Az Európai Parlament gazdasági szakbizottsága is bekapcsolódott az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretének (MFF) kialakításáról szóló vitába. A mostani tárgyalások a 2028-tól kezdődő időszakra határozzák meg a közösségi források elosztását.
Az előkészítő dokumentumok is felhívják rá a figyelmet, az új költségvetés tervezése összetett kihívásokat rejt magában: az EU-nak egyensúlyt kell találnia a növekvő pénzügyi igények és a tagállamok befizetési készsége között, miközben biztosítania kell a fenntartható gazdasági növekedést és a geopolitikai kihívásokra adott válaszokat.
Valamint meg kell oldani a versenyképességjavító válaszlépéseket – ahogy arra a most társadalmi egyeztetést hirdető Európai Bizottság is megoldásokat keres.
Az Európai Unió előtt álló legfontosabb pénzügyi kihívások közé tartozik az EP új jelentéstervezete szerint az NGEU (Next Generation EU) támogatások törlesztése,
amely évente körülbelül 13,9 milliárd eurót igényel 2028-tól.
Ez az összeg az EU költségvetésére hosszú távon jelentős terhet ró, mivel az NGEU-t finanszírozó adósságokat 2058-ig kell teljesen visszafizetni.
Ezzel párhuzamosan a geopolitikai helyzet miatt az EU egyre nagyobb forrásokat fordít védelmi és biztonsági kiadásokra. Az Európai Béke Alapra (EPF) szánt források jelentős része – az EU döntése értelmében – az immobilizált orosz állami vagyon felhasználásával kerül finanszírozásra.
A Tanács 2024. május 21-i döntése alapján ezeknek az összegeknek 90%-át katonai támogatásra, míg 10%-át az EU költségvetésén keresztül az Ukrajna Eszköz (Ukraine Facility) harmadik pillérére fordítják.
Az EU bővítésének költségei szintén meghatározó tényezők lesznek az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága szerint. Az új tagjelöltek – például Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán egyes államai – csatlakozása hatalmas költségvetési kiadást jelenthet, hiszen az új tagállamok számára fejlesztési alapokat és strukturális támogatásokat kell biztosítani.
Kiemelik, hogy az EU saját bevételeinek struktúrája folyamatosan változik, és a 2028 utáni időszakban még jelentősebb reformokra lehet szükség.
Jelenleg az EU bevételeinek 61,5%-át a bruttó nemzeti jövedelemalapú (GNI) hozzájárulások biztosítják, emellett további források érkeznek az uniós importvámokból, az áfa-alapú hozzájárulásokból és az újrahasznosítatlan műanyag hulladékokra kivetett adóból.
Azt is felidézte a szakbizottság az értékelésében, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament új saját bevételek bevezetéséről egyezett meg az NGEU adósság visszafizetésének biztosítása érdekében, viszont az Európai Tanács egyelőre nem lépett ezek konkretizálásában.
Az új források évente mintegy 36,5 milliárd eurót hozhatnak az EU költségvetésébe, amely a jelenlegi büdzsé 25%-os növekedését jelentheti.
Az EP helyesnek tartja, hogy a háromlépcsős új saját bevételi terv a következő elemekre épül:
- Kibővített kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) – a szén-dioxid-kvótákból származó bevételek növelése.
- Szénhatár-kiigazítási mechanizmus (CBAM) – az importtermékek karbonintenzitására kivetett vám.
- A multinacionális vállalatok nyereségének átcsoportosított adója, amely az adóoptimalizációt csökkenti.
Bár a tervet az Európai Parlament jóváhagyta, a tagállamok egy része vonakodik az új bevételek bevezetésétől, és inkább a GNI-alapú befizetések növelését preferálnák. Az Európai Tanácsban a technikai viták továbbra is zajlanak, így kérdéses, hogy 2026-ig sikerül-e bevezetni az új rendszert
mindez kérdésessé teszi, hogy 2028-tól a következő hétéves közös költségvetés mennyire támaszkodhat erre.
A növekvő adósságteher és újabb közöskötvények lehetnek a ballaszt
Egy másik lehetséges megoldás az EU további közös adósságfelvétele a költségvetés finanszírozására az Európai Parlament felelőseinek értékelése szerint. Az NGEU létrehozása történelmi változást hozott az uniós pénzügyekben, hiszen a közös hitelfelvétellel finanszírozott 806,9 milliárd eurós csomag jelentős gazdasági helyreállítást tett lehetővé a Covid-19 válság után.
Az NGEU az EU GDP-jének mintegy 5%-át tette ki.
