A devizahitelek forintosításáról szóló törvény szigorítását kezdeményezi a Fidesz-frakció, hogy a bankok ne tudjanak kibújni az elszámoltatási kötelezettség alól - mondta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője csütörtökön az MTI-nek.
Orbán Gábor, adó-és pénzügyekért felelős államtitkár szerint a hétfőn benyújtott forintosítási törvényjavaslat az utolsó lépcsőfok ahhoz, hogy tisztességes forinthitelekké alakuljanak az eddigi devizahitelek. Az államtitkár az M1 Az Este című műsorában emellett a forintosított hitelek első kamatszintjéről és a végtörlesztők lehetőségeiről is beszélt.
A hétfőn megjelent utolsó fontosabb törvényjavaslattal gyakorlatilag eldőlt a lakossági devizahitelek sorsa Magyarországon. Sokan lehetnek azonban, akik elvesztették a fonalat az elszámolás és a forintosítás útvesztőiben, nekik próbálunk kedveskedni az alábbi összefoglalóval. Ádámnál és Évánál kezdjük, de ígérjük, gyorsan haladunk.
A törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a forintosításról szóló törvényjavaslatot. Szinte minden fontos kérdés eldőlt:
a jelzálogfedezetű hiteleket forintosítják a korábban megismert (CHF esetében 256,5 forintos) árfolyamon,
bár az ügyfelek március-április folyamán, az elszámolással együtt kapják meg az értesítést, a forintosítás február 1-jével lesz hatályos,
a hitelek csak 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozásúak lehetnek,
a forintosított devizahitelek kamatfelára megegyezik a hitelek eredeti kamatfelárával,
ha valakinek még így is nőne a kamatszintje az eredeti, illetve az idén július 19-ei szinthez képest, az kérheti a devizában maradást 30 napon belül,
rajtuk kívül csak a nagyon magas jövedelműek, a devizajövedelműek és a jövő év végéig lejáró hitellel rendelkezők maradhatnak devizában.
Mindennek súlyos hatásai lesznek a magyar bankok jövedelmezőségére: évi kamatbevétel-kiesésük megközelítheti a 100 milliárd forintot az elszámolások miatti tetemes veszteségen túl. A devizahitelesek átlagos törlesztőrészlete pedig nagyjából 25%-kal csökkenhet, ahogy arról korábban is szó volt.
A minap meghatározott forintosítási árfolyam a jövő április-májusban sorra kerülő forintosítás idején kedvezőnek fog tűnni, azaz akkor már gyengébb lehet a magyar fizetőeszköz - többek között ezt is mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ATV tegnap esti műsorában. A beszélgetésről készült másik beszámolónk az alábbi cikkben olvasható:
A hüvelykujjszabály szerint nagyjából tízszer annyi hitelt tud kihelyezni egy bank, mint amennyi tőkéje van. Ha a tőkéjéből egy egységnyit elvesznek, akkor a hitelezési képessége tíz egységnyivel szűkül. A bankok sanyargatása már most 2160 milliárd forintnál tart, és még nem szoroztuk be tízzel a számot.
Úgy tudjuk, a korábban jelzett pénteki nap helyett hétfőn nyújtja be a parlamentnek a kormány a forintosításról szóló törvényjavaslatot. A tervezet kamat- és kamatfelár-plafont egyaránt bevezet a forintosított devizahitelekre.
A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.
A kormány biztosítja, hogy ne emelkedjen a forintosítás következtében a devizahitelek törlesztőrészlete - jelentette be kedden az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is közölte: január 1-jétől "fair bankrendszere" lesz Magyarországnak. Például csak referenciakamatozásúak vagy legalább 3 évig fix kamatozásúak lehetnek nemcsak az új, hanem a meglévő hitelek is. Ehhez új, kamatfelár- és kamatváltoztatási mutatókat is kötelezővé tesznek a bankok számára
A bankszövetség főtitkára szerint a forintosítás piaci árfolyama az elmúlt időszak változásait nézve kedvező, és várhatóan az lesz a jövő év első fél évében is, a forint ugyanis ma nincs a "nagyon erősen gyenge oldalon" az elmúlt hónapokhoz képest.
