• Megjelenítés

gazdasagfejlesztes

Túllőtt az eredeti célon a Juncker-féle uniós fejlesztési terv

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap túlteljesítette az eredeti 315 milliárd eurós beruházási célt, és indulása, 2015 júliusa óta 335 milliárd euró beruházást mobilizált az Európai Unióban - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán. A Juncker-tervnek becézett programot tavaly év végén kibővítették, így az új cél szerint 2020-ig összesen 500 milliárd eurónyi beruházás mobilizálását kell elérnie, amire az eddigi előrehaladás alapján minden esélye meg van.

Túl bonyolult lehet a 2020 utáni agrártámogatási rendszer

Az uniós agrárminiszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság 2020 utáni Közös Agrárpolitikai javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium a Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén elhangzottak alapján kiadott közleményében.

Elmagyarázták, miért buknának a magyarok fejenként 24 ezer forintnyi EU-pénzt

Hozzá kell nyúlni egy 20 éve változatlan forráselosztási képlethez és közben figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió számos országában jelentős negatív gazdasági és társadalmi folyamatok történtek, miközben Magyarország szépen fejlődött - lényegében ezekkel indokolta egy mai előadásában egy vezető brüsszeli döntéshozó azt, hogy miért bukna fejenként 75 eurót, mintegy 24 ezer forintot Magyarország 2020 után a felzárkóztatási uniós pénzekből a mostani ciklushoz képest fix áron. Jó hír, hogy Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója szerint a következő időszak tárgyalásain van esély arra, ennél azért kicsit kevesebb lesz a forrásvesztés Magyarország számára és főként az agrárkasszánál vázolt jelentős forrásvágásnál lesz kisebb a végső kimenetel. Arra, hogy Pest megye a közigazgatási szétválasztás után végülis mire számíthat az EU-pénzek terén, csak 2020-ban dőlhet el.

Kecskemét mellett kétsávosítanak egy fontos útszakaszt, 9 milliárdból

Megkezdődik az 54-es főút M5-ös autópálya és 5-ös főút közötti szakaszának kapacitásbővítése; az alapkőletételen az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a következő évek egyik kiemelt feladatának nevezte a közúthálózat hiányzó elemeinek pótlását, továbbá a sztrádák elvezetését az országhatárokig.

Brüsszel már 350 milliárd forintot adott Magyarországnak közlekedésfejlesztésre

Brüsszel már 350 milliárd forintot adott Magyarországnak közlekedésfejlesztésre

Az M3-as metróvonal budapesti felújítása a negyedik nagy magyar közlekedésfejlesztési projekt, amelyre az Európai Bizottság rengeteg pénzt ad a Kohéziós Alapból a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban és ezekre együttesen 1,11 milliárd eurót, mintegy 352 milliárd forintot fordíthat Magyarország - derül ki a Portfolio rövid összesítéséből.

Olimpiai bajnokok és az EU fő pénzosztója is ott lesznek a debreceni Közgazdász-vándorgyűlésen

Berki Krisztián tornász és Knoch Viktor gyorskorcsolyázó személyében olimpiai bajnok előadói is lesznek az 56. Közgazdász-vándorgyűlés sportközgazdasági szekciójának, de a meghívottak között megtaláljuk például Günther Oettingernek, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjának és Liam Benhamnek, az IBM európai alelnökének nevét is.

Több pénzt ad az EU a hármas metróra

Az eddigi 137 milliárd forint helyett mai árfolyamon mintegy 154 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást ad a Kohéziós alapból az Európai Bizottság - jelentették be a mai déli sajtótájékoztatón Brüsszelben. A közlemény egyelőre csak angolul ismerteti a projektet és magának a hármas metró felújításának jelentőségét ezen a linken.

Bűvös számot közelít az EU-s pénzosztás - De mi lesz 2020-tól?

A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.