Megjegyzik, hogy felmerült az ötlet, hogy az EU védelmi kötvényeket bocsásson ki a védelmi ipar fejlesztésére, ami további közös eladósodást jelentene. Andrius Kubilius védelempolitikáért felelős biztos javaslata szerint ezeket a kötvényeket az EU költségvetése garantálná, így hosszú távon biztosíthatnák az uniós védelmi képességek fejlesztéséhez szükséges forrásokat.
Csakhogy a mostani költségvetési adósságszolgálat is jelentős, ezért elképzelhető, hogy másfajta, akár az Európai Beruházási Bankon keresztüli kibocsátás lehet szükséges.
Nem a szokásos hármas felosztás kell
Az Európai Bizottság tervei szerint az EU következő hosszú távú költségvetése szakítana a korábbi programalapú struktúrával, és politikaalapú költségvetési rendszer jönne létre. Az EP értékelése szerint ez azt jelenti, hogy a tagállamok nemzeti tervei alapján egyedi finanszírozási programokat alakítanának ki, amelyek rugalmasabban kezelnék a változó gazdasági és politikai helyzeteket.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök missziólevelében Piotr Serafin költségvetési biztosnak azt a feladatot adta, hogy dolgozza ki az új költségvetési struktúrát, amely:
- Egyszerűbb és fókuszáltabb lesz, elkerülve a felesleges adminisztratív terheket.
- Jobban reagál az aktuális gazdasági és geopolitikai kihívásokra.
- Összekapcsolja a reformokat a befektetésekkel, és létrehozza az európai versenyképességi alapot.
A Parlament szerint ezek miatt a költségvetési tárgyalások során kulcsfontosságú kérdések merülnek fel: például, hogy mekkora legyen az új költségvetés teljes mérete, vagy hogy milyen területekre összpontosítsanak a források (pl. zöld átállás, digitális fejlődés, védelmi képességek).
Az Európai Parlament szerint mivel gyökeresen átalakul a költségvetés, amely jelentősen nagyobb, 1200-1500 milliárd eurós is lehet, valamint újra napirenden van a közös eladósodás, az EP ellenőrzési jogköreit is növelni kellene az uniós büdzsé felett.
Összességében még az EP is elégedett
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke, Johan Van Overtveldt, valamint az EU hosszú távú költségvetésének társ-jelentéstevői, Siegfried Mureşan és Carla Tavares üdvözölték az Európai Bizottság kommunikációját a 2027 utáni többéves pénzügyi keretről. A közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy az új költségvetésnek képesnek kell lennie az EU előtt álló kihívások kezelésére, biztosítva a hagyományos politikák megfelelő finanszírozását, miközben az új prioritásokra is elegendő forrást kell fordítani. Külön kiemelték, hogy a közös adósság fenntartható visszafizetése elengedhetetlen, és
az Európai Unió nem végezhet több feladatot kevesebb forrásból.
A képviselők szerint az EU-nak olyan területekre kell összpontosítania a kiadásait, ahol a közös beruházások valódi hozzáadott értéket teremtenek és közvetlen hatással vannak az emberek életére. Az új költségvetésnek egyszerűbbé és rugalmasabbá kell válnia, hogy hatékonyan tudjon reagálni a válságokra és sokkokra, miközben erősebb saját bevételekre is szükség van a fenntartható finanszírozás biztosítása érdekében. Kiemelték, hogy az EU-nak versenyképesebbé és biztonságosabbá kell válnia, valamint támogatnia kell az igazságos digitális és zöld átállást, anélkül, hogy bármelyik tagállamot vagy társadalmi réteget hátrányosan érintené.
A parlamenti képviselők egyértelművé tették, hogy a költségvetés egyszerűsítése és rugalmassága mellett elengedhetetlen a demokratikus ellenőrzés erősítése. Az Európai Parlamentnek teljes mértékben érvényesítenie kell törvényhozói, költségvetési és elszámoltatási szerepét, biztosítva, hogy megfelelő intézményi keretek álljanak rendelkezésre a végrehajtó hatalom ellenőrzésére. A helyi és regionális hatóságok bevonását is kulcsfontosságúnak tartják, hiszen ők értik legjobban az emberek valódi igényeit. A következő lépés az EP saját kezdeményezésű jelentésének elfogadása májusban, majd a Bizottság júliusi költségvetési javaslata alapján megkezdődnek a tárgyalások az Európai Tanács és az Európai Parlament között.
A szakbizottság értékelése szerint a fő kérdés az, hogy az EU képes lesz-e stabil finanszírozást biztosítani, miközben gazdasági növekedését és geopolitikai stabilitását is fenntartja.
A következő évek tárgyalásai meghatározzák, hogy az EU milyen irányba halad – és mennyire lesz képes megőrizni gazdasági és politikai vezető szerepét a globális térben.
Címlapkép forrása: EU
