A német autipar versenyképességét és az elektromos járművek piacán zajló globális versenyt értékelte Olaf Scholz német kancellár egy új akkumulátor-újrahasznosító üzem megnyitóján. A kancellár optimista hangot ütött meg a német gyártók kilátásaival kapcsolatban, miközben elutasította az EU által tervezett védővámokat a kínai elektromos autókra.
Az elmúlt hetek rettentően erősen alakultak az atomenergetika nemzetközi hírei vonatkozásában. Nagy technológiai cégek, mint a Microsoft, az Amazon vagy a Google egymás után jelentettek be atomerőművekhez kapcsolódó projekteket. Mi lehet ennek a folyamatnak a hátterében? És mire is vállalkozott a Google–Kairos Power konzorcium?
Minimálisan javultak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kilátásai az egy évvel korábbihoz képest, de az országok és vállalatok által beígért intézkedések teljes körű megvalósításán túl további jelentős intézkedések is szükségesek a klímacélok eléréséhez - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség 2024-es éves nagy jelentéséből.
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) kiemelten fontosnak tartja, hogy a tárcához tartozó területeken tovább erősítsék a kapcsolatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), ezzel segítve a hazai vállalkozásokat és a magyar gazdaságot - mondta az energiaügyi miniszter pénteken Budapesten, a kamarával kötött együttműködési megállapodás aláírásakor.
A Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva nyerte el a fődíjat az EY Az Év Üzletembere program gáláján; a verseny globális döntőjében, Monte-Carlóban ő képviseli majd Magyarországot.
Az elmúlt időszak egyre szigorúbb vámellenőrzései, jelentős kihívásokat tartogattak a vállalatok számra. A vámhatósági szankciók gyakorisága nőtt, és ezek megértése, valamint kezelésük kiemelten fontossá vált. Az RSM Hungary webináriumán a szakértők többek között a vámellenőrzések során szerzett tapasztalatokat, az alkalmazott szankciók jellegét elemezték, illetve kiemelten foglalkoztak az Európai Unió új CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) kötelezettségeivel.
A világ vízválsága súlyosbodik, veszélyben az élelmiszertermelés - közölte a The Guardian. A következő 25 évben a világ élelmiszertermelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
Az Európai Bizottság nemrég elindított egy új programot, amely az épített környezetet próbálja meg kicsit fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. Ez gyakorlatilag egy szakpolitikai és finanszírozási projekt, amelynek Új Európai Bauhaus a neve. Hogy miként lehet ezekre a pályázatokra rákapcsolódni és mit jelent ez a magyar épített környezetre nézve, arról kérdeztük Zsámba Juditot, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserét.
A klímaváltozást mára minden korábbinál erősebben a bőrünkön érezzük és világossá vált, hogy elkerülhetetlen a karbonemisszió nagyarányú globális csökkentése. Az EU a Megújuló Energia Irányelvek további szigorításával nagy lépést tett a helyes irányba. Az új szabályozás része egy - a közlekedés jelentős emissziócsökkentését célzó - nemzeti e-mobilitási kreditmechanizmus létrehozása minden tagországban. Javasolt lenne, hogy az új kreditmechanizmus az Önkéntes Karbonpiac globális, átlátható és integritás alapú szabályaira épüljön. Így, a közlekedés által felhasznált megújuló energiahányad növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése együttesen is elérhetővé válnának.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül. Ezekről szólt a BCSDH üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül. Ezekről szólt a BCSDH üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.
Az olívaolaj ágazat, különösen Dél-Európában, egyre nagyobb kihívásokkal szembesül az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági módszerek terjedése miatt. Az andalúziai olajfaligetek, amelyek hagyományosan a globális olívaolaj-termelés központjai, komoly veszélyben vannak a szélsőséges időjárás és az új típusú „szuperintenzív” olajbogyó-ültetvények versenyétől. Az EU is politikai reformmal mentené már a gazdálkodókat, és védené meg a fogyasztókat az olívaolaj egyre jelentősebb drágulásától a következő évtizedben.
