Húszezer lakosnak otthont adó, úszó város épül az Indiai-óceánon, a Maldív-szigeteknél. A CNN online kiadásának hétfői cikke szerint a klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint kihívására választ adó projekt öt éven belül készül el teljesen.
Sokféle aspektusból lehet megragadni azt, hogy egy ország jobban teljesít-e hosszú távon. Gazdasági szempontból rengeteg mutató van - például a GDP-növekedés vagy a foglalkoztatottság, ipari teljesítmény -, de ezek önmagukban nem tudnak egy teljes képet alkotni egy országról. Már csak azért sem, mert sem a társadalmi, sem a környezeti szempontokról nem mondanak túl sokat. Részben ennek kiküszöbölésére szolgálhatnak az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, és az ehhez megalkotott mutatók, amelyek sokkal komplexebben értékelik az országokat. Az úgynevezett SDG szempontok összesen 231 mutatóval írják le, hogy mennyire fejlett és fenntartható egy ország. A KSH legfrissebb adataira támaszkodva ezekből mutatunk be néhányat, illetve azt, hogy hogyan változott Magyarországon például a nélkülözésben élők aránya, az oktatásra költött kiadások, az emberekbe vetett bizalom, a szállópor-szennyezettség, vagy a kutatás-fejlesztési kiadások.
Környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási, azaz ESG-stratégiát hozott létre a Magyar Bankholding – közölték.
Hazánkban a végső energiafogyasztás jelentős részéért a háztartások a felelősek, 2020-ban részesedésük 34 százalék volt, míg az Európai Unióban csak 28 százalékra rúgott ugyanez az érték, ami átlagosan korszerűbb európai lakóingatlanállományra utal. Mindeközben a lakásállomány megújulási üteme tartósan alacsony szinten ragadt. 1991 óta egyszer haladta meg a teljes lakásállomány az 1 százalékos éves megújulási ütemet, ami nem segíti elő a háztartások energiafogyasztásának csökkenését, hiszen a korszerűtlen ingatlanok nagyobb energiafogyasztással járnak. Reményre adhat okot azonban az energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakóingatlanállomány felső 15 százalékába eső ingatlanok energiafogyasztásának évről-évre történő javulása.
Szeptember 6-án az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A „Green Awards” különböző kategóriáit 2022-ben indítjuk elsőként útnak, a Magyar Bankholding, a Solar Markt, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A díjakra azon vállalatok képviselőinek a jelentkezését várjuk, akik büszkék a vállalat tevékenységére, eddigi eredményeire, egy adott programjára vagy innovációjára. Jelentkezz a vállalatod nevében, vagy jelöld partneredet, ügyfeledet!
Ha az HBO úgy dönt, hogy második évadot is rendel a Besúgóból, akkor a sorozatbeli Kilián Kollégiumnak biztosan költöznie kell majd. A forgatás nagy részének helyszínéül szolgáló Corvinus Ménesi úti épületében ugyanis már javában zajlanak a felújítási munkálatok. A hetvenes évek végén épült, jellegzetes szocialista épület 2023-ra kívül-belül megújul: egy igazi zöld oktatási és innovációs központ lesz a Ménesi Campusból, sok közösségi térrel, kollégiummal, sportolási lehetőséggel és a legmodernebb technikával felszerelt adattérrel.
Az ukrajnai háború sokkolta az egész EU-t, de különösen a közép- és kelet-európai régiót. Az új helyzet egyik következményeként az EU zöld megállapodása, a Fit for 55 csomag is útvesztőbe kerülhet legalább átmenetileg, valamint a fenntartható finanszírozás menetrendje is megingott - nem utolsósorban azért, mert újra kell gondolni Európa orosz gáztól való függőségét és az orosz vállalkozásokkal való gazdasági összefonódását. Van elég idő az EU zöld megállapodását a közép- és kelet-európai régióban működőképessé tenni? Mit változtatott meg a háború a zöld átállásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek az Egyensúly Intézet partnerségében zajló CEE Sustainable Finance Summiton a szakértők.
Az épített környezet, különösen az épületek, 40%-kal járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, ez az arány elég súlyos ahhoz, hogy azonnali és drasztikus változtatásokat kényszerítsen ki a piaci szereplőkből. Vannak már létező gyakorlatok, amelyek igazán fenntarthatóvá tehetik a kivitelezéseket, fejlesztéseket, végső soron pedig az üzemeltetést, illetve ha az épületek teljes életciklusát nézzük, akkor egy évtizedekkel későbbi bontást, átalakítást is. A tudás és a technológia eljutott arra a szintre, hogy aki igazán akarja, az elérheti az ingatlanszegmensben a klímasemleges működést. Az építkezések és az ingatlanfejlesztések során alkalmazott konkrét gyakorlatokról, a zöld építőipar hazai helyzetéről, a legnagyobb kihívásokról és az ezekre adott megfelelő válaszokról beszélgettünk Schmidt Andrással, a zöld ingatlanprojektjeiről híres ingatlanfejlesztő, a Skanska Magyarország fenntarthatósági vezetőjével.
Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását. Ebben kaptak tanácsot és iránymutatást május 23-27 között a francia Országos Erdészeti Hivatal szakértői, akik a zöld szellemiségű Soproni Egyetem és a magyar erdőgazdaságok klímaváltozásra tett reakcióira, gyakorlati erdőgazdálkodási stratégiájára voltak kíváncsiak a hazánkba tett látogatás során.
Szűkös energiaforrások, az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb megújuló energia arány, többségében fosszilis tüzelőanyagot használó háztartások, rossz energiahatékonyságú épületek, egyre szennyezőbb közlekedési szektor és alacsony hulladék-újrafeldolgozás. Ezekkel a dicséretnek egyáltalán nem nevezhető állításokkal jellemezhető hazánk helyzete a zöld átállási folyamatban, az Európai Bizottság néhány napja kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzése alapján. Lényegében nincs olyan szektor, ahol Magyarország éllovas, vagy legalább jól teljesítő lenne, ami hosszú távon versenyképességi és gazdasági szempontból is komoly problémákat eredményezhet az országnak, vagyis a sor végén nekünk, itt lakóknak. A külföldi tőke, a cégek, a források már nem kérnek azokból az országokból, ahol nem tudnak zöld beruházásokat indítani, de a jól teljesítő gazdaságra vonatkozó vágyaink mellett, az orosz gáz és olajtól való kitettségünket sem ártana minél hamarabb csökkenteni az ipar, a közlekedés, vagy az energiaszektor zöldítése által.
Egy ipari ipark helyett, egy norvég erdőben kapott helyet a Vestre kültéri bútorgyára, a 6500 négyzetméteres építmény egyben egy passzív ház is, ami zöldtetővel napelemekkel, valamint hulladék újrahasznosítási lehetőségekkel is fel van szerelve, hogy ezáltal egy igazán zöld és fenntartható gyártóegység jöhessen létre. A projektet az Építészfórum mutatta be.
Az elektromos közlekedés közelgő térnyeréséről és boomjáról sokszor beszélünk, nem ártana ehhez azonban alapanyag is. Az elektromos autók piaca szinte kielégíthetetlen keresletet támaszt a lítium iránt, a csodafém ellátási válsága azonban megkérdőjelezheti a közlekedés gyors elektrifikációját. A Bloomberg öszefoglalta a lítiumpiac legnagyobb gondjait, illetve azt is, hogy milyen lehetőségek vannak, amik hosszabb távon talán ki tudják húzni a csávából az elektromos közlekedési szektort és az akkumulátorgyártókat.
Az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) új közzétételi és megnevezési követelményeket javasolt az ESG-szempontok mentén befektető befektetési alapokra vonatkozóan – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
A német szövetségi kabinet szerdán elfogadott tervezete szerint a jövő évtől a lakást bérbeadóknak úgynevezett szén-dioxid-járulékot kell fizetniük Németországban, mégpedig annál többet, minél kevésbé klímabarát az ingatlan. A törvénytervezetet még el kell fogadnia a Bundestagnak.
A Generali csoport 2021 és 2025 között 8,5-9,5 milliárd euró értékben valósít meg új zöld és fenntartható befektetéseket - közölte a cégcsoport hétfőn az MTI-vel.
A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén.
A Deutsche Bank nagy lépést tesz ellátási láncának megtisztítása felé, és előírja, hogy a bankkal üzletet kötő beszállítóknak az EcoVadis vagy egy másik megfelelő minősítő ügynökség által végzett szállítói fenntarthatósági minősítési vizsgálaton kell átesniük.
"A késedelem halált jelent" - idézte Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ főtitkárát az IPCC hatodik éves kiadványa kapcsán a HuGBC Green Future Conference 2022 rendezvényén tartott előadásában. Ez mindazonáltal nem is azt jelenti, hogy mindent fel kéne áldozunk a fenntarthatóság oltárán, "nem kell visszaköltöznünk a barlangokba"- hangzott el, cselekedni azonban minél hamarabb kell. A konferencián hangsúlyos szerepet kapott továbbá az EU fenntarthatósági taxonómiája is és hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, mit az ingatlanpiacon.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
