fenntarthatóság

Meghökkentő jelentés látott napvilágot: tényleg veszélyben van a magyar ivóvíz?

Meghökkentő jelentés látott napvilágot: tényleg veszélyben van a magyar ivóvíz?

Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kooperatív teljesítményellenőrzés keretében végzett vizsgálata, amelynek során a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét. Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.

Két ingatlanpiaci szakemberrel erősíti csapatát a Gránit Pólus

Két ingatlanpiaci szakemberrel erősíti csapatát a Gránit Pólus

Két ingatlanpiaci szakemberrel erősíti csapatát a Gránit Pólus csoport. Fábián Péter a Westend műszaki vezetőjeként az energiahatékony üzemeltetést és korszerűsítést, Szemerédi Dóra Diána ESG vezető pedig a cégcsoport fenntarthatósági stratégiájának és beszámolójának kidolgozását irányítja.

Magyarországi ESG-törvény: aki lapít, akár pénzbüntetésre is számíthat

Magyarországi ESG-törvény: aki lapít, akár pénzbüntetésre is számíthat

A 2024. január 1-jétől hatályba lépett ESG-törvénnyel a jelentéstételi kötelezettség mellett számos új más feladat is vár a szervezetekre és az üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, vagy az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG-beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Az intenzív időszak előnye a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók lehetősége a kötelezettségeket betartó cégek számára, azok azonban, akik ennek nem tesznek eleget, 2026-tól pénzbírságokra számíthatnak - írja a denkstatt Hungary közleményében.

Sokan nem készültek fel rendesen az új ESG-s kötelezettségekre - Hogy állnak a magyar cégek?

Sokan nem készültek fel rendesen az új ESG-s kötelezettségekre - Hogy állnak a magyar cégek?

Az ESG egyre meghatározóbb tényező a vállalatok működésében, ezért a cégeknek érdemes keresniük és integrálniuk vállalati döntéseikbe a fenntartható megoldásokat. A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik ezeket a szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága a vállalat 9 közép-kelet-európai irodájának részvételével a régiós vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról készített kutatást. Az eredmények alapján a legtöbben tudják, hogy az üzleti működés során elkerülhetetlenek az ESG-szempontok, de még nincsenek felkészülve a jogszabályi megfelelésekre. A magyar vállalatok egy része pedig nincs tudatában annak, hogy a CSRD szabályozás alá esik.

Elképesztő állapotban a hazai lakásállomány - Vége az olcsó rezsi illúziójának

Elképesztő állapotban a hazai lakásállomány - Vége az olcsó rezsi illúziójának

Az elmúlt években kialakult energiaválság a megfizethető lakhatás központi tényezőjévé vált Európa-szerte, ami a fosszilisenergia-függőség és klímaválság problémáit is előtérbe helyezte. Magyarországon ez amellett, hogy megingatta a rezsicsökkentés intézményét, rávilágított arra is, hogy a hazai lakóépületek jelentős része rossz állapotban van. A lakásállomány nagy része sok energiát fogyaszt, így a lakosság többsége ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve arra, hogy ellenálljon vagy alkalmazkodjon egy hasonló energiaválsághoz. Hogy az energiaválság milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére, milyen állapotban van a hazai lakásállomány, és mik lennének a legfontosabb teendők, azt a Habitat for Humanity Magyarország erre vonatkozó tanulmánya alapján mutatjuk be.

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.

Ezeket kell teljesítenie egy magyar KKV-nak, ha egy multinacionális cég beszállítója akar lenni

Ezeket kell teljesítenie egy magyar KKV-nak, ha egy multinacionális cég beszállítója akar lenni

A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.

Megjelent a magyarországi ESG-törvény

Megjelent a magyarországi ESG-törvény

December végén a Magyar Közlönyben is megjelent az Országgyűlés által december 12-én elfogadott fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvény, azaz a magyarországi ESG-törvény. A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről. A többi nagyvállalat és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a következő évektől kötelezettek a fenntarthatósági beszámolók elkészítésére.

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.

Már a klímacélokat is letörte a magas infláció?

Már a klímacélokat is letörte a magas infláció?

Látványosan visszavettek éghajlatvédelmi céljaikból a vállalatok a magas infláció és a geopolitikai feszültségek hatására. A cégek annak ellenére lassítják fenntarthatósági kezdeményezéseiket, hogy azok több pénzt hoznak, mint amennyit remélték tőlük – mutat rá az EY több mint 500 fenntarthatósági szakértővel készült nemzetközi kutatása. Magyarországon 2024 januárjától törvény ösztönözheti a fenntartható szervezeti működést.

A Parlament elfogadta a magyarországi ESG törvényt

A Parlament elfogadta a magyarországi ESG törvényt

Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.

Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig: keresztbe tehetnek a gyorsan növő gazdaságok?

Veszélyben a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-ig: keresztbe tehetnek a gyorsan növő gazdaságok?

Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.

Az energetikai átállásnak azonnal meg kell történnie: 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitás van csőben Európában

Az energetikai átállásnak azonnal meg kell történnie: 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitás van csőben Európában

Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.

Nem szeretik a fogyasztók, ha az egészséges termékek környezetkárosítók

Nem szeretik a fogyasztók, ha az egészséges termékek környezetkárosítók

A fogyasztók az élelmiszerek vásárlásakor egyéni egészségük mellett azok környezetre mért hatását is aktívan figyelembe veszik. Az igazán környezet- és klímatudatos fogyasztók pedig akár étkezési szokásaikat is hajlandóak megváltoztatni a bolygó védelme érdekében. 70%-uk szerint az egészséges élelmiszereknek nem szabad kárt tenniük környezetünkben - a 2023-as Tetra Pak Index szerint.

Nem vicc: előírja a kormány, hogy hány külföldit fogadhat egy munkásszállás

Nem vicc: előírja a kormány, hogy hány külföldit fogadhat egy munkásszállás

Az új idegenrendészeti törvényjavaslattal összhangban tovább szigorodnak a munkásszállások építésének támogatási feltételei is. Ezentúl előírás lesz többek között, hogy a munkásszálláson legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Meredeken növő pályán a globális anyaghasználat - Mikor hagyjuk abba a Föld kizsigerelését?

Meredeken növő pályán a globális anyaghasználat - Mikor hagyjuk abba a Föld kizsigerelését?

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra. Miért fontos, hogy körforgásban tartsuk az erőforrásokat, felhasznált anyagokat, eszközöket? Hogyan tud a körforgásos gazdaság, mint komplex rendszer hatékony eszközöket adni az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására? Ezekről a kérdésekről szólt a BCSDH Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozója.

Átadták az ingatlanfejlesztők az „IFK Talentum 2023” díjat

Átadták az ingatlanfejlesztők az „IFK Talentum 2023” díjat

A XI. kerületi Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya rozsdaövezeti területét megújító Tavirózsa városrészfejlesztési projekt című pályamunka nyerte a legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület XI. Hallgatói Ötletbörze Pályázatát. A pályázat idei témája a Revitalizáció – értékteremtés témakörben a Műegyetem egyes területeinek, illetve a volt Vasvári Pál Laktanya új szemléletű hasznosítása volt. Az IFK elnöke, Takács Ernő a XI. Ingatlanfejlesztés Napján a díj átadásán, november 20-án este arról beszélt, hogy a pályázattal, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására szeretnék felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét.

Saját pályáján került súlyos hátrányba Európa - van még esély a fordulatra?

Saját pályáján került súlyos hátrányba Európa - van még esély a fordulatra?

Egyre inkább lemarad Európa a többi kontinenshez, főleg Amerikához képest a fenntarthatóság tekintetében, de még meg lehet fordítani a versenyt - hangzott el a McKinsey Media Day frankfurti sajtóeseményén. A szakértők szerint a legnagyobb hátrányt a pénz hiánya okozza: bár Európa több intézkedést hozott a környezetvédelemmel kapcsolatban, az Egyesült Államok mégis több pénzt tett a fenntarthatóságba. A beszélgetések során az is kiderült, hogy miként lehetne felvenni a versenyt a mesterséges intelligencia területén, de szó volt még a fiatalok mentális állapotáról is.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.