek tényleg hátrányosabb helyzetbe keverednek a kilépéssel az EU-tagsághoz képest. A bűvös kifejezésről persze sosem szabad megfeledkezni: semmi sem dőlt még el, amíg minden kérdésről meg nem állapodnak a felek.

Óriási üzlet a pékáru piacon: nagy pénz van a fagyasztottban

Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb magántőke-társasága befektet az adriai térség egyik legnagyobb fagyasztott pékáru-gyártójába.

Már szinte a teljes 2020-ig járó uniós költségvetési keretet odaítélte a kormány

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak 8 százalékát, 708 milliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak - olvasható a Világgazdaság keddi számában.

Iparterület lesz a lőszerraktár

Több mint 460 millió forintos európai uniós támogatással 16 hektáros korszerű iparterületté fejlesztik az egykori honvédségi lőszerraktárakat a Péccsel szomszédos Pellérden - tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat az MTI-t.

Hatalmas hitelből fejleszti a kormány a pécsi és budapesti egyetemi kampuszokat

Az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bank 92-92 millió euró összegű, együtt mintegy 58 milliárd forintos kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak a Pécsi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésére, az erről szóló szerződéseket a két bank képviselőivel Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára írta alá.

Még pár hónapig nem jön újabb nagy brüsszeli átutalás

Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.

Merkel megint belengette a Magyarországot érintő durva német tervet

Az Európai Unió vezetőinek pénteki informális találkozóján megkezdődött a 2020 utáni hétéves pénzügyi költségvetési keretről szóló vita. Vannak súrlódási pontok.

Nyugi, nem kell annyira félnie Magyarországnak a durva német tervtől

Az uniós alapszerződés miatt az nem járható út, hogy szankciós jelleggel megtagadják Magyarországtól és Lengyelországtól a 2020 utáni strukturális és beruházási támogatásokat a jogállamisági problémák, vagy a menekültbefogadás elutasítása miatt, így két másik, "hátsóajtós" megoldás körvonalazódik - mutat rá a mai EU-csúcsra készített helyzetelemzésében Carsten Nickel, a Teneo Intelligence Brüsszelben dolgozó kutatási igazgatóhelyettese. A két "trükkös" megoldási irány felvázolása azért lényeges, mert az elmúlt három napban három helyről is erőteljes német figyelmeztetéseket kapott a magyar és a lengyel kormány:

Össztűz a magyar kormányra? - Újabb kemény német figyelmeztetés érkezett

A 2020 utáni EU-s költségvetés kialakítása körüli nagy kommunikációs zaj részének is tekinthető, de mégis elgondolkodtató, hogy sorozatban harmadik napja nagyon erős figyelmeztetéseket kap Magyarország és Lengyelország kormánya a német vezetőktől. Ma éppen az EU-büdzsé összeállításáért felelős német uniós biztos küldött üzeneteket az informális EU-csúcsra időzítve, aki egyébként Angela Merkel kancellár szoros szövetségese is a CDU-ban.

Merkel bemondta! Valóra válhat a magyar kormány rémálma

Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:

EU-pénzek: nem úgy kell érteni a durvának tűnő német tervet

A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:

Reagált Szijjártó a durva német tervre: nem engedünk a zsarolásnak

Magyarország álláspontja a bevándorlással kapcsolatban sziklaszilárd: a migrációt rossz, veszélyes és megállítható folyamatnak tartjuk, nemet mondunk a bevándorlásra és a betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter a Financial Times mai cikkére reagálva az MTI-nek. Amint megírtuk: a német kormány elég durva tervet szellőztetett meg a minap, hiszen a jogállamiság lenne az alapfeltétel, hogy kifizethetők legyenek az EU-s strukturális és beruházási támogatások és azon országok régióinak adnának több EU-támogatást, amelyek több menekültet fogadnak be.

Nagyon durva tervet szellőztettek meg a németek Magyarország ellen

A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.