Az uniós rendelkezés november elsejei határidővel rögzített egységesen 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamok számára. Ez az elvárás Magyarországon augusztus végére teljesült. Az októberi enyhe időjárás következtében a fűtési szezon hivatalos kezdete után is nőtt a készletmennyiség, a töltöttségi arány jelenleg 98 százalékos - derül ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.
Kiküldött a bolgár gázhálózat üzemeltetője, a Bulgartransgaz, tegnap egy levelet a gázkereskedőknek, amelyben máig adott határidőt arra, hogy jelezzék: mennyi orosz gázzal kereskedtek október végéig, és ha erre nem válaszolnak, akkor az összes általuk forgalmazott gázt orosz eredetűnek fogja tekinteni a Bulgartransgaz, és erről a mennyiségről állítja ki a 20 levás díjat tartalmazó számlát – tudta meg a Portfolio egy gázkereskedő forrástól.
A Bulgária által az orosz gázra bevezetett 10,2 eurós energia-hozzájárulás nem az uniós oroszellenes szankciók része, hanem egy önálló tagállami lépés, azt tudomásul vette az Európai Bizottság, így a befolyó pénzzel azt kezd Bulgária, amit akar – többek között ezeket mondta a brüsszeli testület szóvivője egy hétfői tájékoztatón. Tim McPhie azt is jelezte, hogy a bolgár lépés miatt szoros egyeztetések kezdődtek az Európai Bizottság és a Gazprom érintett ügyfelei, így Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia illetékeseivel a hatások felméréséről. A szóvivő a bolgár lépés kapcsán azt is megjegyezte: továbbra is elkötelezett a Bizottság a REPowerEU célkitűzése, azaz az orosz gáz minél hamarabbi visszaszorítása mellett.
Azért vetettük ki az orosz gázra a 10 eurós energia-hozzájárulást, hogy segítsük az orosz gázról leválást, és közben költségvetési bevételre is szert tegyünk, harmadrészt pedig azért, hogy az orosz gázszállítás drágításával egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki a régiós gázpiacon – ezt a három érvet mondta Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter a capital.bg portálnak adott interjúban.
Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Idén eddig már 1,4 milliárd köbméter plusz orosz gázt vásárolt Magyarország a 4,5 milliárd köbméteres hosszú távú szerződésen felül, és ha fenntartja ezt a felpörgetett vásárlási ütemet a Török Áramlaton keresztül, akkor év végéig további 0,85 milliárd köbmétert vásárolhat – derül ki a Portfolio számításaiból. Úgy tudjuk, hogy a minapi pekingi látogatáson az orosz vezetés megkérte a magyart, hogy éljen a plusz orosz gáz vásárlásának lehetőségével, és erre a megállapodásra Alekszej Miller Gazprom-vezér is utalást tett a hétvégi nyilatkozatában.
Számos jogsértést lát a bolgár államfő az új bolgár gázpiaci energia-hozzájárulásról szóló törvényben, amely 10,2 eurós költséget ró az orosz gáz importjára és tranzitjára megawattóránként, és ezért a bolgár alkotmánybírósághoz fordult csütörtökön – derült ki Rumen Radev elnök közleményéből. A téma bizonyára szóba kerül a ma délután 3-kor kezdődő brüsszeli EU-csúcson is, hiszen érinti többek között Magyarország, Ausztria, Csehország és Szlovákia gázellátását is a Török Áramlaton keresztül.
Az uniós nyomás ellenére sem tudjuk meghosszabbítani a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződést, mert "Oroszország támogatása orosz gáz vásárlásával nevetséges a háború alatt” – hangsúlyozta az ukrán Naftogaz igazgatótanácsának elnöke a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjúban.
Az Európai Bizottság az EU-ba érkező importgázra is kiterjeszti a metánkibocsátási korlátozást 2030-ig, ami az orosz, és az algériai gáz megcélzása mellett az amerikai cseppfolyósított földgázt is „eltalálhatja” – derült ki abból az október 23-i dátumú tervezetből, amelybe betekintést nyert a Reuters.
Az Európai Unió halad afelé, hogy még ebben az évtizedben megszűnjön az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, hiszen az orosz gáz mennyisége idén 80 milliárd köbméterről 40-45 milliárdra zuhanhat, közben pörög fel a megújuló forrásokból előállított energia mennyisége és aránya – derül ki az energiaunió helyzetéről ma kiadott európai bizottsági jelentésből.
A Gazprom 2023-ban eddig összesen már 1,3 milliárd köbméternyi pluszt gázt szállított Magyarországra a hosszú távú szerződésen felül, és egy megállapodás érdekében további plusz mennyiséget szállít az idei télen - jelezte Alekszej Miller, az orosz gázcég vezetője a TASZSZ-nak. Mindez érdekes helyzetet teremt, mert Bulgária egy különadót vetett ki a Török Áramlat vezetéken érkező orosz eredetű földgázra, ami könnyen olyan vitához vezethet a Gazprommal, ami miatt teljesen leállhat ezen az útvonalon a gázszállítás, miközben ez a magyar ellátás főforrása.
