Miután négy témában megszületett a politikai konszenzus az energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésén, élő Facebook-videóban foglalta össze a fejleményeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az október 1-től hatályba lépő, köbméterenként 20 forintos, rendszerhasználati díjemelés nem érinti azokat, akik az átlagnál kevesebb gázt fogyasztanak a rezsicsökkentés új szabályrendszerében – hívja fel a figyelmet pénteki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is országos átlagban 102 forint körüli áron jár a gáz köbmétere, viszont aki az átlagfogyasztás fölé lóg, nála az augusztusi és szeptemberi 732,4 forint után októbertől a rendszerhasználati díj emelése miatt 752,5 forintba kerül a többletben elfogyasztott gáz ára. A januártól érvényes „versenypiaci költségeket tükröző földgázár” még nem ismert, karácsony körül határozza meg a MEKH, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő is csak annyit mondott a ma reggeli rádióinterjúban, hogy remélhetőleg fent tudják tartani a most érvényes kereteket.
Az Északi Áramlat 2, majd később az Északi Áramlat 1 vezetéken érzékelt szivárgások következtében egészen a 212 eurós szintekig emelkedett a gáz ára a hét első felében, a kezdeti pánik mérséklődését követően azonban ma már csökkenésben van a gázár. A szivárgások mögött a NATO és az EU orosz szabotázsakciót sejtenek, amelyre a döntéshozók ígéretük szerint egységes választ fognak adni.
Kétszázmilliárd eurós kerettel támogatási programot indít a német kormány az energia drágulásának ellensúlyozására - jelentették be csütörtökön Berlinben.
Kristoffer Bottzauw, a dán energiaügynökség vezetője szerint a megsérült Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékekben lévő gáz több mint fele már elhagyta a csővezetékeket, és a fennmaradó mennyiség vasárnapra várhatóan szintén távozik a vezetékből, írja a Reuters.
A tegnapi napon egészen a 195 eurós szintig emelkedett a gáz ára, miután kiderült, hogy az Északi Áramlat 2 után az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, az emelkedés ma is folytatódik, a reggeli nyitáskor már a 210 eurós szint közelében állt a jegyzés, a kora délutáni órákra azonban enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás. Az események hátterében orosz szabotázst sejtenek. Ma pedig a Gazprom jelentette be, hogy akár le is állíthatják a Nyugat-Európába Ukrajnán keresztül áramló gázszállítást.
A jövő évre vonatkozó orosz költségvetési tervezet azzal számol, hogy a következő három évben (2023-2025) évi 125,2 milliárd köbméterre csökken a földgázexport az idei évre várt 142 milliárd köbméterről, amely 31 százalékkal kisebb a tavalyinál - közölte a TASZSZ orosz hírügynökség szerdán.
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
Az európai gyógyszergyártók figyelmeztettek, hogy a megugró villamosenergia-árak miatt leállíthatják néhány olcsóbb generikus gyógyszer gyártását, továbbá az árképzés felülvizsgálatát is követelik, ezzel tehát a gyógyszergyártás a legújabb iparág, amely az energiaválság elmélyülésével nehéz helyzetbe került és szorul segítségre - írja a Reuters.
Szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás – mondta el a nemzetközi sajtónak Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
A tegnapot közel 6,3 százalékos mínuszban zárta a gáz ára, miután az előrejelzésekhez képesti gyengébb kereslet, a Norvégiából érkező megnövekedett gázmennyiség, valamint az erősebb LNG-import egyaránt hozzájárult az energiapiaci nyomás mérséklődéséhez. Ma reggel azonban ismét emelkedésben van a gáz ára, miután az Északi Áramlat 1 vezetéken hirtelen nyomásvesztést érzékeltek a hatóságok, nem sokkal azt követően, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szivárgást észleltek.
Felavatták kedden a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe vezetéket a Szczecin mellett fekvő északnyugat-lengyelországi Goleniówban.
