Svédország és Finnország tartja magát az előzetes megállapodáshoz, és „kéz a kézben”, együtt tervez belépni a NATO-ba – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Helsinkiben svéd kollégájával közös pénteki sajtótájékoztatóján.
Október 17-én kezdődött és a hónap végéig tart a NATO „Steadfast Noon” elnevezésű, a nukleáris elrettentési és védelmi képességet biztosító hadgyakorlata 14 ország 60 felderítő-, vadász-, légi utántöltő és stratégiai bombázó repülőgépének, valamint a szövetség légtérellenőrzési, légvédelmi és vezetés-irányítási rendszereinek részvételével. A fokozódó katonai feszültség közepette megtartott gyakorlatot minden évben megrendezik, nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, mert helyszíne Belgium, Nagy-Britannia és az észak-atlanti térség légtere. Mégis azt látjuk, hogy a NATO február óta jelentősen fokozta katonai erőfeszítéseit, a kelet-közép-európai tagállamok erőteljesen fegyverkeznek, Finnország és Svédország pedig bejelentette csatlakozási szándékát a szövetséghez. Milyen fenyegetésekkel számol a NATO? Szükség van a fegyverkezésre? Ezekről kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát.
A NATO-csatlakozás az új svéd kormány fő prioritása - közölte Tobias Billström svéd külügyminiszter pénteken Helsinkiben, ahol finn kollégájával tárgyalt.
A helyiek körében Kierrätyskeskus néven ismert, magyarul újrahasznosító központként fordítható egységek mára szerves részei a finnek mindennapjainak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű fogyasztásának visszaszorítására, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának népszerűsítésére, és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység kiterjesztésére létrejött hálózat 12 helyszínen működik Helsinkiben és környékén. Hogy pontosan miről szól az újrahasznosító központok működése és hogyan kapcsolódik ez a körforgásos gazdaság rendszeréhez, arról Leena Nukkarival, a Kierrätyskeskus környezetvédelmi oktatási tevékenységének vezetőjével beszélgettünk.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Turku városában, Finnország déli részén két helyi spontán módon "népszavazást" tartott arról, hogy az ott élő orosz diplomata számára fenntartott parkolóhelyet annektálják Ukrajna számára - írja a Business Insider.
Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.
Egy újságíró megkérdezte a botrányok miatt még ismertebbé - és még népszerűbbé - vált finn miniszterelnököt, Sanna Marint arról, mi jelentené a kiutat az ukrajnai háborúból. A baloldali politikus egyszerű és határozott választ adott.
Az utolsó köztéri Lenin-szobrot is eltávolították Finnországban – jelentette a helyi média kedden.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap Isztambulban találkozott Tayyip Erdogan főtanácsadójával, Ibrahim Kalinnal, és megbeszélést folytattak Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának előrehaladásáról - közölte közleményében a Fehér Ház.
Az Oroszországból érkező beutazások megugrása miatt Finnország pénteken nulla órától lezárja határait az európai Schengen-övezetre érvényes vízummal rendelkező orosz állampolgárok előtt – jelentette be a helsinki kormány.
Finnország évtizedek óta először öt napra leállította egyik fontos főútvonalának egy szakaszát, hogy a légiereje gyakorolhassa a le- és felszállásokat a finn autóutakon is - írta meg a Reuters.
Az Északi Áramlat vezetékeken történt robbanások után Finnország nagyon szorosan figyeli felségvizeit – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök. Az északi ország kerítés építését is tervezi az Oroszországgal közös, 1300 kilométer hosszú határszakaszának egyes részeire – írja a Reuters.
A norvég székhelyű The Lookout elemzőcsoport szerint szerda délután lényegében megszűnt a beérkező forgalom a norvég-orosz határon. Moszkva eddig nem adott magyarázatot a jelenségre.
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást és jelentős számban indultak külföldre a besorolás elől menekülve a sorköteles férfiak, többek között Finnország irányába, Helsinki döntött arról, hogy nem engedi be az orosz állampolgárokat.
Jelentősen nőtt a forgalom a finn-orosz határon az éjszaka folyamán - közölte a finn határőrség csütörtök reggel. A finn miniszterelnök napközben bejelentette, hogy korlátozni kívánják az orosz turisták és átutazók számát az országban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi, részleges mozgósítást elrendelő bejelentését követően sok orosz lakos kísérelt meg minél gyorsabban külföldre jutni. A Twitterre felkerült felvételek szerint a finn-orosz határátkelőhelyen szerda délután kilométeres sor állt.
Szerda délelőtt megkezdődött a felkészülés az orosz provokációkra a Moszkvával szomszédos államokban is. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis szerda délelőtt részleges mozgósítást jelentett be az Ukrajnában folytatott hadműveletek támogatására, ami mintegy 300 ezer orosz civilt érint - írta meg a Reuters.
Úgy tűnik, Ukrajna titokban több Sisu / Patria XA-180-as és XA-185-ös páncélozott katonai járművet kapott egy meg nem nevezett támogatójától, jó eséllyel Finnországtól.
Donald Trump, Orbán Viktor és Kína is dobott be javaslatokat a konfliktus lezárására.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
