Az amerikai magánfoglalkoztatás áprilisban a várakozásokat meghaladó mértékben, 192 ezerrel bővült, jelezve, hogy a munkaerőpiac továbbra is erős lendületet tart fenn a második negyedév kezdetén. Nehéz helyzetben a Federal Reserve a szerdai nagy döntése előtt.
A befektetők számára a mai lesz a hét legfontosabb napja, ugyanis ma tartja kamatdöntő ülését a Fed. A kamatok szinten tartása szinte biztosra vehető, kérdésből viszont van bőven. Hogyan reagál a jegybank az infláció visszapattanására? Hogyan értelmezi a zavaros reálgazdasági és munkaerőpiaci folyamatokat a jegybank? Mekkora az esélye a recessziónak? Kamatvágás vagy kamatemelés lesz a Fed következő lépése? Ezek a kérdések izgatják most a piacokat, és ha úgy érzik, hogy valamelyikre választ kapnak, a piaci mozgások garantáltak. Minden fél mondatnak jelentősége lesz a mai eseményen, amely után akár teljesen új narratíva is kialakulhat a világpiacokon.
Megközelítette a 81%-ot a foglalkoztatottak aránya tavaly Magyarországon a 20 és 64 év közöttiek körében, ami a 75%-os uniós mutatót meghaladva a hetedik legjobb rátának számít az EU-n belül. Az uniós adathoz hasonlóan az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság mértéke hazánkban, egyedül 2020-ban, a Covid kirobbanásának évében csökkent az előző évhez képest a mutató, akkor 77,5%-on állt a ráta.
Az USA áprilisi bmi-adatai azt mutatták, hogy az üzleti aktivitás tovább nőtt, de lassabb ütemben, ami a gyengébb kereslet jeleit jelzi. Az S&P Global legfrissebb összetett termelési indexe áprilisban 50,9-re csökkent a márciusi 52,1-ről, ami enyhe bővülést és december óta a leggyengébb növekedést jelzi. Mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatási szektorban lassabb aktivitásnövekedést regisztráltak, a növekedési ütemek három-, illetve öthavi mélypontra csökkentek.
Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.
A munkatermelékenység növekedése az Egyesült Államokban az elmúlt 20 évben több mint kétszeresen haladta meg az euróövezet mutatóját. Mario Draghi hamarosan megjelenő jelentése a versenyt akadályozó tényezők felszámolását fogja javasolni, ami fokozná a nyomást a cégekre, hogy innovációkat valósítsanak meg, de Európának nagyon nagy szüksége van ennél újabb ötletekre is, ha azt akarja, hogy termelékenysége növekedjen.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
Az amerikai magánszektor munkahelyeinek száma márciusban 2023 júliusa óta a leggyorsabb ütemben bővült, ami az amerikai munkaerőpiac folyamatos élénkülését jelzi - jelentette szerdán az ADP bérszámfejtő cég.
A munkanélkülisági ráta évek óta nem látott magasságba emelkedett Magyarországon, amelynek több oka is van. Elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban még nem érkezik meg a fellélegzés a munkaerőpiacon.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
2024. március 23-tól Kozák Tamás váltja Vámos Györgyöt az OKSZ főtitkári pozíciójában - adta hírül a szervezet. Kozák Tamás, mint az OKSZ főtitkára, első szakmai előadását a Pénzcentrum és a Portfolio által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián tartja, április 11-én.
Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.
A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss, januári munkaerőpiaci adatról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét, de szó volt a 2023-as reálbérek alakulásáról is. A második blokkban a Magyar Telekom tavalyi negyedik negyedéves eredményeiről beszélgettünk Fekete Beatrixszal, a Portfolio részvénypiaci elemzőjével.
Tegnap a reggeli erősödést követően már 386,5-nél is járt a forint az euróval szemben, estére azonban visszagyengült a magyar deviza. A reggeli órák pénteken nem hoztak nagyobb elmozdulásokat a devizapiacon, aztán kora délelőtt hirtelen 1 egységet gyengült a magyar deviza. Délután ugyan erősödgetett a magyar fizetőeszköz, de késő délutánra gyorsan visszagyengült a forint. A hét utolsó kereskedési napján a gazdasági események sem tartogattak nagy izgalmakat, bár a KSH által reggel közölt foglalkoztatottsági adatai elvették a forint erejét, a Német ifo-index viszont nem mozgatta meg a piacokat.
Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.