Üdvözölték a piacok a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosítását, azonban ezzel nincs vége az ügynek: a ma benyújtandó "fair banki" törvény további terheket rakhat a bankok vállára - írja a Financial Times, amely azt írja, a várakozások szerint a hitelek kamafelára a BUBOR-hoz képest nem lehet majd magasabb, mint a (deviza)hitelek eredeti kamatfelára volt. Ha ez így lesz, a forintosítás révén nem feltétlenül fog nőni a devizahitelesek törlesztőrészlete a tisztességtelenségek elszámolásával jövő márciusban elérendő, csökkentett szinthez képest.
A banki elszámolással és a forintosítással kapcsolatban az ügyfeleknek egyelőre nincs teendőjük, ha az összes vonatkozó jogszabály és MNB rendelet elkészül a bankok minden ügyfelet pontosan tájékoztatni fognak. Az átszerződésekkel 2015 harmadik negyedévének végére végezhetnek a bankok - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Fellélegezhetünk, megtörtént a bankok 8 milliárd eurós fedezeti igényének kielégítése - mondta a jegybank mai háttérbeszélgetésén a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Nagy Márton a devizahitelek forintosításához szükséges technikai feltételek megteremtése kapcsán. A devizatartalékok a következő 3 évben nagyjából egyenletesen, fokozatosan fognak csökkenni.
A devizahitelek forintosítása gyakorlatilag kötelező lesz minden ügyfélnek, az új forinthitelek kamatáról még zajlanak a tárgyalások. A forintosítás legfontosabb célja, hogy megőrizzék a 25 százalékos törlesztőrészlet-csökkentést - tájékoztatott Kovács Zoltán kormányszóvivő egy ma kora délután tartott sajtótájékoztatón.
A kormány arra fogja ösztönözni a devizahitelesek döntő többségét, hogy forintosítsák devizahitelüket 2015 első felében. Ezt azzal teszi meg a kormány, hogy szigorú feltételeket szab a devizahitelben maradók számára, és a devizahitelnél maradás igényének jelzésére csak 30 nap áll majd rendelkezésre - mondta Varga Mihály hétfőn újságíróknak a Reuters tudósítása szerint.
Nem lesz kötelező a devizahitelek forintosítása, de ha valaki nem jelzi 30 napon belül, hogy devizaalapon maradna, annak a hitelét törvény alapján forintosítani fogják - derül ki a kormány és a bankok megállapodásából, amely a vasárnapi bejelentés után megjelent a kormany.hu-n. A forintosításra a szöveg szerint a tisztességtelenségekkel való elszámolással egyidejűleg kerül majd sor. Ha mindenki részt venne, mekkora tartozásösszegről lenne szó? - ezt nézzük meg az alábbiakban.
Több mint egy év tragikomikus huzavonájának vetett véget vasárnap a családi délutánt megszakító bejelentés: a jelenlegi piaci árfolyam közvetlen közelében váltják át forintra a devizahiteleket. A devizahitelesek (akik a februári elszámolás után negyedével kisebb törlesztőrészletet fognak eleve fizetni) többsége valószínűleg most nem tudja olyan nagyra értékelni, amit mi igenis nagyra értékelünk: 2011 decembere óta nem látott, piacbarát megállapodás született a devizahitelesekről a bankok és a kormány között, és hamarosan lezárul a magyar lakossági devizahitelek egy évtizedig tartó, verejtékes és kínos korszaka. Vagy mégsem? A friss bejelentésekkel még nincs vége a történetnek.
A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forintos árfolyamon forintosítják - gyakorlatilag ezt jelentette be az imént a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében. Az ügyfelek hitelét tehát a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át, a tartozás összegét "csak" a februári elszámolás fogja csökkenteni, átlagosan közel ötödével.
Fontosabb részletek
A november 7-ei hivatalos MNB-árfolyam és a június 16-ai Kúria-döntés óta eltelt időszak átlagárfolyama közül az alacsonyabbon forintosítják a devizahiteleket (CHF: 256,5, EUR: 309,0).
Varga Mihály közlése szerint a forintosítás csak lehetőség: nem lesz kötelező a devizahiteleseknek.
A forintosítás módja (hitelkiváltás, kötelező átváltás az ügyfél kérésére vagy valami más) még nem ismert, mint ahogy az időpontja sem.
Az MNB már holnap odaadja a bankoknak a forintosításhoz szükséges 8-9 milliárd eurót, de nem fog hirtelen ugyanennyivel csökkenni a devizatartalék.
A jegybank beavatkozásával valószínűleg sikerül majd elkerülni a túlzott negatív forintpiaci hatásokat.
A devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az MTI-nek.