A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) célja a kis- és középvállalkozások energetikai kihívásainak és lehetőségeinek ismertetése, az energiaátmenetben való segítségnyújtás. A kkv-k számára nyújtott zöldenergia programok és az energiaközösségek létrehozása nemcsak gazdasági előnyökkel járnak, hanem kulcsfontosságúak a fenntarthatósági célok elérésében is. A zöld energia nem csak versenyképességet biztosít a kkv-knak, de hozzájárul ahhoz is, hogy hosszú távon fennmaradhassanak a globális piacon. A VOSZ előadása a Portfolio Energy Investment Forum-ról.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Bacsa György az európai növekedési kilátásokról és az ipar helyzetéről beszélt ma a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója többek között hangsúlyozta: az ipar jelentősége jóval több, mint környezetvédelmi kérdés, itt versenyképességről, gazdasági prosperitásról és függetlenségről van szó. Az EU bő két évtized alatt lemaradóvá vált a teljes globális GDP teljesítményben, ennek elsődleges oka az elmaradó tőkeberuházások voltak a produktív szegmensekben. Az optimista dekarbonizációs célkitűzések nagy részéhez nem született beruházási döntés, ezért innovációra van szükség Bacsa György szerint.
Egy nagyszabású energetikai rendezvényt hív életre hagyományteremtő céllal az E.ON Hungária Csoport, amely átfogó jövőképet ad erről a szerteágazó területről. A konferencián bemutatják többek között a szélenergia, a geotermia és a hidrogén lehetőségeit, de szó lesz a jövő kihívásainak történő megfelelésről, az ESG-ről, és a mesterséges intelligenciáról is. Az E.ON Horizon Meetupról és a fenti témákról kérdeztük Tóth Zoltánt, az E.ON Hungária Csoport egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetőjét.
A globális ingatlanipar az elmúlt években számos kihívással és változással szembesült, elsősorban a megemelkedett kamatlábak, a magas infláció, illetve vevői és eladói árazásokban tapasztalt eltérések révén. A Deloitte felmérése alapján a következő 12-18 hónapban globálisan tisztább helyzet alakulhat ki, és ismét beindulhat a növekedés. A következő év kulcsfontosságú lehet e tekintetben.
Összehangolt regionális politikák szükségességesek a gazdasági egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások és az „agyelszívás” növekvő veszélyének kezelésére, különösen a kevésbé fejlett régiókban – mondta el a Régiók és Városok Európai Hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón két prominens európai vezető, Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős európai biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. A két szakember úgy látja, hogy a következő támogatási ciklusokban még inkább a régiós és városi önkormányzatokkal való együttműködésre kell támaszkodnia a felzárkóztatáspolitikának. A rendszert várhatóan teljesen átdolgozzák a következő években.
Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.
Autómentes Hétvégét rendeznek Budapesten október 5-én és 6-án, szombaton és vasárnap. A BKK és együttműködő partnerei – kapcsolódva a környezettudatosságot és a fenntartható városi közlekedést erősítő Európai Mobilitási Héthez – rengeteg szabadtéri programmal készülnek. Lezárják a Szabadság hidat és a Vámház körutat a Lónyay utcáig, ezen kívül a rendezvény további helyszínéül szolgál a Margit híd és a Közraktár utca közötti gyalogosoknak megnyitott pesti alsó rakpart is. A lezárások miatt szombaton és vasárnap a kiskörúti 47-es, 48-as, 49-es villamosok nem közlekednek, helyettük a budai oldalon a Fehérvári úton a 61-es, a Bartók Béla út külső szakaszán pedig az 56A villamos közlekedik. A Szabadság híd lezárása idején a BKK az M4-es metró, valamint a változatlan útvonalon és menetrend szerint közlekedő 7-es és 133E autóbuszok, a belvárosi szakaszon a kiskörúti villamosforgalom szüneteltetése miatt az ott közlekedő M3-as metró, a 9-es és 15-ös autóbuszok és a 72-es trolibuszok igénybevételét ajánlja.