A Bloomberg elemzői szerint Európa egyre hevesebb cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő is lesz az LNG az oroszországi szállítások ellensúlyozására. Az elemzés szerint azonban létezik olyan kedvezőtlen szcenárió, hogy egy hideg észak-ázsiai tél miatt rengeteg LNG-kapacitás fog a kontinensre jutni elsősorban Japán keresletének kielégítésére, ez a forgatókönyv pedig valószínűleg fokozott árversenyt és a gázárak emelkedését eredményezheti. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg hogyan alakulnak az EU-s gáztároló-kapacitások, illetve a fogyasztásarányos töltöttségeket is megnézzük.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
Tervezett rendszerkarbantartási munkálatok miatt akadozhat a lakossági online ügyintézés szombaton és vasárnap. Ezen kívül a telefonos ügyintézéssel is lehetnek problémák egészen vasárnap estig - számolt be a Pénzcentrum.
„Ezt a telet már tényleg meg tudjuk csinálni orosz gáz nélkül, ami óriási eredmény, amit az Európai Bizottság össze tudott hozni” az elmúlt hónapok erőfeszítése nyomán – jelentette ki a 60. Közgazdász-vándorgyűlés uniós útkeresésről szóló pénteki panelbeszélgetésében Csermely Ágnes. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elemzési és modellezési főosztályvezetője hozzátette: abban, hogy a jövő telet is ki tudja-e húzni Európa orosz gáz nélkül, „még sok lukat látok” infrastrukturális okok miatt, mert a tartós orosz gázhiány olyan fejlesztéseket tenne szükségessé, amelyek ellentétben állhatnak a 2050-es klímacélokkal, illetve a gázfelhasználás visszaszorításával kapcsolatos stratégiai céllal. A panelbeszélgetésben egyéb komplex témák is szóba kerültek, mint az uniós tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció gördülékenysége, illetve az Európai Központi Bank cselekvési szabadsága is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter, elsősorban energetikai kérdésekről volt szó a felek között, azaz például Paks II-ről és a földgázszállítmányokról egyezetettek a miniszterek - derül ki a külügyminiszter hivatalos Facebook oldalán közzétett videóból. Emellett Szijjártó azt is közölte Lavrovval: Magyarország minél előbb békét akar.
A minap átadott lengyel-szlovák interkonnektorral már Magyarország is hozzá tud férni a Lengyelországba érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokhoz, de még ezzel együtt sem lehetséges rövid távon az orosz gáz kiváltása itthon – jelezte a 60. Közgazdász-vándorgyűlés klímasemlegességi témakörű szekciójában tartott összefoglaló előadásában Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára megjegyezte, hogy a jelentős orosz gázkitettség csökkentése, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energiák terjedése érdekében rövid, közép és hosszabb távú programok is indulnak Magyarországon, amelyek például a mélyfelújításokat fogják segíteni mind a lakossági, mind központi állami épületek körében. Az energetikai kihívások kezelése, illetve a klímavédelmi célok együttes elérése érdekében a minisztériumban egy 30 projektből álló listát állítottak össze, amelynek finanszírozási igénye 16 milliárd euró, és ezt a következő időszakban részben uniós forrásokból, részben kvótaértékesítési bevételekből, részben zöldkötvények kibocsátásából tervezi megvalósítani a kormány.
Az úgynevezett különleges földgázkészlet betárolása elkezdődött – írja a Népszava az ország biztonsági energiatartalékainak felhalmozásával foglalkozó Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségre (MSZKSZ) hivatkozva.
Ma reggel Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy részleges mozgósítást fog elrendelni Oroszországban, ezt követően pedig ismét 200 euró fölé emelkedett a gáz ára. A délutáni órákban azonban úgy tűnik csökken a nemzetközi piacokra nehezedő nyomás, így ismét a kritikus 200 eurós árszint alatt van a jegyzés.