A Bulgárián át Szerbiába és Magyarországra irányuló orosz gázszállítások növelik az orosz befolyást, a minap bevezetett bolgár energia hozzájárulás azonban nem az ottani gázárak növelését, hanem a Gazprom profitjának csökkentését célozza – jelentette ki Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök a brit The Independent tudósítása szerint. Egy bolgár szakértő a Bloomberg TV-nek azt mondta: könnyen lehet, hogy a Gazprom egy gázpiaci trükkel ki tudja kerülni az őt megcélzó bolgár pénzügyi terhet, de ha ez így lenne, akkor vis maiorra hivatkozva leállhatnak a gázszállítások a Török Áramlaton.
Az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy meghosszabbítja az uniós gázársapka hatályát a novemberi felülvizsgálat során, az állami támogatási szabályrendszer fellazított feltételeinek kinyújtása körül azonban két nagy táborra szakadtak a tagállamok – írja vasárnapi cikkében a Financial Times.
Emelkedik a földgáz ára ma délelőtt a holland gáztőzsdén a félelmek közepette, hogy a közel-keleti konfliktus megzavarhatja a globális üzemanyagellátást a tél előtt - írja a Bloomberg. Emellett a a Török Áramlaton keresztüli gázszállítások körüli bizonytalanságok is felfelé hajtják ma az árakat.
Magyarország gázellátását most már egy uniós versenyjogi vizsgálat is befolyásolhatja: az EU szerint aggályos a Bulgargaz és a török BOTAS szállítási szerződése. Mindez tovább bonyolítja a Török Áramlat körüli helyzetet, miután Bulgária egy különadót vetett ki a Gazprom szállítmányaira, amelyet az orosz cég nem hajlandó megfizetni. Ha a bolgár-török paktum elbukik Brüsszelen, akkor elcserélni sem lehet a Gazpromtól importált gázmennyiséget, miközben az oroszok nem hajlandók megfizetni a most kivetett plusz terhet, ami a szállítás leállásával fenyeget.
Az egyeztetés nélkül bevezetett új bolgár gázpiaci „energia-hozzájárulást” nagyon nehéz beszedni, illetve nem kívánt súlyos következményekhez vezethet, akár leállhatnak a gázszállítások Bulgária, Szerbia, illetve Magyarország felé, ezért egy működőképes rendszer kidolgozásáig az intézkedés elhalasztását kéri az Energiakereskedők Európai Szövetsége – derült ki abból a két levélből, amely két különböző forrásból a Portfolio birtokába jutott. Az egyik levéltervezetet a bolgár energiaügyi minisztériumnak címezték, a másik levelet már el is küldték az Európai Bizottság energiaügyi és kereskedelmi főigazgatóságainak október 19-én. Bár a két levél tartalma nagyon hasonló, az érvelésben lényes különbségek is felfedezhetők.
Miután a bolgár pénzügyminiszter arra utalt, hogy az orosz Lukoil eladhatja a tulajdonában álló Neftohim finomítót, az orosz cég cáfolta ezt csütörtöki közleményében. A téma azért érdekes, mert kihat a magyar gázszállításokra is, hiszen ahogy írtuk: a bolgárok részben azért emelték meg durván gáztranzit díját, hogy az oroszokat kiszorítsák a finomítóból.
Igencsak nagy mozgásokkal teltek az utóbbi hetek a gázpiacon, miután előbb a Balticconector vezeték kiesése, majd az izraeli konfliktus aggasztotta a piaci szereplőket. Ezt követően azonban egyfajta noramlizálódás indult el a piacon, és ismét eltávolodni látszik a jegyzés a múlt héten látott 50 euró körüli árszintektől.
„Magyarország barátságtalan lépésként értékeli, hogy Szófia az orosz gáz tranzitdíjának megemelését jelentette be. A bolgár intézkedés a magyar gazdaságra, a magyar ellátásbiztonságra nézve is kockázatokat rejthet magában” – ezt posztolta ki Steiner Attila energiaügyi államtitkár szerdán az Energia Tanács ülése után, amire ráerősített a tárca a hivatalos Facebook-oldalán is.
Mi is bűnösök vagyunk azzal, hogy orosz gázt továbbítunk Bulgárián keresztül, és azért vezetjük be a jelentős „energia-hozzájárulást”, hogy egy kicsit fájjon a Gazpromnak, miközben arra kényszerítjük Szerbiát és Magyarországot, hogy másfelé tekintsenek – ezt mondta az ügyre rálátó névtelen forrás a Financial Timesnak. A téma nagyon összetett, és számos forgatókönyv azonosítható, amelyek közül egyesek a Magyarországra érkező orosz gázszállítást is érinthetik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
