Magyarország megígérte, hogy 2023 februárjának elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-belépését – jelentette ki szerdán Pekka Haavisto finn külügyminiszter.
Finnország védelmi minisztériuma jövő év elején jóváhagyja 323 millió dollár (126 milliárd forint) értékű rakéták és fegyverzet megvásárlását az Egyesült Államoktól - közölte kedden Iikka Marttila, a finn védelmi tárca kormánytanácsosa.
Észtország kormánya rohamléptekkel igyekszik azonosítani a bombabiztos létesítményeket, mivel egyre jobban tartanak egy esetleges orosz támadástól - számolt be a Bloomberg.
Információk szerint a korábbi ígéretekkel ellentétben Magyarország csak a jövő évben, 2023 első országgyűlési ülésén veszi napirendre Finnország és Svédország NATO-tagságát. Lengyelország kormányfője, Mateusz Morawiecki csütörtökön közölte, hogy ígéretet kapott Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől arra, hogy Magyarország alig több mint egy hónapon belül ratifikálja Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Svédország több évszázados, Finnország pedig a második világháború óta tartó semlegességét adta fel NATO-csatlakozási kérelmével, amelynek beteljesítéséhez már csak két ország támogatására van szükség. Összeszedtük, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek a két ország és a NATO kapcsolatában, és milyen következményei voltak a döntő fordulópontnak, amelyet az Ukrajna elleni február 24-i orosz invázió jelentett. Miért vonakodik az északi országok NATO-csatlakozásának ratifikációjától Törökország, és miért húzhatja az időt a magyar kormány? Mutatjuk, mekkora az esélye annak, hogy elbukik a svéd-finn kérelem, mire érdemes figyelnie a magyaroknak - és a NATO-tagállamok polgárainak - december elején, továbbá azt, mit jelentene a NATO és Oroszország számára a történelmi bővítés.
Németország világossá tette Magyarország számára, hogy nincs szürke zóna Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban - mondta Annalena Baerbock külügyminiszter csütörtökön Berlinben.
Törökország nem fogja hivatalosan jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-tagságát, amíg a két ország nem teszi meg a szükséges "lépéseket" - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök a szövetség vezetőjével, Jens Stoltenberggel.
Sanna Marin finn miniszterelnök nem követett el semmilyen szabálytalanságot azon az augusztusi házibulin, amelyről több felvétel is nyilvánosságra került - állapította meg a finn kormánytagok cselekedeteinek törvényességét vizsgáló igazságügyi kancellár, miután megvizsgálta az ezzel kapcsolatos több tucatnyi panaszt.
Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.
Sauli Niinistö finn elnök szerdán Twitter-oldalán számolt be arról, hogy telefonon beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és számít arra, hogy Magyarország is jóváhagyja országa NATO-csatlakozását – írja a Reuters.
Ukrajnának szánt fegyverek, egyebek között gépkarabélyok kerülhettek finn bűnözők kezébe a helsinki rendőrség tudomása szerint - mondta el Christer Ahlgren, a finn Nemzeti Nyomozóiroda főnyomozója az Yle helyi rádióadónak vasárnap.
Tervezett áramszünetekkel készül a télre Finnország, pedig alig függnek az orosz energiától – írja a Bloomberg. Azonban a rövidülő nappalokkal már a kis súlyú orosz szállítások kiesése is gondot okozhat.
Svédország és Finnország tartja magát az előzetes megállapodáshoz, és „kéz a kézben”, együtt tervez belépni a NATO-ba – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Helsinkiben svéd kollégájával közös pénteki sajtótájékoztatóján.
Október 17-én kezdődött és a hónap végéig tart a NATO „Steadfast Noon” elnevezésű, a nukleáris elrettentési és védelmi képességet biztosító hadgyakorlata 14 ország 60 felderítő-, vadász-, légi utántöltő és stratégiai bombázó repülőgépének, valamint a szövetség légtérellenőrzési, légvédelmi és vezetés-irányítási rendszereinek részvételével. A fokozódó katonai feszültség közepette megtartott gyakorlatot minden évben megrendezik, nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, mert helyszíne Belgium, Nagy-Britannia és az észak-atlanti térség légtere. Mégis azt látjuk, hogy a NATO február óta jelentősen fokozta katonai erőfeszítéseit, a kelet-közép-európai tagállamok erőteljesen fegyverkeznek, Finnország és Svédország pedig bejelentette csatlakozási szándékát a szövetséghez. Milyen fenyegetésekkel számol a NATO? Szükség van a fegyverkezésre? Ezekről kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát.
A NATO-csatlakozás az új svéd kormány fő prioritása - közölte Tobias Billström svéd külügyminiszter pénteken Helsinkiben, ahol finn kollégájával tárgyalt.
A helyiek körében Kierrätyskeskus néven ismert, magyarul újrahasznosító központként fordítható egységek mára szerves részei a finnek mindennapjainak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű fogyasztásának visszaszorítására, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának népszerűsítésére, és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység kiterjesztésére létrejött hálózat 12 helyszínen működik Helsinkiben és környékén. Hogy pontosan miről szól az újrahasznosító központok működése és hogyan kapcsolódik ez a körforgásos gazdaság rendszeréhez, arról Leena Nukkarival, a Kierrätyskeskus környezetvédelmi oktatási tevékenységének vezetőjével beszélgettünk.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Turku városában, Finnország déli részén két helyi spontán módon "népszavazást" tartott arról, hogy az ott élő orosz diplomata számára fenntartott parkolóhelyet annektálják Ukrajna számára - írja a Business Insider.
Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.