Újabb 5 világraszóló magyar sikertörténet született ma

Öt magyar cég egyenként 50 ezer eurós támogatást nyert el egy EU-s kkv-támogatási program első szakaszában, amellyel az Európai Bizottság a kiválasztott cégek projektjeikkel kapcsolatos üzleti terveinek kidolgozásában kíván segítséget nyújtani - olvasható a Bizottság közleményében. Összesen 2149 pályázat érkezett, amelyből 242-nek ítéltek oda támogatást. A következő pályázati fordulóra 2018. szeptember 5-én kerül sor.

Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen

Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.

Azt hiszed, hogy Magyarország borzasztó hely? - Élhetőbb, mint gondolnád

Mostanában egyre fontosabb az életminőség szempontjából a környezetvédelmi, a szociális infrastruktúrával és a kormányzás minőségével összefüggő beruházások intenzitása és ha ilyen szempontokat vizsgálunk, akkor Magyarország egészen élhető helynek tűnik a JPMorgan befektetési bank által követett 13 feltörekvő piac között. Ebben egyébként az Európai Uniónak, az általa megkövetelt sztenderdeknek és az uniós forrásfelhasználás szabályrendszerének is lényeges szerepe van a bank minapi összefoglalója szerint.

Az Emmi nem örül, hogy Magyarország kevesebb EU-s pénzt kap

A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.

Agrártámogatások: több tagállam is egyetért Magyarországgal

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

A bürokráciával és bonyolult adózással küzdenek a magyar vállalkozások

Rég nem látott lehetőséget kínálnak a következő évek a középvállalkozások fejlesztésére, a nano-, mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére, ehhez pedig a piacok és az állam közös fellépése tudja kialakítani a versenyképesség erősítéséhez szükséges kereteket - mondta a Magyar Időknek Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A lap csütörtöki számában Krisán kiemelte: a cégmérethez illeszkedő finanszírozás jelenti most a szektor egyik legnagyobb kihívását.

Rengeteg EU-pénz lesz 2020 után hálózati infrastruktúra-fejlesztésekre

Közel 50%-kal 42,3 milliárd euróra javasolja megemelni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretösszegét a mostani ciklusról 2021-2027 közöttre az Európai Bizottság és a szerkezetét is jelentősen átalakítja majd - derült ki a mai bejelentésekből. Három fő cél mentén írják majd ki közvetlenül Brüsszelben ezeket a pályázatokat: európai közlekedési, energetikai és digitális infrastrukturális hálózatok fejlesztésére lehet majd pénzt szerezni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság ma egy másik, 9,2 milliárd eurós keretösszegű Digitális Európa programra is javaslatot tett a 2021-2027-es költségvetésben.

Mindezeken felül a testület ma 15,2 milliárd eurós kerettel az InvestEU program létrehozását is bejelentette, amely "egy fedél alá hozza" majd az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást és egybefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, valamint kibővíti az európai beruházási terv modelljét is. A Bizottság 16 milliárd eurós keretösszeggel egy új űrprogramot is bejelentett, hogy az EU vezető szerepét meg lehessen erősíteni.

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

Mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által ma közzétett 2017-es jelentése alapján. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában. Az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetésben jelentősen több pénzt szán a csalások kiszűrésére:

Kiakadt az Agrárminisztérium a 2020 utáni EU-források megvágása miatt

Közleményt adott ki ma reggel a Földművelésügyiről Agrárminisztériumra átkeresztelt tárca egyrészt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság által múlt héten megjelent részletszabályok alapján a 2020 utáni agrár- és vidékfejlesztési támogatások megvágását (számításaink szerint reál értelemben 24%-kal), másrészt arról, hogy a tárca államtitkára milyen üzeneteket mondott el az uniós mezőgazdasági miniszterek szófiai tanácskozása keretében. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára többek között amellett érvel, hogy a Közös Agrárpolitikára vonatkozó új terv lényegesen tovább bonyolítaná a már most is bonyolult agrártámogatási rendszert, így több adminisztratív terhet is róna a gazdákra.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hoppá: jönnek az új bónusz állampapírok, ennek sokan nem fognak örülni!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility