Nagyobb jövedelmet érnek el az európai bankok a deviza- és kötvényüzletágukon, mint az amerikai versenytársaik, ettől függetlenül a területtel foglalkozó üzletágak leépítése tovább folytatódik majd - írja a Wall Street Journal.
Az egységes európai uniós szabályozási szint mielőbbi teljesítése érdekében az MNB tegnap megjelent rendeletében - közel két éves átmeneti időszak után - jövő januártól az uniós szabályok szerinti tőkekövetelmények alkalmazását írja elő a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára. A hazai bankrendszer felkészült az EU által meghatározott követelmények teljesítésére - közölte az MNB.
Az "etikus életbiztosítási koncepció" jegyében az életbiztosítások költség- és jutalékszerkezetének javítását tűzte ki célul az MNB, amely a közeljövőben hét új ajánlás kiadását is tervezi a biztosítási piacon. Január 1-jétől az MNB rendeletbe foglalja az életbiztosítások Teljes Költség Mutatójának szabályozását, a szintén év elején életbe lépő Szolvencia II szabályozáshoz kapcsolódóan pedig a közeljövőben volatilitási tőkepuffert írhat elő a biztosítóknak. Minderről Szebelédi Ferenc főosztályvezető beszélt a MABISZ szerdai konferenciáján.
A Deutsche Bank, a BNP Paribas és hét másik eurózónabeli nagybank vezetője emelte fel szavát az Európai Központi Bank tervei ellen, amelyek szerint 2 százalékponttal magasabb tőkekövetelmény vonatkozna a legnagyobb európai bankokra, mint az amerikaiakra - írja a Financial Times.
Az EKB felügyeleti részlege megállapította, hogy minimum mennyi tőkét kell tartaniuk a legnagyobb európai bankoknak, és hamarosan hivatalosan is bejelentik a döntést - értesült a Reuters.
A román Astra Biztosító magyarországi fióktelepe köteles itthon helytállni a díjfizető ügyfelek által okozott károkért mindaddig, amíg Romániában el nem rendelik a biztosító felszámolását. A már bekövetkezett károkat érdemes mihamarabb jelezni a fióktelepnél, az MNB ugyanakkor elvárja, hogy utóbbi új ügyfélszerződéseket már ne kössön - közölte a magyar felügyelet.
Több évnyi laza monetáris politika után friss kockázattal néznek szembe a világ bankjai: az emelkedő kamatok azzal fenyegetnek, hogy tőkepuffereik nem lesznek elégségesek a veszteségek elnyelésére - írja vasárnap közzétett éves jelentésében a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS).
Engedélyezte a Corvinus Zrt. 100 százalékos tulajdonszerzését a Budapest Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa. A döntés egyúttal a bank által birtokolt pénzügyi intézményekben és alapkezelőben történő tulajdonszerzést is jelent - közölte az MNB.
A Portfolio februári értesülésének és a jegybank eddigi jelzéseinek megfelelően kötelező jelzáloglevél-finanszírozást írna elő az MNB a bankoknak a jelzáloghitelek mögé. A 2016. október 1-jétől élő Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) első értéke 15% lesz, legalább ekkora arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden banknak a jelzáloghitel-állományát.
Szépen közeledett az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások alacsonyabb költségszintjéhez a nyugdíjbiztosítások költsége az MNB tavaly közzétett TKM-ajánlása hatására, de a nem nyugdíjcélú életbiztosítások esetében még bőven lát teret az ügyfelek költségeinek csökkentésre az MNB - derült ki a felügyelet mai sajtótájékoztatóján. A jegybank 2016-tól rendeletben szabályozhatja a Teljes Költség Mutatókat. A biztosítók harmada tartósan veszteséges, sokaknál tőkehiány keletkezhet a jövőre életbe lépő Szolvencia II. szabályozás miatt, és konszolidáció következhet be a piacon. A brókerbotránnyal a megtakarítási piacon elsősorban a bankok nyertek: a kezelt ügyfélvagyon 2014 decembere és idén április vége között a befektetési vállalkozásoknál 3%-kal, a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézeteknél viszont 8%-kal nőtt.
Jogosulatlan betétgyűjtésnek minősülhet a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. tevékenysége, a kár néhány milliárd forint lehet a jegybanki vizsgálat jelen állása szerint.
A botrányban érintett három brókercégnél beragadt összesen 300 milliárd forintból a Befektető-védelmi Alap 80-100 milliárdot téríthet meg - feltéve, hogy osztja a Magyar Nemzeti Bank álláspontját, és fizet a Quaestor fiktív kötvényei után - mondta el a Népszabadságnak adott interjújában Windisch László, az MNB alelnöke. Windisch szerint ha kell, a jegybank közérdekű perrel kényszeríti ki a Beva közreműködését. Összeszedtük a legfontosabb gondolatokat az interjúból.
Az MNB mától felügyeleti biztost rendelt ki a Kézizálog Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-hez. A felügyeleti biztos az intézkedés visszavonásáig, de legfeljebb egy évig vette át a társaság vezető testületeinek jogköreit.
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa engedélyezte, hogy a Quaestor 100%-ban megvásárolja a Credigen Bankot. Üres bankról van szó: a 2013. végi adatok szerint sem hitellel, sem betéttel nem rendelkezik a hitelintézet.
Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".
A Magyar Nemzeti Bank jó esélyt lát arra, hogy az elsőfokú eljárás után másodfokon is nyerjen a Lombard Leasing Zrt.-vel szemben, ezt követően pedig az ügyfelek visszakaphatják a jogsértően devizában felszámolt casco-díjak miatti árfolyam-különbözetet - derül ki Binder Istvánnak, az MNB felügyeleti szóvivőjének az MTI kérdésére adott válaszából.
Október 26-án, vasárnap délben teszi közzé az EU 123 nagybankján elvégzett átfogó stresszteszt eredményét az Európai Bankhatóság (EBA) - közölte pénteken az intézmény. A magyar irányítású bankok közül egyedül az OTP, a többi nagybanknál pedig az anyabankok érintettek közvetlenül.
2013 végén a hazai felügyeleti rendszer gyökeresen átalakult, a PSZÁF a jegybankba integrálódott. Ezen eseménnyel párhuzamosan ugyanakkor történt egy hasonlóan lényeges, de kisebb figyelmet kapó esemény is: az MNB európai viszonylatban is erős jogosítványokat kapott ahhoz, hogy a devizahitelezés elterjedéséhez hasonló rendszerszintű kockázatok ellen időben és hatásosan fellépjen. Ez az ún. makroprudenciális jogkör, ami lehetőséget ad rá, hogy a jövőben az alapvetően a felügyeleti eszköztárban eddig is meglevő eszközöket, többlet-tőke és likviditási követelményeket olyan helyzetekben aktivizálja az MNB, amikor a bankok szintjén felépülő speciális kockázatok egyedi szinten ugyan nem, de a nemzetgazdaság egésze szintjén egyoldalú és káros kitettségeket eredményeznek. A makroprudenciális eszközök ezen kívül alkalmasak lehetnek arra, hogy a pénzügyi rendszer gazdaságfinanszírozó képességét kiegyensúlyozzák, vagyis recessziós időszakban többlet-hitelezésre, boom esetén pedig óvatosabb hitelezési döntésekre késztessék a bankrendszert.